Március 7. óta más lett a világ a tejtermelőknek és nagyon sok állattartónak Magyarországon. A ragadós száj- és körömfájás átírta az idei évvel kapcsolatos terveink jelentős részét. Hódmezővásárhelyen például sajnos elmarad a Nagy Ünnepünk, az Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.
Egy hónap alatt nagyon sokan ismerték meg, hogy mit jelent az rszkf rövidítés és miért olyan rettegett ez a betegség, amit - akár tetszik, akár nem - sajnos csak drasztikus intézkedésekkel lehet megállítani.
És itt álljunk meg egy kicsit! A drasztikus intézkedés nem jelenti azt, amit egyesek hangoztattak, hogy ész nélkül vagy akár megelőzési céllal egészséges állományokat számolnak fel! Ilyen intézkedés Magyarországon nem volt!
Szlovákiában az első rszkf esetek megjelenését követően a 3 km-es körzetben a fogékony állatok leölését elrendelték, de ezt a döntést viszonylag hamar visszavonták.
A fertőzött állományokat azért kell sajnos felszámolni, mert egyrészt mire a klinikai tünetek megjelennek egy-egy állaton, vagyis amikor észleljük a betegséget, már a többi állat között is sok megfertőződött és üríti a vírust. Az egy járványügyi egységben, vagyis az egy telepen, vagy egy kezelési egységben lévő állományból a nem fertőzött egyedek kiválogatása ésszerű keretek között, rövid idő alatt nem vagy csak óriási kockázattal valósítható meg, amit senki nem vállalna fel.
A vírust a rendkívüli gyors terjedése miatt (a szervezetbe kerüléstől számítva néhány óra múlva már fertőzővé válik adott egyed, amikor még vérvizsgálattal nem mutatható ki a vírus és klinikai tünetei sincsenek) csak gyors és drasztikus intézkedésekkel lehet megállítani.
A fertőzött állományok felszámolása, az állati tetemek ezreinek elföldelése, a szigorú járványvédelmi intézkedések az emberek többségének felkeltették az érdeklődését és miután elolvastak néhány hírt, azonnal magabiztos véleményt formáltak az ügyről világnézetük szerint.
Belegondolni is félelmetes, hogy mennyire félre tudják vagy inkább akarják egyesek érteni / magyarázni szakemberek tucatjainak áldozatos munkáját és a járvány felszámolásának módszerét. Nem mondom, hogy minden tökéletes volt a vírus leküzdésében, ellenben nagyon károsnak tartom, amikor a jól informáltnak tűnő emberek pánikot keltenek vagy egyesek hazugságokkal, illetve a hozzá nem értők teljesen szakmaiatlan kinyilatkoztatásokkal vezetik félre a jóhiszemű embertársaikat.
Az rszkf gyorsan tud terjedni, ha hagyjuk és ha nem figyelünk oda a védekezésre. Az elmúlt hetek egyik tanulsága, hogy a szélnek sokkal kisebb, viszont az emberi tényezőnek jóval nagyobb szerepe lehet a fertőzés terjedésében, mint azt elsőre gondoltuk.
Azt is nyilvánvaló, hogy nem egy tejhasznú szarvasmarhákra specializálódott rszkf variáns áll a fertőzési lánc hátterében, hanem sokkal inkább a tejelő telepek közötti szabad (vagy inkább felelőtlen?) személyi- és járműforgalom.
Ezért is volt sorsdöntő az Állategészségügyi Operatív Törzs felállítása, hiszen a rendvédelmi szervek és a katonaság bevetése nélkül nem lehetett már a kialakult helyzetet hatékonyan kezelni. Lehet vitatkozni arról, hogy ezt hamarabb kellett volna megtenni, de arról nem, hogy szükség volt rá.
A fertőzött állományok szakszerű felszámolása és elföldelése – amit az önkéntes katasztrófa tudósítók „áldásos” tevékenysége miatt feltüzelt lakossági ellenállás igencsak nehézzé tett – megtörtént. Ezeknek a helyeknek a monitorozása fontos lesz annak érdekében, hogy az ivóvíz bázis szennyezését elkerüljük.
Most a tagállamok piacainak mielőbbi megnyitása a magyar élőállatok és állati termékek előtt és a korlátozás alatt álló területeken a vágóállatok (elsősorban a hízósertések) értékesítése a legfontosabb feladat.
Nagy szerencse és nem kicsi agrárdiplomácia siker, hogy Olaszország nem zárta le a határait a magyar húsvéti bárányok előtt!
Ausztria viszont ezúttal nagyon gyorsan tiltotta ki a magyar élőállatokat, állati termékeket, de még a szálas takarmányokat is (a 21 határátkelő lezárásával nem kis közlekedési káoszt okozva), A sógorok példáját hamar követte Szerbia. Szlovénia „csak” az élőállatok beszállítását tiltotta meg. Románia meglehetősen összevissza döntéseket hozott, nem kis zavart okozva a sertés és tej exportunkban. Horvátország a legkésőbb zárta le a határait.
Április 14-től újra a piacok nyitásáról szólnak a hírek, reméljük mielőbb visszaáll a normális kereskedelem Magyarország és a tagállamok között! Meg kell mielőbb győzni a kereskedelmet tiltó vagy korlátozó országokat, hogy az rszkf esetek felszámolása megtörtént és a járványvédelmi intézkedések működnek.
Minden krízis – amellett, hogy nehéz helyzeteket teremt és súlyos döntések meghozatalát kényszeríti ránk – a túlélési ösztönt erősíti. Erre a képességünkre szükség is lesz a jövőben! Na nem mintha eddig nem lett volna krízis helyzet az állattenyésztők életében.
Remélem az rszkf esetekből mindenki megtanulta, hogy a fertőzött állományok, telepek hatékony izolálása kulcs a védekezésben. Sajnos a fertőzés első megjelenését követően ez még nem sikerült tökéletesen, aminek a tanulságait mielőbb le kell vonni. A szarvasmarha telepek döntő része – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – nem vette komolyan a járványvédelmet. Eddig. A húsmarha- és a juhtartó telepekre ez még inkább jellemző. Volt. Na ez a felfogás és hozzáállás radikálisan meg kell, hogy változzon. És hiszek abban, hogy ez meg is változik.
Remélem, hogy ez a négy (és nem lesz több) rszkf eset minden marha-, juh- és kecsketartót rádöbbentett, hogy minden telepnek szüksége van járványvédelmi intézkedési tervre!
Wagenhoffer Zsombor
