Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az állattenyésztés környezeti hatásainak kiegyensúlyozott megítélésével kapcsolatos kihívásokra hívja fel a figyelmet.
A hústermelést, különösen a marhahús-előállítást gyakran az éghajlatváltozás egyik fő okaként említik a metánkibocsátás alakulására, a földhasználatra, a biológiai sokféleség csökkenésére, a takarmány-élelmiszer versenyre, valamint a vízhiányra gyakorolt hatásai miatt. Az állattenyésztéshez kapcsolódó környezeti értékelések azonban gyakran túlságosan leegyszerűsítettek, leegyszerűsítőek és számos esetben figyelmen kívül hagyják az ágazaton belüli komplexitást, változatosságot és eltéréseket.
Helyesen kellene kezelni az üvegházhatású gázok kibocsátását
Például az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok (CO2, CH4 és N2O) környezeti hatásainak összehasonlítására használt olyan leegyszerűsítő mérőszámok, mint például a CO2-egyenérték nem teszik lehetővé az állattenyésztés környezeti hatásainak kiegyensúlyozott megítélését, ugyanis ez a mérőszám nem veszi figyelembe az egyes gázok eltérő légköri viselkedését és kinetikáját. Az állattenyésztésből származó metán (CH4) légkörben való átalakulása egy biológiai ciklus, a szén ciklus részét képezi, melynek során az úgynevezett biológiai körforgás keretében az gyorsan lebomlik, ellentétben a fosszilis tüzelőanyag-raktárakból mobilizált CO2-dal, amely felhalmozódik a légkörben. Tekintettel ezen üvegházhatású gáz rövid élettartamú jellegére, a GWP (global warming potential), azaz az egyes gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használt globális felmelegedési potenciál mérőszámot úgy fejlesztették ki, hogy az pontosan tükrözze a CH4 felmelegedésre gyakorolt hatását. Ez alátámasztja, hogy a vizsgált téma függvényében a megfelelő mérőszám kiválasztása elengedhetetlen a tisztességes és megbízható értékeléshez.
Szem előtt kell tartani a fenntarthatóságot
A földhasználat, a vízfelhasználás és az állattenyésztési ágazat által okozott vízszennyezés értékelése szintén túlzottan leegyszerűsítő. A felelősségteljes állattenyésztés, a tenyésztési és a termék-előállítási tevékenység megfelelő módja többféle képpen is pozitív hatást gyakorolhat mind a földterületekre, mind a vízkészletekre, például javíthatja a leromlott talajok szerves szén-dioxid-tartalmát és értékesebbé teheti a hatékony növénytermesztésre nem alkalmas földterületeket. A fenntartható állattenyésztési módszerek alkalmazása hozzájárulhat a talajok vízmegtartó képességének növeléséhez és csökkentheti a szennyező anyagok vízfolyásokba történő bemosódását. Az állattenyésztés vízfelhasználása kapcsán meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy különösen a legeltetéses állattenyésztési rendszerekben tartott kérődző állatok többnyire az esővizet − amely egyébként is lehullana − használják fel. Bár a takarmányok előállítása során öntözésére felhasznált víz problémás lehet, azonban annak a felhasználása nagymértékben függ a termelési körülményektől.
Az élelmiszerek tápértékét nem hagyhatjuk figyelmen kívül
Végezetül a környezeti mérőszámokat alkalmazó értékeléseknek figyelembe kell venniük az élelmiszerek tápértékét is, nem csak a tömegüket vagy kalóriatartalmukat. A tápérték életciklus-értékelések (nLCA) magukba foglalják a tápértékre, valamint a környezeti hatásokra vonatkozó becsléseket egyaránt, kiemelve az állati eredetű termékekből származó tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét és emészthetőségét a növényi eredetű termékekhez képest.
Összefoglalóan elmondható, hogy a leegyszerűsítő megközelítések és mérőszámok nem teszik lehetővé az állattenyésztés valódi hatásainak és előnyeinek megállapítását, bemutatását. Az állattenyésztés és az állati eredetű termék-előállítás környezeti hatásainak értékeléséhez sokoldalú megközelítésre van szükség, olyanra, amely figyelembe veszi ezen termékek és szolgáltatások mezőgazdaságban és az élelmiszer-rendszerben betöltött szélesebb körű értékét, beleértve a az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásunkba, a biológiai sokféleség és a talaj egészség megőrzésében, a földgazdálkodásban, valamint a vidéki térségek közösségeinek támogatásában betöltött szerepét egyaránt.
Javasoljuk, hogy nézzék meg a témában nemzetközi szakértőkkel készített, magyar nyelvű felirattal ellátott, korábban a Tények/Tévhitek - Állattenyésztés videó aloldalon közzétett alábbi videókat is:
- Az állattenyésztés segít megőrizni a biológiai sokféleséget
- Néhány nem ismert tény az állattenyésztés általi kibocsátásról
- A leegyszerűsítő megoldások elkerülésének fontossága bolygónk védelmében
- Komplexitások a döntéshozók számára, amikor az állattenyésztési intézkedésekről van szó
- A biomassza értéke: Az állattenyésztés által minden fél számára előnyös helyzet teremthető
- Az EU Termelőtől a fogyasztóig stratégiájának megfelelő végrehajtásához szükségünk van a gazdákra
Forrás: NAK/Borovka Zsuzsa
