2013-ban hazánkban volt a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban. 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, de nem könnyű a méhészek élete, a tavalyi tömeges méhpusztulás nagy viharokat kavart. Ellentmondásosan alakult a 2018-as esztendő az ágazat számára.
A rovarok megfogyatkozása miatt, szakmai becslések szerint, az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés 5 ezer tonnával csökkenhetett tavaly. A piac stagnál, az akácméz kilóját 1200 forintért, a vegyes virágmézet 600 forintért veszik át a termelőktől a kereskedők, de ezek tíz évvel ezelőtti árak. A kevesebb méz sem tudta feljebb tornázni az összeget, statisztikák szerint az argentin és a kínai méz alacsonyan tartja az árakat a világpiacon. Az árakat az is letöri, hogy származási hely és eredetmegjelölési kötelezettség híján az európai mézeket gyakran olcsó ázsiai és egyéb földrészről származó termékekkel versenyeztetik meg a kereskedelmi láncok. Az idei évben termő mézek ára egyébként már eldőlt – tudtuk meg Horváth Jánostól, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnökétől, aki szerint nagy alázat és kitartás kell a méhészkedéshez.
