A határon túli magyar állattenyésztők mindig fontosak voltak számunkra. Sok éve már annak, hogy a Magyar Állattenyésztők Lapja az Agrárminisztérium jóvoltából eljut több száz erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai gazdához. Legaktívabb kapcsolatunk a székely gazdákkal alakult ki. Ennek az együttműködésnek egyik fő mozgatója Becze István, aki a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökeként hatalmas munkabírással és lelkesedéssel dolgozik, kiváló közösségépítőként. Vele készítettünk interjút.
Írta: Wagenhoffer Zsombor
Milyen indíttatásból választotta ezt a szakmát?
A szüleim mindig is mezőgazdasággal foglalkoztak, a szakmájuk egészen egyszerűen átfonódott az én életembe is. Gyerekkoromban nap mint nap magam is részt vállaltam a mezőgazdasági, állattenyésztési munkákból, édesapámmal kijártam a mezőre, vagy otthon az állatokat láttam el. Ez egy olyan szakma, amibe pontosan így, gyakorlat által áshatja bele magát az ember, az iskolapadból nem lehet megtanulni a mezőgazdaság fortélyait, és nem láthatók a szépségei sem. A szüleim már akkoriban bevontak minden munkafolyamatba, és ezzel elkezdtek felkészíteni arra is, hogy valamikor majd én vezessem, én üzemeltessem a gazdaságot, amiért ők egész életükben keményen dolgoztak. Erejük felett harcoltak, hogy lehetőségem legyen itthon továbbtanulni és dolgozni. Rajtam kívül három lánytestvéremet nevelték fel, habár valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkezünk, mind megtanultuk értékelni a kétkezi munkát. A 80-as és 90-es években nálunkfelé a mezőgazdaság nagyon kemény fizikai munkát jelentett, mely egy életre edzést adott a nehéz helyzetek elviselésével szemben. Egyetlen fiúgyermekként végül én lettem a szerencsés, aki a családi gazdaság továbbvitelét megkapta, bízom benne, sikerül olyan szintre fejleszteni, amelyre az őseim is büszkék lehetnek.
Mik a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének legfontosabb feladatai, különösen az állattenyésztést illetően?
Az Egyesületünk legfontosabb célkitűzése az, hogy szakmai tanácsokkal lássuk el a gazdákat, amit a mindennapokban a Székelyföldi Falugazdász-hálózat végez. A szaktanácsadás kiterjed az állattenyésztési és növénytermesztési kérdésektől a feldolgozás és értékesítésig, illetve a különböző támogatási rendszerekben való részvételig. A csapatban van például képzett állatorvos, de többen saját gazdaságukban végzett munka során és a különböző szakmai képzéseken való részvétellel halmoztak fel olyan nagymértékű tapasztalatot és tudást, amivel ma már maximális bizalommal küldhetjük őket a gazdák segítségére. Ami az állattenyésztést illeti, több átfogó szakképzést is tartottunk már közösen a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal (PAHRU), tenyésztési, tartási, termékfeldolgozási képzéseket szerveztünk. Az érdeklődők részt vehettek már például sajtkészítő tanfolyamon és böllérképzésen is. Több integráció létrejöttét és működését segítjük, hiszen a Székelyföldre jellemző családi gazdaságok különben nehezen tudnak megmaradni. Ilyen például a 120 állattenyésztő részvételével alapított Felcsíki Mezőgazdasági Szövetkezet, amely célja a közös beszerzés és értékesítés megszervezése.
AZ IDEI ÉVTŐL AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM ÉS A HASZONÁLLAT-GÉNMEGŐRZŐ KÖZPONT MEGBÍZÁSA ALAPJÁN EGYESÜLETÜNK BONYOLÍTJA A SZÉKELY GÉNGYŰRŰ PROGRAMOT, AMELY KERETÉBEN TÖBB HELYSZÍNEN FOLYIK AZ ŐSHONOS ÁLLATOK GENETIKAI VÉDELME.
A teljes interjú a MÁL novemberi lapaszámában olvasható
