A Magyar Nemzet június 26-i számában arról ír, hogy a termelők ugyan félnek egy esetleges tejimport dömpingtől, de a kereskedők szerint a közeljövőben ilyen nem várható a hazai piacon, sőt, egyesek inkább a külföldről behozott termékek áremelkedésével számolnak.
A lap szerint ezúttal túl érzékenyen reagáltak a tejtermelők a nemzetközi árupiaci árváltozásokra. Egyes hírek szerint a Tej Terméktanács és Szakmaközi Szervezet még a demonstráció lehetőségét is felvetette, mivel úgy érzékelték, jelentős importtételek érkeznek az országba, s ezzel a kereskedők leverhetik a hazai tej árát. Felvetésük miatt a Földművelésügyi Minisztérium sebtében össze is hívott egy megbeszélést keddre, amelyen a kereskedők, termelők és feldolgozók együttesen vehettek reszt. A tárca az ülés után egy konkrétumokat alig tartalmazó közleményt adott ki, jelezve hogy a kormány minden lehetséges eszközt meg fog ragadni, hogy megőrizzék az elmúlt két - három évben elért eredményeket. A jelzett időszakban visszaszorult a behozott dobozos tej mennyisége, és stabilizálódtak a hazai tejárak.
A termelők félelme feltételezhetően abból fakadt, hogy április közepe táján rövid időre lejtmenetre kerültek az árak, azonban mindez csak az úgynevezett azonnali (spot) piacon értékesített tételekre volt igaz. A szállítási szerződéssel rendelkező termelőket ez nem érintette. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) meglátása szerint az árak azért mérséklődtek, mert az egyik legnagyobb tejtermelő ország, Új-Zéland termelési szezonja elhúzódott, így az exportkínálat hirtelen emelkedett. Jóllehet az árak hamar visszarendeződtek, az uniós piacon időlegesen megjelent tejtöbblet miatt a hazai nyers tejből 13 százalékkal kevesebbet tudtak kivinni a magyar termelők. Ez okozhatta a félelmeket a gazdák körében, mert közben az exportárak is nagyjából hét százalékkal csökkentek. A belpiaci termelői ár azonban májusban már nem csökkent hanem 14 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A Magyar Nemzet megkeresésére a kereskedelmi láncok arról számoltak be, hogy a beszerzéssel foglalkozó munkatársaik sem érzékeltek „importnyomást”, vagyis nem volt jellemző, hogy felajánlott volna nekik bármely piaci szereplő alacsonyabb áron átvehető nagyobb dobozostej-készleteket. Sőt, várakozásuk szerint a közeljövőben inkább az importárak emelkedése várható.
Az Európai Bizottság június 13-án tette közzé jelentését a tejpiaci helyzet alakulásáról és a 2012. évi tejágazati csomagrendelkezéseinek alkalmazásáról. A jelentés pozitív képest fest a tejpiaci kilátásokról, számba veszi a csomag rendelkezéseivel elért eredményeket, lehetőségeket és kérdéseket vet fel a kvótarendszer 2015-ben bekövetkező megszűnéséről.
A jelentésből kiderül, hogy eddig 12 tagállam (Bulgária, Ciprus, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia és Spanyolország) tette kötelezővé a termelők és feldolgozók közötti szerződéskötést, míg két tagállamban (Egyesült Királyság és Belgium) a termelők és a feldolgozó szervezetei a helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási kódexeket fogadtak el. A termelői szervezetek elismerésére vonatkozó nemzeti rendelkezések eredményeként hat tagállamban (Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban) összesen 228 ilyen szervezetet ismertek el hivatalosan. Ezek közül négyben (a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban) a termelői szervezetek kollektív tárgyalásokat folytattak, amelyek az egyes tagállamok teljes leszállított tejmennyiségének 4–33%-át érintették. Két tagállam (Franciaország és Olaszország) vezetett be előírásokat bizonyos oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozása céljából.
A Bizottság megítélése szerint egyelőre nem állapítható meg, hogy a tejágazati csomag jelentős hatással lett volna a tejágazatra, különös tekintettel a hátrányos helyzetű régiókra. A csomag által kínált lehetőségek tényleges kiaknázásához – például a termelői szervezetek létrehozásához és a kollektív tárgyalások megszervezéséhez – időre és maguknak a mezőgazdasági termelőknek az aktív közreműködésére van szükség.
A Bizottság a közelmúltban kezdeményezte az Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont felállítását, hogy javuljon a piacok átláthatósága és jobb elemzések álljanak a gazdasági szereplők rendelkezésére. A központ segíteni fog a Bizottságnak a piaci fejlemények nyomon követésében és a hatékonyabb beavatkozás elősegítésében.
Noha a világ tejpiacain a kilátások jók, sőt az elkövetkezendő években jelentős növekedésre nyílhat lehetőség, mégis vannak, akik kételkednek abban, hogy az EU képes lesz megbirkózni a szélsőséges piaci ingadozásokkal vagy egy válsághelyzettel.
Forrás: Magyar Nemzet, EU Bizottsága
