Elment a magyar szürke megmentője DR. BODÓ IMRE (1932-2023)

„Nemcsak az állattenyésztés valamennyi ágának kiváló ismerője, kutatója, oktatója, hanem sokoldalú műveltséggel rendelkező, közvetlen társalgó, a közéletben aktív, véleményét mindig vállaló és mellette érvelő, hiteles EMBER.” Fehér Dezső ezekkel a szavakkal éltette 2012-ben Bodó Imrét a 80. születésnapján rendezett konferencián. Ehhez Antal László még az alábbiakat tette hozzá: „Kitűnő állatorvos az állattenyésztők között, és kitűnő állattenyésztő az állatorvosok között.”

Szomorú szívvel olvastuk a hírt az adventi készülődésben, hogy 2023. december 18-án, életének 92. évében türelemmel viselt betegség után, szentségekkel megerősítve visszaadta lelkét Teremtőjének Bodó Imre.

1932. október 4-én született Budapesten katona lovas családba. A magát sokszor a legöregebb magyar szürke bikának nevező állattenyésztő professzort népes családja, rokonai, barátai, kollégái, ismerősei kísérték utolsó útjára 2024. január 11-én a Budapest-Kelenföld Szent Gellért Plébánia nagy templomának urnatemetőjéhez.

HORTOBÁGY – AZ ORIGO

1961-ben a Hortobágyi Állami Gazdaság főállattenyésztője, Farkasházi Miklós – aki egyetemi évfolyamtársa volt – vezető törzstenyésztő beosztást ígérve hívta a nagy nevű gazdaságba dolgozni. Ez a vidékre költözés nagy változást jelentett az addig a fővárosban, illetve ahhoz közel élő, fiatal házas Bodó Imre és felesége számára. Az elindulásra így emlékezett vissza: „Már majdnem útban voltunk Hortobágyra, amikor Miklós telefonon értesített, hogy van egy kis baj, nem annyira nagy, és ha már bepakoltam, akkor menjek csak. Csak egy kicsit kevesebb lesz a fizetésem, meg nem azt a beosztást tudja adni, amiről szó volt, ja és a lakás, amiről beszélt, hogy a központban lesz, azt sajnos nem tudja adni, de a kungyörgyi méncsikónevelő telepen lesz nekünk lakásunk. Erre azt feleltem: hát, ha ebben már ennyire benne vagyunk, akkor megyünk.”

A MAGYAR SZÜRKE MEGMENTŐJE

Amikor Hortobágyra került, a magyar szürke szarvasmarha állománya az akkor már több mint 80 éve tartó létszámcsökkenés következtében kritikusan alacsony szintre került. A modern elvárásoknak megfelelni nem tudó ősi magyar szarvasmarhafajta átkeresztezéses „feljavításával” abban az időben többen próbálkoztak. Közülük a legnagyobb politikai befolyása, az akkoriban a földművelésügyi miniszter mellett első helyettesként dolgozó Magyari Andrásnak volt, aki később a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora lett. Ő a Szovjetunióban népszerű tejtermelő fajtával, a kosztrómaival keresztezte a magyar szürkét, és így próbált a szürke marhából magyar tejtermelő fajtát kialakítani. A próbálkozás végül nem sikerült és ez majdnem a fajta vesztét okozta, hiszen ebben az időben tiltott volt a tisztavérű, magyarszürke bikákkal termékenyíteni, sőt, ezeket felső utasításra ki kellett selejtezni. Amikor erről Bodó Imre tudomást szerzett, az ukázt figyelmen kívül hagyva a gulyásokkal közösen kiválasztották a gazdaságban született kisbikák közül a 8 legjobbat, amiket a hivatalos szervek szeme elől elrejtve neveltek fel és tartottak. Ez a tett nagy bátorságot és kölcsönös tiszteletet igényelt a vezetőtől és a beosztottaktól, hiszen főben járó bűnnek számított a központi utasítás ilyen jellegű elszabotálása. Amikor néhány év múlva a szürke marha fenntartása újra napirendre került, ezeknek az állatoknak köszönhetően tudott elindulni a fajta tisztavérű felszaporítása. A 2015-ben Hungarikumnak minősített magyar szürke fajta ma élő valamennyi egyede ezekre a bikákra visszavezethető. Ezért mondjuk, hogy a magyar szürkét Bodó Imre mentett e meg a kihalástól.

TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZÉSEK, ELŐADÁSOK

35 évesen, 1967-ben készítette el egyetemi doktori disszertációját a Magyar szürke marha küllemének és teljesítményének megítélése címmel. Kandidátusi értekezését 1977-ben nyújtotta be a bírálóbizottságnak Teljesítmény örökölhetősége a lótenyésztésben címmel. A Háziállatok géntartalékának megőrzése című akadémiai doktori (a szakzsargonban nagydoktorinak hívott) munkáját 1997-ben védte meg sikeresen a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottsága előtt. Számtalan hazai és nemzetközi előadást tartott, magyar, angol, francia és német nyelven jól érthetően, gyakorlatias megközelítéssel, könnyed stílusban, humorral fűszerezve.

Egyik kedvenc, gyakran hivatkozott idézete volt Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelemtől, amikor korlátozott lehetőségekkel kellett szembe nézni valamilyen cél megvalósításához:

NEM MINDIG LEHET MEGTENNI, AMIT KELL, DE MINDIG MEG KELL TENNI, AMIT LEHET

KIVÁLÓ EMBER ÉS SZAKEMBER

Kiemelkedő szakmai tudása, legendásan jó angol, francia és német nyelvtudása, precizitása, gyakorlati gondolkodása, gyors és székelyesen csavaros észjárása, udvarias modora és nem utolsósorban Édesapjától örökölt finom humora miatt széles körben kedvelték és tisztelték munkatársai, beosztottai, kollégái, barátai. Emlékét szívünkben megőrizzük.

 

A teljes emlékezést a MÁL januári számában olvashatják

Időjárás

Budapest

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB