Ünnepnek nevezte az OMÉK állattenyésztési díjainak átadását Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki szerint az ágazat növekedési és minőségi-fejlődési pályára állt. Farkas Sándor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a tenyészállat-előállítók jeles képviselői napjaink magyar állattenyésztésének zászlóshajói és jövőjének letéteményesei. Ők azok, akiknek a kezében vannak azok a genetikai alapok, amelyekkel a sikeres tenyészállat-előállítás felépíthető. Mint fogalmazott, abban az országban van sikeres és erős állattenyésztés, ahol a legkevésbé kiszolgáltatottak a tenyésztők és ahol a fajták, hibridek nemesítését minél jobban a kezükben tartják. Ez nem magába zárkózó, hanem a világra nyitott, de önálló, szuverén tenyésztést jelent.
Az OMÉK a legrégibb hazai állattenyésztési és mezőgazdasági seregszemle, mely nemzetközi szinten is az elsők között volt. Az állatmutatások, később a tenyészállatvásárok, összevetések és show bírálatok mindig is meghatározó részei voltak az OMÉK-nak. Idén összesen 189 kiállító több mint 750 tenyészállata látható a rendezvényen – mondta el a díjkiosztó helyszínén a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSz) ügyvezető igazgatója. Wagenhoffer Zsombor szerint akárki akármit mond, büszkék lehetünk a hazai állattenyésztés eredményeire, amelyek a MÁSz tagszervezeteihez tartozó tenyészállat-előállítóknak köszönhetők.
Jó döntés volt a mezőgazdaság támogatása
Fazekas Sándor ünnepnek nevezte a díjátadót, amelyen az állattenyésztés eredményeit vonultatják fel, és a gazdák munkájában gyönyörködhet a közönség. – A magyar állattenyésztés mögött sok nehéz időszak áll. Szeretném mindenkinek kifejezni az elismerésemet. Az állattenyésztés az elmúlt években komoly teljesítményeket ért el, és mint a mezőgazdaság meghatározó ágazata egy növekedési és egy minőségi-fejlődési pályához ért. Az elmúlt hat évben sikerült stabilizálni az ágazatot, és ez számokban is jól mérhető – mutatott rá a földművelésügyi miniszter. A kibocsátás ugyanis 2016-ban 866 milliárd forint volt, hat év alatt folyóáron 44 százalékkal bővült, ami változatlan áron 16,4 százalékot jelent. – Történt ez annak ellenére, hogy át kellett vészelnünk a tej- és sertéspiaci válságot, a madárinfluenzát vagy a tojásbotrány. Mindig van valami krízishelyzet, mégis sok munkával, nem kis áldozatok árán, odafigyeléssel, szorgalommal sikerült ezeken úrrá lenni. Az Önök szakértelmére, az összefogásra alapozva van előttünk jövőkép, tudunk együtt dolgozni, és tovább növekedhet a termelés – tette hozzá Fazekas Sándor. A miniszter kitért arra is, hogy az állattenyésztés kibocsátása 2010-2016 között öt éven át növekedett. Míg az ezt megelőző hat esztendőben csökkent. – Ez azt mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormányának a mezőgazdaságot támogató politikája helyes volt. Az állattenyésztést, a családi gazdaságokat, az agrárközéposztályt támogatni kell, és megvan a helye a nagyüzemeknek is. Akkor tudunk jó minőségű élelmiszert méltányos áron a piacra juttatatni, ha ehhez a körülmények, a környezet adott. A fogyasztó, a vásárló ezeknek a változásoknak a haszonélvezője – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, a kormány a húsfélék áfájának csökkentésével is az állattenyésztők munkáját kívánta segíteni.
Kiszolgáltatottabbá váltunk
Farkas Sándor, a MÁSz elnöke felidézte első látogatását az OMÉK elődjén, melyet akkor, közel hatvan éve még Országos Mezőgazdasági Kiállításnak és Tenyészállatvásárnak neveztek. – Minden magára valamit adó parasztember és a mezőgazdaságban dolgozó, vagy ahhoz kötődő ember elutazott a fővárosba megtekinteni ezt a rendezvényt. Azóta a világ és a mi szakmánk is változott. Ma már a lakosság sokkal kisebb hányada áll kapcsolatban a mezőgazdasági termeléssel vagy az állattenyésztéssel. A fogyasztói társadalomban a szakmánk társadalmi ismertsége és elismertsége már nem az, mint amikor a lakosság harmada a mezőgazdaságban dolgozott – jelentette ki az elnök. Elmondta, a vidéki életforma is átalakult: egyre kevesebben termelik meg maguknak az élelmiszert, tartanak otthon állatot. – Szédítő sebességű fokozatra kapcsolt a genetikai és a technológiai fejlődés. Elég, ha csak a genomikára, robotikára vagy a precíziós termelésre gondolunk. Egyre kevesebb ember gondoskodik egyre több ember élelmiszer-ellátásról. Lehet, hogy kényelmesebbé vált az életünk, de sokkal kiszolgáltatottabbá is egyben a boltokkal, áruházakkal, a kereskedelemmel, és azokkal szemben, akiknek kezében vannak a technológiai, genetikai fejlesztések – mutatott rá. Fazekas Sándor szerint ma a magyar állattenyésztés és az állattenyésztők jelentőségére kell felhívni a figyelmet.
Nincs sikeres állattenyésztés kiváló genetika nélkül
– A tenyészállat-előállítók legjelesebb képviselői itt az OMÉK-on is bemutatkoznak. Ők a magyar állattenyésztés jelenének zászlóshajói és jövőjének letéteményesei. A tenyésztő kollégák kezében vannak azok a genetikai alapok, amelyekkel a sikeres tenyészállat-előállítás felépíthető. Ha pedig kiváló tenyészállataink vannak, óriási lépést tettünk a sikeres állatitermék-előállítás, azaz a sikeres magyar állattenyésztés felé. Úgy is mondhatnánk, hogy nincs sikeres állattenyésztés kiváló genetikai alapok nélkül – jelentette ki az elnök. Mint fogalmazott, akkor igazán erős, és legkevésbé kiszolgáltatott egy ország állattenyésztése, ha a fajták és hibridek nemesítését minél jobban a kezében tartja. Hozzátette, ez nem magába zárkózó, hanem a világra nyitott, de önálló, szuverén tenyésztést jelent. Kifejtette, az önálló tenyésztés alatt azt értjük, amikor nemzeti tenyésztési programok működhetnek, melyek keretei között magunk dönthetünk arról, hogy melyik apát melyik anyaállattal termékenyítjük, és kezünkben van a tenyészállat-forgalmazás lehetősége is.
Új állattenyésztési törvényt kell alkotni
Farkas Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti tenyésztési programok jövője szempontjából sorsdöntő dátumhoz közelítünk. 2018. november elsejétől ugyanis az Európai Unió Bizottsága által a liberalizáció és globalizáció elvei mentén kidolgozott, sokszor kritizált jogszabály rendelkezései szerint kell Magyarországon is a tenyészállat-előállítást és forgalmazást végezni. – Egy évünk van arra, hogy kidolgozzuk azokat a nemzeti jogszabályokat és rendelkezéseket, amelyek az Európai Unió által megszabott keretek között a lehető legnagyobb biztonságot és védelmet tudják nyújtani a nemzeti tenyésztési programok végrehajtásához. Bízunk benne, hogy a jogszabály-előkészítés mielőbb elkezdődik, és ebbe a MÁSz kötelékében dolgozó szakembereket, kollégákat is bevonják – jelentette ki az elnök.
Kulcskérdés a generációváltás
Beszéde végén rámutatott, hiába állnak rendelkezésünkre a kiváló genetikai alapok, a legújabb technológiák, hiába van egy jól felépített nemzeti tenyésztési rendszerünk, és hiába tudja ezeket megvédeni a jogszabályi környezet, ha nincsenek hozzá fiatal szakemberek. Mint mondta, sokat beszélünk ugyan erről, de a mélyen gyökerező problémákat megszüntető és előremutató változást hozó beavatkozásokkal még adósak vagyunk. E nélkül pedig nem tudjuk valóra váltani a MÁSz mottóját, mi szerit „Azért dolgozunk, hogy a magyar állattenyésztésnek ne csak dicső múltja, de sikeres jövője is legyen”.
