SOHA NEM SZÁMOLTAM A MUNKA­ÓRÁIMAT

Fotó: Felsőczy Csaba, AM

Füller Imrét szarvasmarha-tenyésztő körben keveseknek kell bemutatni. Életével, munkásságával, az emberi kapcsolatok ápolását mindenek elé helyező szerény jellemével követendő példát állított a saját és a nála fiatalabb generációk számára. Egy tartalmas, göröngyöktől nem mentes, de mindvégig a szakma iránti rendíthetetlen alázattal kikövezett életút fontosabb állomásairól, munkáról, családról és a rá váró boldog nyugdíjas évekről beszélgettünk. 

Készítette: Wagenhoffer Zsombor

1975-ben érettségiztél a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban. Miért pont Keszthelyre jelentkeztél?
Etológiával és azon belül delfinkutatással szerettem volna foglalkozni, amihez az ELTE etológia szakát kellett volna elvégezni. A matematikatanárom ne  javasolta, hogy oda jelentkezzek, mert szerinte nem volt biztos, hogy ötösre meg tudom írni a központi felvételit, és mivel akkoriban csak egy helyre lehetett jelentkezni, a biztosra kellett mennem. Végül Keszthelyen a Georgikont választottam, ahova elsőre fel is vettek. Matekból egyébként maximumot írtam, amivel az etológus szakra is bekerültem volna. Az egyetemen aztán etológiából írtam a TDK- és a diplomadolgozatomat is, amiben Szabó Ferenc professzor volt a konzulensem.

Első munkahelyed Kisvejkén volt. Ez az öt év jelentette az alapokat. Miért váltottál, és mentél 1985-ben Bonyhádra dolgozni?
Mivel az egyik szememmel gondok voltak, nem lehettem sorkatona, hiába voltak átlag feletti pontjaim, egyből nem kezdhettem volna meg a tanulmányaimat az egyetemen, mert kellett a hely az akkor leszerelő előfelvételizős hallgatóknak. Egy évet várnom kellett volna, így jelentkeztem a falunk termelőszövetkezetébe, akik szerződést kötöttek velem, így ösztöndíjat kaptam, amíg tanultam, cserébe 5 évet kellett náluk dolgoznom. Így elfogadták a fellebbezésemet, és elkezdhettem az egyetemet. Miután letelt az 5 év, Bonyhádra hívtak telepvezetőnek. Ott találkoztam Fábián Feri bácsival, aki akkoriban a főállatt enyésztő volt, ő kérte, hogy dolgozzak velük.

A Bonyhádon töltött 15 évből mik voltak a legemlékezetesebb sikereid?
Nagyon szép időszaka volt ez az életemnek. Új üszőnevelő telep készült, átalakítottuk az istállókat, fejőházat építettünk, addig sajtáros fejés volt. Összevontuk a három telepet Bonyhádra. Rendszeresen részt vettünk kiállításokon, több vemhes üszőnk és tehenünk kapott első díjat. Emlékszem, volt egy Piros nevű gyönyörű tehenünk, aki a legszebb tehén díjat kapta az egyik OMÉK-on.

2000-től lettél az MTE ügyvezetője. Ki hívott erre a munkára, és miért mondtál igent?
Már a kezdetektől részt vettem az egyesületi életben, ott voltam a megalakulásnál Bonyhádon, két ciklusban voltam elnökségi tag. A tisztújításkor több elnökségi tag megkeresett, hogy szeretnék, ha én lennék az egyesület ügyvezető igazgatója. Előtte nem volt főállású ügyvezető. Nem volt könnyű döntés, mert Bonyhádon jól éreztem magam, és akkoriban készült el az istálló felújítása és a fejőház. Mindig is érdekelt a tenyésztésszervezés, gondoltam ez a feladat jó kihívás nekem. Mivel nem voltam soha irodában ülő alkat, ezért már a kezdetektől kértem, hogy mehessek a tenyészetekbe.

Az elmúlt 22 évben melyek a legfontosabb elért célok, megvalósított feladatok, amiben meghatározó szereped volt?
Sohasem egy személyben értem el eredményeket. Itt egy kiváló csapat volt és van most is, aktív tagság, jól felkészült választott tisztségviselők, kollégák. Mindig közösen ötleteltünk. 2000-ben kiadtuk a Magyartarka újság első számát. 2002-ben hét régióra osztottuk az országot, bevezettük a küldött rendszert, ahol a tehénlétszám arányában választanak küldötteket a tagok. 2003-tól az egyesület maga vásárolja fel a tenyészbikajelölteket, és végzi a KSTV-t. 2004-ben bevezett ük a hústenyészérték-számítást az olaszokkal, osztrákokkal, németekkel és csehekkel közösen. 2006 óta fitnessztenyészértéket is számolunk. Ebben a munkában a Debreceni Egyetem volt segítségünkre. 2008-ban megalapítottuk Erdélyben a Genetik Plusz Kft. -t, és megindult Romániában a magyartarka szaporítóanyagának forgalmazása is. 2009-ben megszerveztük az Európai Szövetség kongresszusát. 2010-től már összevont tenyészértéket is számolunk. 2012-től a húshasznú termelésellenőrzési adatokat minden érintett tag könnyen elérheti online a központi szerverünkről. Jákon tenyészbikatelepet vásároltunk, ahol a KSTV-t végezzük. Ezt a telepet négy éve felújítottuk. Legújabban pedig a genomvizsgálatokat tettük minden termelésellenőrzést folytató tagunk számára hozzáférhetővé, és emellett tudunk genomtenyészértékeket is számolni. A fejlődést jól mutatja, hogy a fajta tejtermelése 2000-ben 4600 kg volt, ma pedig 7100 kg, közben a beltartalom nem romlott. 2010-ben a fő- és melléktörzskönyvben nyilvántartott magyartarka közel 39 ezer volt, ma pedig több mint 70 ezer. A tagság létszáma 350-ről közel 1300-ra bővült.

A teljes interjút a Magyar Állattenyésztők Lapja júniusi számában olvashatják el a kedves Olvasók.

Időjárás

Budapest

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB