Az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló Hazai gyepek és a gyepgazdálkodás állapotának felmérése című projekt keretében a MÁSZ–NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoportja tavasszal országos felmérést végzett a gazdák megkérdezésével, májustól pedig elindult a terepi felmérés. Az előbbi közel 90, az utóbbi több mint 20 ezer hektár gyepterületet ölel fel. Ilyen széles körű és részletes vizsgálatra még nem került sor, ezért a kapott eredmények a jelenleg rendelkezésre álló adatokhoz képest sokkal pontosabb és átfogóbb képet adnak a gyepek jelenlegi állapotáról, összetételéről, amelyek alapján elkezdődhet az országos gyepkataszter létrehozása, továbbá a természetvédelem és a legeltetéses állattartás együttműködését új alapokra lehet helyezni.
Írta: Tasi Julianna, Bajnok Márta
és Wagenhoffer Zsombor
Annak érdekében, hogy széles körben tudjuk felmérni a legeltetéses állattartást folytató gazdák által használt gyepek és a tömegtakarmánytermő terület méretét, hozamát, a gyepkezelések típusait, alkalmazását, a kaszálások számát, a legeltetés módját, a rotációk számát, a legeltetési időszak hosszát, a legeltetett állatok faját és számát, valamint az Ivermectin használatát, online kitölthető kérdőívet készített ünk az AgroStratéga szakmai segítségével és elérhetővé tett ük másfél hónapon keresztül.
TÖBB MINT EZER KÉRDŐÍVET DOLGOZTUNK FEL
A felmérés 2022. február 16. és április 1. között zajlott. 1027 értékelhető kérdőív érkezett be az ország különböző területein gazdálkodóktól. Az alábbiakban a felmérés néhány fontos eredményét összegezzük, egyelőre csak rövid átt ekintést nyújtva. A későbbiekben mélyebb és átfogóbb elemzéseket is publikálni fogunk a Magyar Állattenyésztők Lapjában, valamint tudományos lapokban, továbbá az Agrárminisztériumnak beszámolót készítünk.
A GYEPTERÜLETEK ÁTLAGOS MÉRETE 86 HEKTÁR. A VÁLASZADÓK 78%-A RENDELKEZIK A GYEP MELLETT TÖMEGTAKARMÁNY-TERMŐ TERÜLETTEL, MELYNEK
ÁTLAGOS NAGYSÁGA 72 HEKTÁR.
A vizsgálatba vont összes gyepterület 88 404 hektár, a tömegtakarmány-termő terület nagysága 57 178 hektár. A válaszadók 79%-nak van legeltetett gyepterülete, 76% rendelkezik kaszálóval (is) és 50%-a réthasznosítással is foglalkozik. Az összes gyepterület 53%-a legeltetett , 28%-a kaszált és 19%-a rétként hasznosított. A válaszadók 58%-ának van Natura 2000-es gyepterülete, sőt a gazdák 31%-a kizárólag Natura 2000 besorolású gyepeken gazdálkodik.
EZEKRE KÉRDEZTÜNK RÁ
A nem védett gyepen gazdálkodóktól megkérdeztük, milyen kezeléseket és tápanyaggazdálkodást végeznek. A védett gyepeken nincs lehetőség gyepkezelésre, így ezekkel kapcsolatban nem tettünk fel ilyen kérdést. Rákérdeztünk a kaszáló és rét átlagos hozamára, a kaszálások számára, valamint arra is, hogy a betakarított és tartósított takarmány az állatok éves szükségletét fedezi vagy sem. A legelőkkel kapcsolatban kíváncsiak voltunk az alkalmazott legeltetési módszerekre, azok gazdaságon belüli arányára, a rotációk számára és a legeltetési idény átlagos hosszára. Megkérdeztük mekkora az állatállomány és mi annak faji összetétele, valamint azt, hogy az élősködők ellen mivel védekeznek.
AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA ALAPJÁN KIJELENTHETJÜK, HOGY FELMÉRÉSÜNK SIKERES VOLT, ÉRTÉKES INFORMÁCIÓKAT KAPTUNK A HAZAI GYEPGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁSRÓL. TELJES CÖNOLÓGIAI FELMÉRÉS – ILYEN MÉG NEM VOLT
Az online kérdőív lezárását követően azonnal elindítottuk a terepi felmérésre jelentkezés kampányát. Mivel a projekt anyagi lehetőségei korlátozottak, így szakmai szempontok alapján rangsorolnunk kellett, hogy melyik gyeptípusokat és hol mérjük fel. Szintén a forráshiány miatt döntöttünk úgy, hogy a kisméretű, felaprózódott gyepterületeket ebben a felmérésben nem vizsgáljuk. Az ütemterv elkészítése után a MÁSZ munkatársai felvették a kapcsolatot azokkal a gazdákkal, akik területeikkel bejelentkeztek.
A CÖNOLÓGIAI FELMÉRÉSSEL ÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSRA, LEGELTETÉSRE VONATKOZÓ ADATOK ELEMZÉSÉVEL OLYAN FRISS ÉS ÁTFOGÓ KÉPET KAPUNK, AMIBŐL AZ EDDIGI LEGPONTOSABB ÉS LEGÁTFOGÓBB HELYZETÉRTÉKELÉS KÉSZÍTHETŐ.
A terepi felmérések május elején kezdődtek, és több mint 500 gyepművelési ágba tartozó blokkban végeztük el ezt a munkát. A cönológiai felmérés zömét a szakterület kiváló botanikusai és biológusai, valamint a MATE kampuszain dolgozó Gyepgazdálkodási Munkacsoport tagjai végezték. Mivel ez a munka még teljesen nem fejeződött be, így ennek részletes eredményeiről később tudunk majd beszámolni.
A FELMÉRÉSEK SORÁN SIKERESEN MŰKÖDTEK EGYÜTT BOTANIKUSOK, TERMÉSZETVÉDŐK ÉS ÁLLATTARTÓK.
Voltak, akik órákat töltöttek a botanizáló kollégák mellett, hogy minél több növényt megismerhessenek a saját területükön. Rengeteg munka van mögöttünk, és még nagyon sok vár ránk a gyepes projekttel kapcsolatban, de óriási erőt ad, amikor megtapasztaljuk, hogy a kutatók és a gazdák mennyire nyitottak egymás és a gyepek megismerésére.
A cikk a Magyar Állattenyésztők Lapja júliusi számában jelent meg.
