Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 81 ezer hektár volt 2022. június 1-jén. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. Fólia és üvegház alatt mintegy 2 ezer hektáron folyt növénytermesztés. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajos magvú növények szerepe a meghatározó - olvasható a KSH frissen megjelent kiadványában.
Az ország mezőgazdasági területének 15%-a gyepterület, amelynek többségét legeltetéssel hasznosítják a gazdálkodók, ami a kérődző állatok leggazdaságosabb takarmányozási módja. Éppen ezért az összes gyepterület közel 30%-a (225,6 ezer hektár) két alföldi, legelőterületeket igénylő állatfajok tartására berendezkedett megyénkben, Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban található. Számottevő nagyságú gyepek vannak ezen kívül természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, például a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Parkban, ahol a hagyományos állattartás támogatása kiemelt szerepet kap.
A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul. Az összes mezőgazdasági terület 9,1%-a Bács-Kiskun, 9,0%-a Hajdú-Bihar, 8,6%-a Békés, 8,5%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Békés megyében a legnagyobb a mezőgazdasági terület összes területen belüli aránya (78%), ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (77%), valamint Hajdú-Bihar megye (74%).
Az elmúlt egy évben is rendkívül aszályos volt az időjárás Magyarországon. 2021 júniusa és 2022 júniusa között az Alföldön összességében a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett. A csapadékhiány az Alföld középső és tiszántúli részein volt a legjelentősebb, ahol a búza és a kukorica termesztése meghatározó. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a száraz talajon a talajelőkészítési, vetési munkálatok is ellehetetlenülhetnek.
2022. június 1-jén, a korábbi évekhez hasonlóan az ország földterületének 45%-át művelték szántóként. A szántók közel 46%-a az alföldi megyékben található.
A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya az ország északnyugati megyéin kívül Tolnában, Békésben, Komárom-Esztergomban, Fejérben és Baranyában volt magasabb. Nagy kiterjedésű szántóterületek jellemzik Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét, azonban a mezőgazdasági területen belüli 71, illetve 73%-os arányuk alacsonyabb az országos 82%-os átlagnál.
