Az EU-ban az állattenyésztés súlypontja nyugatról kelet felé tolódik. Jó volna nekünk kihasználni ezt a helyzetet, mielőtt mások helyettünk megteszik.
Az egy hektárra jutó állategység uniós átlaga 0,7 körül van. Ezzel megegyező, tehát átlagos ez az érték a franciáknál, olaszoknál, spanyoloknál és a lengyeleknél. A magyar érték ennek a 60 százaléka (0,4). A legnagyobb állatsűrűség Hollandiában (3,4), Belgiumban (2,7), Dániában (1,6) és Írországban (1,3) van, a német érték 1,0.
Nem véletlen, hogy az állattenyésztőket éppen azokban az országokban érik a leghevesebb támadások, ahol nagyobb az állatsűrűség, és az állati termékek döntő részét fejlett, iparszerű állattartással állítják elő. A laikus fogyasztóknak a fejében az állattenyésztés nem más, mint hús-, tej- és tojásgyárak sokasága.
Ezekben az országokban magas életszínvonalon, kényelmes életet él az emberek zöme, ebbe rondított bele a pandémia és a háború. A társadalom döntő része régen elszakadt a természettől és annak folyamataitól. A politikában a liberális és a zöld pártok meghatározóak. Az Európai Parlamentben (egyelőre) többségben vannak azok a képviselők, akik szerint az EU állattenyésztése túlságosan nagy terhet jelent a környezetre és a klímára. Végső céljuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiszorítsák az állattartást az EU-ból vagy legalábbis azokból az országokból, ahol jellemzően a legfejlettebb és legintenzívebb az állattartás. Ide tartoznak a Benelux országok és Németország, ahol komoly leállási vagy újrakezdési pénzeket kaphatnak azok a gazdák, akik befejezik vagy áttelepítik tevékenységüket egy másik országba. A tovább működő állattartó telepekre különadót vetnek ki, vagy értelmetlen előírások betartására kényszerítik őket.
Magyarországon szerencsénkre a lakosság döntő része nem gondolja azt, hogy az állattartás és az állati termékek előállítása rossz az állatoknak, az embereknek és a világnak. A magyarok többsége úgy véli, hogy az állati eredetű fehérjék fogyasztása az egészséges táplálkozás része. Örülünk annak is, hogy augusztus 18–20. között a Várkert Bazárnál a Szent István napja alkalmából megszervezett Magyar ízek utcáján a pecsenye kerül a fókuszba.
Ahhoz, hogy az ökológiai adottságainkat ki tudjuk használni, és az ország lakosságának akár a kétszeresét is egészséges, jó minőségű állati eredetű élelmiszerrel biztonságosan el tudjuk látni, folyamatos fejlesztésekre van szükség. A tavalyi, elképesztő aszály, az idei torony magas infláció és barátságtalan kamatkörnyezet, valamint a kiszámíthatatlan piaci változások sokakat elbizonytalanítottak. Legyen ez az év a talpraállás, erőgyűjtés és az új tervek kitalálásának éve, hogy amikor kiírják a korszerűsítési pályázatokat, készen álljunk a következő nagy lépésre!
Magyarországon az állattenyésztésbe érdemes befektetni – hangzott el nemrég egy hipermodern sertéstelep átadásán. Bízom benne, sok magyar állattenyésztő van még rajtam kívül, aki ezzel a megállapítással egyetért, és hisz abban, hogy van jövője az állattenyésztésnek, az állati termékek előállításának hazánkban!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
