2017. február 28-án zárult „A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” intézkedéshez kapcsolódó támogatási kérelmek benyújtásának második köre. Nagy port kavart ezzel a jogcímmel kapcsolatban az a módosítás, amelynek értelmében az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, illetve központi költségvetési szervek csak akkor nyújthattak be támogatási kérelmet, ha ahhoz a Kormány előzetesen hozzájárult, és az erről szóló dokumentumot (kormányhatározatot) csatolják kérelmükhöz. A döntésről megkérdeztük a döntéshozó és a tenyésztői oldal képviselőit.
A február közepén meghozott döntés az érintett állami szereplők számára első olvasatra kedvezőtlen fordulatnak tűnik. A felsőoktatási intézmények, nemzeti parkok és kutatóintézetek kivétel nélkül “forrónak” ítélték a kialakult helyzetet és az eddigi biztos forrás elapadása okán érzékenyen nyilatkoztak a program várható hatásairól, a megoldások mikéntjéről. Mezőszentgyörgyi Dávid, az őshonosokért felelős miniszteri biztos – a miniszterelnökségnek lektorálásra elküldött – nyilatkozata lapzártánkig nem jutott el szerkesztőségünkbe. Annak ellenére, hogy ez a döntés a tisztán piaci szereplőknek kedvez, a kormánynak nem célja, hogy az állami szereplők felszámolják állatállományaikat – hangsúlyozta lapunknak Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárával a felhívás módosításának hátteréről és az érintettek részéről felvetődő félelmekről beszélgettünk. A cikket aktuális lapunkban olvashatják.
