Állataink megszületése a legcsodásabb pillanatok közé tartozik, amelyben egy állattenyésztő részesülhet. Az éveken, évtizedeken átívelő nemesítő munka reményteljes gyümölcse, a befektetett energia, idő, figyelem, tudás megtérülése (normális esetben), a várakozás izgalmát követő beteljesülés, egy új élet kezdete. Persze rengeteg veszélyt is rejteget a világrajövetel, melynek időben történő előrejelzése életeket menthet.
Ebben a cikkben nem térünk ki az ellés szakaszaira vagy a borjú fekvéséből, helyeződéséből adódó komplikációkra, mivel az bármely szakkönyvben megtalálható. Inkább egy kicsit más szemszögből közelíteném meg ezt a témakört. Az ellés lefolyása, a megszületett borjú szakszerű ellátása, továbbá a szükséges mennyiségű és minőségű koloszrtumhoz jutása nemcsak az életben maradása miatt fontos, hanem a későbbi életében is meghatározó lesz.
KI KELL ALAKÍTANI AZ ELLETÉSI GYAKORLATOT
Már az előző számban olvashattak a vemhes tehenek, előhasi üszők optimális takarmányozásáról, mellyel az állatok biztonságosan felkészíthetők az ellésre, továbbá írtam az ellés előjeleiről, a testi és viselkedésbeli változásokról. Remélhetőleg azóta mindenki beszerezte az elletős láda hiányzó eszközeit is, amelyekre szükség lehet a borjazás időszakában.
A MAGASVEMHES ÁLLATOKAT CÉLSZERŰ 24 ÓRÁS FELÜGYELETTEL MEGFIGYELNI, MERT AZ ELLÉS LEFOLYÁSA SORÁN ADÓDHATNAK KRITIKUS HELYZETEK, AMIKOR AZ EMBERI KÖZBELÉPÉS ELKERÜLHETETLEN.
Beavatkozásra tapasztalatom szerint akkor van szükség, ha a magzatvíz elfolyásától számított fél-egy órán belül nem halad előbbre a folyamat. A megengedett erejű húzatáshoz – ami a legvégső esetben 4 ember – lehetőleg elletőláncot használjunk, mivel ez jól fertőtleníthető. Lehetőség szerint ne nyúljunk a méhbe, de ha ez mégis elkerülhetetlen, csak tiszta kézzel tegyük ezt! – tanácsolja dr. Király István gyakorló szakállatorvos.
Minden állattartó gazdaságnak az állatorvossal karöltve ki kell alakítania saját elletési gyakorlatát, amely minden eshetőséget számba vesz, és ami egy szamárvezető lehet olyan pillanatokban, amikor gyakran fáradtan, gyorsan kell komoly döntéseket meghozni. Ezt rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén alakítani kell rajta ahhoz, hogy az ellési szezon sikeres lehessen, és az egészséges borjúszaporulat minél magasabb hányada elérje a választási kort.
CÉLSZERŰ HAGYNI, HOGY AZ ÚJ JÖVEVÉNY HATÁSÁRA AZ ÖSZTÖNÖK FELSZÍNRE TÖRJENEK
KAPOCS A GENERÁCIÓK KÖZÖTT
Alapvetően jobb, ha nem zavarjuk meg az anyát és újszülött borját a közöttük alakuló kötelék kialakításában. A tehénben a gondoskodás, a fajfenntartás, míg az újszülött borjúban az életben maradás késztetése dolgozik normális esetben. Az első lélegzetvétel elősegítésére célszerű az orrnyílás és száj kitisztítása, amely egy mozdulatt al megtörténhet. A köldökcsonk egy tágas kapu a szervezet felé a kórokozók számára, ezért a köldökzsinór elszakadását követően azt nyomban fertőtleníteni kell jód tinktúrával vagy klór-hexidinnel. Mindez akkor történhet meg, ha az anyaállat részéről van annyi bizalom az ember felé, hogy azt újszülött borjához engedi. A legfontosabb a személyi biztonság, ezért ha nincs lehetőség a tehenekkel való kapcsolat ápolására év közben, akkor biztosítani kell a körülményeket, hogy vész esetén biztonságosan kezelni lehessen, akár a tehenet akár annak borját.
A csatolt folyamatábra segítségével meghatározhatók a kritikus pontok, ahol viszont szükséges az emberi beavatkozás mindkét generáció egészségének megőrzése érdekében.
