Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb videóinterjút tett közzé, melyben Andrea Bertaglio kampánymenedzser Dr. Komlósi Istvánnal, a Debreceni Egyetem professzorával az állattenyésztésben végzett genetikai fejlesztés fontosságáról, valamint arról beszélgetett, hogy milyen szerepet tölthetnek be a tenyésztési stratégiák, a precíziós gazdálkodás az állatok jólétének javításában, az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentésében, valamint a környezeti hatások minimalizálásában.
Andrea Bertaglio a „European Livestock Voice” (ELV), azaz az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport kampánymenedzsere az Európai Állattudományi Szövetséggel (EAAP) együttműködésben elindított videóinterjú-sorozat ezen epizódjában Dr. Komlósi István professzorral, a Debreceni Egyetem Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének igazgatójával beszélgetett. A videóinterjúban a genom szelekció szakértője, Dr. Komlósi István elmagyarázza, hogy milyen szerepet tölthetnek be a tenyésztési stratégiák, a precíziós gazdálkodás az állatok jólétének javításában, az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentésében, valamint a környezeti hatások minimalizálásában – ezek azok a kérdések, melyek kulcsfontosságúak mind a fogyasztók, mind pedig a szakpolitikai döntéshozók számára.
A professzor fő üzenete az, hogy a biobiztonság az első és kiemelten fontos szempont. A szigorú higiéniai előírásokkal, az állatok mozgásának ellenőrzésével, kontrolljával és a tiszta tartási körülmények biztosításával történő betegség megelőzés a legköltséghatékonyabb stratégia. Ezt követi a precíziós állattenyésztés, amely digitális eszközöket és érzékelőket használ az állatok viselkedésének monitorozására, az állategészségügyi problémák korai felismerésére és rutinszerű gyógyszeres kezelések nélküli beavatkozást tesz lehetővé.
A szakértő egy kanadai példát osztott meg: egy mesterséges termékenyítéssel foglalkozó vállalat kifejlesztette az „Immunity Plus” programot, amelynek lényege, hogy az immunitásért felelős génszekvencia alapján szelektált bikák spermáját értékesítik. Amennyiben az üszőket/teheneket ezzel az „Immunity Plus” spermával termékenyítjük, akkor a borjak és a későbbi leszármazottak fokozott immunitással fognak rendelkezni, így azok kevesebb kezelést igényelnek – ez is mutatja, hogyan válthatja fel a genetika az állatgyógyászati készítmények használatát a betegségek megelőzésében.
Komlósi professzor egy makacs mítoszt is eloszlat az interjúban a növekedési hormonoknak az állattenyésztésben való használata vonatkozásában. Kihangsúlyozta, hogy az EU-ban 1981 óta tiltott a növekedési hormonok alkalmazása az állattenyésztésben, így nem ezek az anyagok felelősek napjainkban a haszonállatok gyorsabb növekedéséért. Ehelyett a jelenséget két fő tényező magyarázza: a genetikai szelekció és a célzott takarmányozás. A genomikai eszközök segítségével a tenyésztők már az állatok néhány napos korában képesek azonosítani a kedvező tulajdonságokat. Ezzel párhuzamosan a takarmányok összetételét úgy optimalizálják, hogy az precíz aminosav-, ásványianyag- és vitamin-egyensúlyokkal támogassa az állatok egészséges növekedését.
A professzor oktatási módszere gyakorlatorientált: egy farmlátogatás során a hallgatóknak először a telep tisztaságát, majd a takarmány minőségét, végül pedig az állatok viselkedését kell felmérni – a fényes szőrzet, az élénk tekintetet és az aktív mozgás mind a jó egészség jelei. Az állatok jóléte nem az adatokban rejlik, az magukon az állatokon látható.
A fenntarthatóság kapcsán Komlósi doktor kiemelte a tenyésztési célok változását, kibővülését is. Napjainkban az állatokat az erőforrás-hatékonyság és az alacsonyabb kibocsátás alapján is szelektálják. Ennek egyik példája a reziduális takarmányfelvétel (Residual Feed Intake - RFI), amely azt méri, hogy az állatok milyen hatékonysággal alakítják át a takarmányt és fordítják a tápanyagokat a növekedésre vagy a termelésre (például tejtermelésre). Egyes vállalatok ma már a genom szelekciót a metánkibocsátás nyomon követésével kombinálják, miközben a kutatók olyan takarmányokat kutatnak, amelyek csökkentik a kibocsátást.
Röviden, a genetikai fejlesztés napjainkban nem csak a termelékenységről szól. Az az állatok egészségéről és jólétéről, valamint a fenntarthatóságról is szól, amely tudományos alapokon nyugszik, és távol áll az állatok kizsákmányolásának leegyszerűsített narratívájától. Komlósi professzor számára a jól tartott állat egészséges és az egészséges állat jobb élelmiszer alapanyagot, kevesebb állatgyógyászati készítmény felhasználást és kisebb környezeti lábnyomot jelent.
Dr. Komlósi Istvánnal készült videóinterjút, magyar nyelvű felirattal ITT érhetik el.
Bízunk abban, hogy a folyamatosan bővülő tartalmú felületeink szélesítik az állattenyésztéshez, állatitermék-előállításhoz kapcsolódó ismereteket, sokrétűbb perspektívát nyújtanak a társadalom egésze számára és ezáltal hozzájárulnak az ágazat minél szélesebb körű elfogadottságának megteremtéséhez.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
