A 2022 évi nehézségek egy része áthúzódott 2023-ra, emiatt nehezen indult az év a lótenyésztők számára. Összességében tavaly mindenki megtalálta a pozitívumokat. A támogatások továbbra is jelentős szereppel bírnak, de a tenyésztési kedv töretlen. Több tenyésztőegyesületnél a tagok száma, a minőséget képviselő és képzett lovak iránti kereslet, illetve a csikók száma is növekedett.
A 2023-as év a lótenyésztésben igazán váratlan eseményeket nem hozott. Az előző év takarmányválsága erre az évre kevésbé volt jellemző, de az inflációs helyzet általánosságban rendkívül nehézzé teszi a gazdálkodást a lótenyésztésben, lótartásban is. Ennek megfelelően növekedésről nem lehet számot adni, de szerencsére érdemben nem is csökkentek a fedeztetési és csikózási számadatok.
Az őshonos fajták területén mindenképp segítség volt, hogy az in situ jogcímek kifizetése időben megkezdődött. Sajnos évről évre küzdelem folyik azért, hogy a tárgyévi nemzeti támogatások forrásaihoz hozzáférjen mindenki. Az Agrárminisztérium ebben az évben a keret kiegészítésére kényszerült, de bízunk benne, és az állattenyésztési szakmai szervezetek azért dolgoznak, hogy a következő évektől magasabb szintű nemzeti forrás álljon rendelkezésre a tenyésztésszervezésben – tájékozatott Bélley Márta, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének (MLOSZ) főtitkára.
ELKÖTELEZETT TENYÉSZTŐK
Kellemes meglepetéssel indult az év a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületénél, ahol a tisztújító közgyűlésen ezelőtt sosem látott mennyiségű résztvevő volt jelen – osztott a meg lapunkkal az örömhírt Bocsi Csaba, az egyesület elnöke. Ennélfogva egy kis megnyugvásra ad okot, hogy az új 5 éves időszakra a tagság jelentős része kifejezte véleményét, és a minőségi lipicai lótenyésztés mellett döntött. Ehhez igyekeznek hazai származású, sportkipróbált lovakat minél nagyobb számban bevonni a tenyésztésbe, mert a nemzetközi fogatsportban kiválóan szereplő magyar mének ezidáig sokszor nem kaptak kellő figyelmet. A tagság tudásbázisának növelésére nagy hangsúlyt fektet az egyesület, ezért idén először, és rögtön két alkalommal rendezték meg a küllemi bírálói tanfolyamot.
A sportkipróbált egyedeknek nagyobb szerepet kell tulajdonítani a tenyésztésben.
SZÁRNYAL A SPORTLÓTENYÉSZTÉS
A piacképes, jó minőségű sport-, illetve tenyészállatok árai meglehetősen elszabadultak a világpiacon. Minden jel arra utal, hogy árcsökkenés nem várható, így tenyésztőink kihasználva a lehetőségeiket, a tenyésztési törekvéseiket saját használati/ sportló előállítása céljából, illetve a piacra tenyésztés érdekében továbbra is fenntartják – kezdi összefoglalóját Pataki Gergely, a Magyar Sportlótenyésztők és Magyar Félvér Tenyésztők Országos Egyesületének tenyésztésvezetője. A megszületett és regisztrált csikók száma változatlanul emelkedő tendenciát mutat, így továbbra is az egyik legnagyobb „aktív” egyedszámmal működő tenyésztőszervezetet képviseljük a lovaságazatban.
A fellendülés ellenére nem szabad hátradőlni.
NÉPSZERŰ A MAGYAR HIDEGVÉRŰ
A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületnél is feladatokkal teli, mozgalmas évet zártak – tájékozatott évértékelőjében Kassanin Milán, az egyesület ügyvezető elnöke. A ménvizsgák közkedvelt szakmai fórumok lettek, és a ménkatalógusokkal együtt tovább erősítik a magyar hidegvérű ló fajtajellegének helyreállításáért folyó törekvéseket. Az egyesület lovai színvonalasan szerepeltek a hidegvérűek ünnepének számító kaposvári kiállításon, ahol a MÁSZ tenyésztői nagydíjat is egy hidegvérűló-tenyésztő kapta. Az egyesület méltón képviseltette magát Hódmezővásárhelyen és Debrecenben is.
Több mint 620 magyar hidegvérű csikót bélyegeztek 2023-ban.
A teljes cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának decemberi számában olvasható