A SZOPÁSI REFLEX
A szopási reflex egészen hamar, akár már az első percekben megfigyelhető az újszülötteknél. Összetéveszthetetlen mozdulat, az ajkak, nyelv játéka, gyakran fokozott nyálelválasztás mellett. Jelenléte nagyon fontos, hiszen ha ez nincs meg, akkor az emberi segítség sem lehet sikeres. Önmagában a szopási készség még nem jelenti azt, hogy az újszülött biztonságban van.
KRITIKUS PONTOK
A kolosztrumfelvételt nagyban befolyásolja, hogy a borjú mennyi idő alatt áll talpra és találja meg a tőgyet. Ha a borjú nem áll fel egy órán belül, akkor próbáljuk ösztönözni a farára irányuló apró, ritmikus mozdulatokkal, a farkánál fogva pedig irányítsuk, segítsük az egyensúly megtalálásában. Az anya hozzáállása is fontos. Ellenséges viselkedése, de akár kíváncsisága is hátráltathatja a borjút a bimbók megtalálásában. Legjobb, ha az újszülött az első 1-2 órában hozzájut már az éltető föcstejhez, ezért ha már áll, de még nem szopott, akkor a 2. óra letelte után igyekezzük a tőgybimbóhoz csalni ujjunkkal. Ehhez sok türelem kell, erőltetve, sürgetve csak többet ártunk. A szarvasmarha természetéből fakadóan a nyomásra ellenáll, a távolodásra közeledik, tehát ennek tudatában kell cselekedni, érzékenyen reagálva minden apró mozdulatra. Ha az anya nem foglalkozik a borjával, esetleg gorombán viselkedik vele, azonnal közbe kell avatkozni – ilyen esetekben célszerű a szoptatást segítő kaloda megléte.
Ha a borjú szopott, még mindig nem biztos, hogy fel tudta venni a kellő mennyiségű táp- és immunanyagot. Ha a föcstej gyenge minőségű vagy csekély mennyiségű, akkor időben gondoskodni kell immunanyagpótlásról.
A KOLOSZTRUM MINŰSÉGÉNEK MÉRÉSE REFRAKTOMÉTERREL RENDKÍVÜL EGYSZERŰ ÉS GYORS, AMI HASZNOS INFORMÁCIÓVAL SZOLGÁL A GAZDA SZÁMÁRA.
A pótlás történhet fagyasztott föcstejjel vagy kolosztrumpótlóval. Nagyobb állományok esetén érdemes a jó minőségű kolosztrumot nagy mennyiségben termelő vagy újszülött borját elvesztő anyától begyűjteni és lefagyasztani, felkészülve egy későbbi ellés során történő vészhelyzetre. Nem túl szerencsés az újszülöttet üvegből itatni, csak indokolt esetben ajánlott (elárvult borjú, vagy pótlás gyenge kolosztrum miatt), mert ellustulhat, elkényelmesedhet, és a későbbiekben nehezebb rászoktatni a tőgyre.
MIÉRT FONTOS A KOLOSZTRUM?
A kolosztrum – más néven föcstej – több mint 90 féle vegyületet tartalmaz, amelyek a kórokozókkal szemben immunválaszt hoznak létre (immunglobulinok, laktoferrin, laktoperoxidáz), tápanyagokat biztosít a szervezet számára (tejcukor, lipidek, fehérje), valamint serkenti az idegek, porcok, csontok és izmok növekedését és képződését is (esszenciális zsírsavak, ásványi anyagok). A tejhez viszonyítva a kolosztrum szárazanyag-, fehérje-, és zsírtartalma magasabb. Ezen kívül a föcstej laxáns – azaz hashajtó hatású – anyagokat is tartalmaz, melyek elősegítik a bélszurok – meconium – távozását a szervezetből.
A KOLOSZTRUMHOZ A BORJÚNAK MINÉL HAMARABB HOZZÁ KELL JUTNIA, MERT A BENNE TALÁLHATÓ IMMUNGLOBULINOK AZ IDŐ ELŐREHALADTÁVAL EGYRE CSÖKKENŐ HATÉKONYSÁGGAL TUDNAK FELSZÍVÓDNI A VÉKONYBÉLBEN.
