A hőstressz csökkenti a szárazanyag-felvételt, a tejtermelést, rontja a tej beltartalmi értékeit és a szaporodásbiológiai mutatókat. Ezeket az összefüggéseket már nagyon régóta ismerjük, mégsem mondhatjuk azt, hogy erről a témáról már mindent tudunk. A hőstressz által okozott gazdasági kárnak egyre több összetevőjét lehet beazonosítani, ráadásul a nemesítés következtében a hatalmas mennyiségű tejet termelő tehenek hőtűrő képessége sokat csökkent az elmúlt évtizedekben. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe.
A meleg vérű állatokra jellemző, hogy szervezetük hatékony működéséhez a testhőmérsékletüket igyekeznek állandó tartományon belül tartani. Bizonyos külső hőmérséklet-tartományban ez energiaráfordítás nélkül történik. Ezt nevezzük termoneutrális zónának (TNZ), amely szarvasmarhák esetében 0-22 °C. A kérődzőknél ez a tartomány más fajokhoz képest azért alacsonyabb, mert az alapanyagcsere, az aktivitás hőtermelése mellett jelentős a bendőben zajló fermentáció és a tejtermelés során keletkező belső hő, amely „fűti” az állatokat.
Megterheli az állatokat a nappali 30-35+ °C-os kánikula is, de ami igazán rossz, ha a napi minimum hőmérséklet nem süllyed 20-22 °C alá.
MIRŐL ISMERHETŐ FEL A HŐSTRESSZES ÁLLAT?
A tátott szájjal lihegő, nem vemhesülő, tejcsökkent állatot azonosítani nem jelent kihívást. Sajnos, amikor már ezt látjuk, biztosak lehetünk az egészségromlásban és a termeléskiesésben. Ami a legkorábban felhívja a figyelmet a hőstressz jelenlétére, az a légzésszám-emelkedés. Ha azt tapasztaljuk, hogy percenként 60 vagy annál több a légvételek száma, akkor a hőstressz jelen van, ideje gondoskodnunk az állatokról.
MIT LEHET TENNI?
- Árnyékolás: ezzel kivédhetjük a sugárzó hő okozta további hőfelvételt.
- Szellőztetés, áztatás: alacsonyabb nyomáson, nagyobb vízcseppmérettel történő permetezés (áztatás) hatékonyabb a porlasztásos hűtésnél.
- Jól emészthető rostetetés: figyeljünk a megfelelő energiabevitelre, amit jó minőségű, jól emészthető rostforrásból biztosítsunk!
- Antioxidánsok etetése: jó tapasztalataim vannak az antioxidánsok, növényisejtfal- és élesztőtartalmú takarmánykiegészítők használatával.
- Ad libitum szódabikarbóna: többször találkoztam vele, jó kiegészítés lehet. Segít fenntartani a normál bendő-pH-t.
- Üde ivóvíz: ad libitum, jó minőségű itatóvíz biztosítása.
- Munkaszervezés: amennyiben megoldható, az állatok mozgatását, csoportosítását, nagy stresszel járó beavatkozásokat (pl. tuberkulin vizsgálat, vérvétel stb.) érdemes enyhébb időre szervezni: vagy a kora reggeli órákra, vagy ha az időjárás-előrejelzés belátható időn belül jelez lehűlést, akkor azokra a napokra. Az etetéseket a hajnali és késő esti órákra tegyük át!
- Ne vakcinázzunk kánikulában! Hőstresszben az immunrendszer működése nem megfelelő, így a vakcinák nem képesek kellően hatékony védelmet biztosítani. Ha ez nem megoldható, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a vakcinák beadását követően néhány órával természetes reakcióként megemelkedik a testhő, ami ronthatja az oltott állatok hőérzetét.
A teljes cikk a MÁL augusztusi számában olvasható
