Elfogadta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, mely több, az Agrárminisztérium feladatkörébe tartozó törvényt érint. A most elfogadott módosítások 2023. július 1-én lépnek hatályba és – többek között – érintik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
Most néhány, a termőföldek adásvételét érintő változásra hívnánk fel a figyelmet:
2023. július 1-től 30 napra csökken a „kifüggesztés” időtartama. Az eddigi 60 nap helyett ennyi idő áll majd rendelkezésére az elővásárlóknak az elfogadó nyilatkozat megtételére.
Új szabály kerül bevezetésre az euróban vagy más külföldi pénznemben kötött adásvételekre. A jövőben, ha nem forintban határozzák meg a felek a vételárat, akkor az idegen pénznem mellett a szerződésben fel kell tüntetni azt forintban is és a vételár megfizetése forintban is teljesíthető.
További követelmény a vételár meghatározásával szemben, hogy a konkrét összegen belül külön fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található „ültetvény, felépítmény vagy a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő agrotechnikai létesítmény ellenértékét is.” Ezt az egybefoglalt vételárban is alkalmazni kell és az egyes földterületek ellenértékét is részletezni kell, továbbá annak, hogy a felek egybefoglalt vételárban állapodtak meg, egyértelműen ki kell tűnnie a szerződésből.
Változik az elővásárlási sorrend.
A helyben lakó szomszéd a jövőben megelőzi a kiemelt tevékenységet végző elővásárlókat, úgymint az ökológiai gazdálkodót, a vetőmagelőállítót vagy az állatartót. Tehát a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdése szerinti személyi kör ezentúl a helyben lakó szomszéd és a helyben lakó földművesek között áll az elővásárlási sorrendben.
Tovább bővül az elővásárlástól mentes esetek köre.
Ez idáig nyolc eset volt, amikor a föld tulajdonjognak átruházásakor nem volt lehetőség az elővásárlási jog gyakorlására. Ilyen például a közeli hozzátartozók közti adásvétel. Most ez a kör kiegészült azzal az esettel, ha „az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett - függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától - föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése" áll fenn.
Fontos, hogy nem az érintett föld és a szerző fél életvitelszerű lakáshasználatának helye közti 20 km-es távolságról van szó, hanem a két település közigazgatási határai közti közúton megtett távolságot kell figyelembe venni, illetve csak akkor alkalmazható ez a szabály, ha a szerző félnek a megvásárolt földdel együtt nincs és nem is volt 10 hektárnál több földje, amit akár megvásárolt, vagy esetleg ajándékba kapott.
Az nem újdonság, hogy a helyi földbizottságok feladata állást foglalni arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e az általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdeknek. Ezen értékelést a törvényben nevesített vizsgálati szempontok mentén kell elvégezni.
Az aktuális módosítás két ilyen szempontot is érint.
Egyrészt az értékelt személyek, valamint a település üzemeinek átlagos birtokmérete összehasonlításakor a nagyságrendbeli különbözőség mellett teljesülnie kell annak is, hogy emiatt a vizsgált személy szerzése esetén nem érvényesülne a kis gazdaságok stabil működésének és további fejlődésének a birtokpolitikai elve.
Másrészt a földnek az ügylet szerinti ellenértékét megvizsgálva figyelembe kell venni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét.
Forrás: NAK