Az Európai Unió története eddigi legnehezebb időszakát éli. Az amúgy sem túl jó gazdasági és politikai helyzetet tovább súlyosbítja az orosz-ukrán háború, az orosz embargó és a görög válság. Bizonyára nincsen olyan polgára az Öreg Kontinensnek, akinek ne lenne véleménye a legújabbkori népvándorlás első hullámának tekinthető migráns áradatról. Az Európai Unió a globális hatalmak (USA, Kína és Oroszország) csatározását egy ideje már csak mellékszereplőként nézi és ebből eddig inkább hátránya, mint előnye származott. Csak egy agráros példa: a tavaly augusztusban meghirdetett, és idén júliusban újabb egy évre meghosszabbított embargó előtt az orosz agrár-élelmiszeripari piac évente 16 milliárd euró értékű uniós exportot – mezőgazdasági gépeket is beleértve – szívott fel, aminek mintegy fele kiesett. Bíztató, hogy az embargó miatt keletkezett termékfelesleg egy részét sikerült más (elsősorban ázsiai) piacokon elhelyezni, azonban ez az átállás éveket vehet igénybe, amit sok termelő egyszerűen nem fog tudni kivárni.
Az európai gazdák kedélyét ezeken és a nyári hőhullámokon kívűl borzolják még az állati termékek (különösen a tej és sertéshús) piacain egy ideje tapasztalt súlyos gondok, az EU Bizottságának rugalmatlansága vagy túlzottan neoliberális hozzáállása. Erről is szó lesz az európai termelőket tömörítő legnagyobb gazdaszervezet a COPA-COGECA szeptember 7-re hirdetett tüntetésén, amit
a tagországok agrárminisztereinek tervezett ülésével egy időben szerveznek Brüsszelben.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szomszéd fűje zöldebb, hogy a nyugat-európai gazdák élete könnyebb, több támogatást kapnak, és nagyobb jövedelemre tesznek szert. Ehhez képest a valóság az, hogy pl. Franciaországban heteken át tartó tüntetés-sorozottal tiltakoznak az állattenyésztők az alacsony felvásárlási árak és a versenyképességüket rontó, túlságosan merev foglalkoztatási szabályozás miatt, eddigieknél sokkal komolyabb állami segítséget és hatékonyabb szerepvállalást követelve. Francia adatok szerint az ottani gazdaságok mintegy 10 százaléka, körülbelül 22 ezer vállalkozás áll a csőd szélén, összesen 1 milliárd euró adóssággal.
Persze ettől még a honi állattenyésztők gondjai nem csökkennek. Miközben a „nemzetközi helyzet fokozódik” a magyar termelők még kivárnak és bíznak abban, hogy a kormány, amely az állattenyésztésre kiemelt ágazatként tekint, mindent el fog követni annak érdekében, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő tejtermelők és sertéstartók nehézségeit enyhítse. Ilyen segítség lehet pl. a támogatások előrehozott kifizetése, az áfa csökkentés folytatása, marketing programok elindítása, a beígért 1,5 milliárd forint értékű nyerstej kivonása a piacról. A következő hetekben reményeink szerint ezektől az intézkedésektől lesz hangos a sajtó és nem a gazdatüntetésektől.
Wagenhoffer Zsombor