Az újszülött borjú testt ömegének minimum 5-6%-át fel kellene vennie az első 4-6 órában (ideális esetben az első fél órában), majd még kétszer ennyit a 12. óra végéig. A 24. órát követően már csak elenyésző mennyiségben tudnak átjutni a bél falán az immunanyagok.
Szükség esetén a fagyasztott kolosztrum tőgymelegre langyosítása ajánlott meleg vizes fürdőben, de semmiképpen sem mikrohullámú sütőben, mert azzal az immunglobulinok károsodnak.
TISZTA, SZÁRAZ ALOMMAL KELL VÁRNI AZ ÚJSZÜLÖTTEKET PORMENTES, JÓL SZELLŐZŐ, LEHETŐSÉG SZERINT MINIMUM HÁROM OLDALRÓL ZÁRT FÉLTETŐK ALATT.
FONTOS AZ ELLÉSI HIGIÉNIA
A húsmarhák gyakran ellenek legelőn, de a kora tavaszi ellések sokszor a télikertekben történnek. Nagyon komolyan kell venni az ellési higiéniát! Egyes fajták nem feltétlen igénylik az épületek jelenlétét, de mindenképpen meghálálják azt, így főleg ellési szezonban célszerű annak megléte. A burokdarabokat, vért el kell távolítani, mert minden ilyen szennyeződés veszélyforrás a következő újszülöttnek, de akár a többi anyaállatnak is. A berendezéseket tisztán kell tartani, a fertőtlenítéseket el kell végezni!
A TEHÉN ELLÁTÁSA
A magzatburkot sok esetben nem is találjuk meg a húshasznú anyatehenek ellését követően – mivel gyakran megeszik. Ez természetes – a szarvasok és az őzek is elfogyasztják –, mert erős a parancs számukra, hogy eltüntessék a nyomokat a ragadozók elől – hangsúlyozza dr. Király István. A szakember szerint ha az ellést követő napon még lóg a magzatburok a pérából, akkor állatorvost kell hívni, mert kezelni szükséges a tehenet méhöszszehúzó injekcióval és prosztaglandinnal. Ha az ellés egyébként problémás volt, és be kellett nyúlni a méhbe, akkor javasolt cefalosporin tartalmú injekció adása.
FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, AMIRE ÜGYELNI KELL
Legnagyobb kárt a brucellózis okozhatja vemhes állományban, ettől a betegségtől 1981 óta mentes Magyarország. Az ellenőrzés folyamatosan történik, évente kötelező a vérvizsgálat. A húsmarha-állományokban két vakcina alkalmazása lehet indokolt. A magzatkárosodások megelőzése érdekében a BVD/VD (vírusos hasmenés) vakcina alkalmazása, ha előfordulnak vírust ürítő egyedek. A tenyésztésre szánt növendék üszők oltásáról a tehénállomány, valamint a fedező bikák teljes körű, VD-re irányuló szűrése után lehet dönteni.
Az IBR elleni védekezést rendelet szabályozza. Elvileg minden állományban el kellet végezni a felmérő vizsgálatokat már évekkel ezelőtt. Ha ennek eredményeként a vakcinázás mellett döntöttek, akkor félévenként kell oltani a teljes állományt, kivéve a kolosztrális immunitással bíró borjakat. A VD elleni vakcinázást a mai napig sem szabályozza rendelet, és ennek megfelelően nincsen támogatás sem, ellentétben az IBR-rel.
Fontos lenne a két betegség ellen együttesen védekezni, mivel a VD-fertőzöttség immunszupresszióval jár, és gyengíti az IBR-vakcina hatékonyságát.
Ahhoz, hogy a születendő borjak minél egészségesebbek legyenek, szükséges a parazitafertőzések alacsony szinten tartása. A helyi viszonyok ismeretében kell dönteni arról, bélsár vizsgálatot milyen gyakorisággal végeztetünk. Célszerű az évenkénti kezelés elvégzése külső és belső paraziták ellen.
MINDEN VETÉLÉST ÉS KORAELLÉST VÉRVIZSGÁLATTAL ELLENŐRIZNI KELL!
A vetélés és koraellés okai között ritkán előfordulhat leptospirosis, clamydiosis vagy listeriosis. Mindhárom a takarmányozással, illetve tartásmóddal összefüggő fertőző megbetegedés – tájékoztat dr. Király István állatorvos.
A cikk a Magyar Állattenyésztők Lapja 2020.márciusi számában jelent meg.
