Nem a dabasi LAKTO Kft. a kérdés. Az irány. Ha egy működő rendszert megbontunk, nem egyszerűen földet veszítünk, hanem jövőt. A LAKTO Kft. dabasi tehenészeti telepének ügye ma már messze túlmutat egyetlen gazdaság mindennapi nehézségein. Ez az eset arról szól, hogy egy olyan ágazatban, ahol a stabilitás, a kiszámíthatóság és a hosszú távú gondolkodás nem előny, hanem a túlélés feltétele, megengedhető-e a bizonytalanság. És arról is, hogy felismerjük-e végre: a legjobban működő rendszerek nem terhelik, hanem tartják az egész ágazatot.
A LAKTO Kft. nem átlagos gazdaság. Nem egy a sok közül, nem egyszerűen egy jó telep a hazai mezőnyben, hanem az a szint, amelyhez mások mérik magukat. Mintegy ezer törzskönyvezett, termelésellenőrzött holstein-fríz tehenet tart, állománya tartósan a hazai élmezőnyben szerepel, az átlagos laktációs tejtermelés pedig meghaladja a 13 500 kilogrammot. Ez önmagában is figyelemre méltó, de a valódi jelentőségét az adja, hogy ez a teljesítmény nem egy-egy kedvező évjárat vagy egy rövid, látványos felfutás eredménye, hanem hosszú évek következetes szakmai munkájának lenyomata. A telep genetikai színvonalát nem általános dicséretek, hanem konkrét adatok igazolják: 66 tehén szerepel az Aranytörzskönyvben, hat egyed pedig elérte a platinatörzskönyvi szintet. A Minősített Tenyészállat-előállító Üzem cím sem dekoráció, hanem annak elismerése, hogy itt a tenyésztés, a termelés és a menedzsment egy olyan egységes rendszerben működik, amely országos mércével is kivételes.
A kiválóság azonban nem önmagában áll. A tejtermelés nem a fejőházban kezdődik, hanem a földeken. Aki ezt elfelejti, az a tejtermelés lényegét nem érti. A LAKTO Kft. működése egy évek alatt felépített, zárt és kontrollált takarmánytermelési rendszerre épül. A silókukorica, a lucerna, a rétiszéna nem pusztán alapanyag, hanem a teljes termelési biztonság fundamentuma. A telep több alkalommal nyerte el Az év kukoricaszilázsa címet, ami világosan mutatja, hogy itt nem csupán mennyiségi, hanem minőségi értelemben is kiemelkedő tömegtakarmány-előállítás folyik. Ez a minőség nem a véletlen műve, hanem a saját területen, saját technológiával, saját szakmai kontroll mellett végzett munka eredménye. A takarmány minősége ebben a rendszerben nem költségtétel, hanem a teljesítmény feltétele.
Éppen ezért a bérelt földek elvesztése nem egyszerűen néhány száz hektár kiesését jelentené. Ennél sokkal többet: azt, hogy megszűnik a kontroll a termelés legfontosabb inputja felett. Egy ilyen telep esetében a takarmány nem pótolható tetszőleges forrásból, tetszőleges minőségben, tetszőleges időzítéssel. A piacról beszerzett takarmány mindig nagyobb minőségi ingadozást, nagyobb árkockázatot és kisebb szakmai kontrollt jelent. Ennek következményei pedig nagyon is kiszámíthatók: romló takarmányhasznosítás, instabil bendőfermentáció, nagyobb egészségügyi kockázat, növekvő költségek, gyengülő termelési biztonság és végső soron a genetikai potenciál alulhasznosítása. Ez nem alkalmazkodás lenne a megváltozott körülményekhez, hanem tudatosan előidézett visszalépés.
A helyzetet tovább súlyosbítja az időzítés. A tejpiac ma eleve nyomás alatt áll. A költségek magasak, a jövedelmezőség szűkült, a takarmány, az energia és a finanszírozás terhei egyaránt érezhetők. Ebben a közegben minden bizonytalanság sokszoros erővel jelentkezik. És most ehhez adódik hozzá egy olyan újabb bizonytalanság, amely nem piaci, nem időjárási, nem technológiai eredetű, hanem a működés alapfeltételeit érinti. Ráadásul nem előre kiszámítható, fokozatosan kezelhető módon, hanem utólag, egyoldalúan, úgy, hogy a termelési ciklus már elindult. Az őszi és tavaszi munkák megtörténtek, a költségek felmerültek, több száz hektáron lucerna került a földbe. Egy ilyen helyzetben a feltételek utólagos megváltoztatása nem egyszerűen kedvezőtlen fejlemény, hanem rendszerszintű kockázat. Nem véletlen, hogy a szabályozási bizonytalanságot a termelők gyakran a legdrágább inputként élik meg: mert minden másra lehet szakmai választ adni, de a kiszámíthatatlanság szétfeszíti a tervezhetőséget.
A teljes cikket a MÁL májusi számában olvashatják
