ÁLLATTENYÉSZTÉS: HARMÓNIÁBAN A KÖRNYEZETTEL

A NAK által a Copa-Cogeca Európai Állattenyésztés Hangja elnevezéssel indított kampány anyagainak felhasználásával összeállított és Húsba vágó tények címmel kiadott kiadványsorozatának Környezetvédelem című részében az állattenyésztési ágazat környezetre gyakorolt hatásaival, erőforrásfelhasználásával, valamint az ágazati kibocsátás csökkentésével kapcsolatos kérdéseket vizsgálta.

Szerző: Borovka Zsuzsanna
 

Az Európai Unió több évtizede hatékonyan dolgozik az állattenyésztés környezetre gyakorolt káros hatásainak mérséklésén, az ágazat ÜHG-kibocsátás csökkentésén, valamint az erőforrások fenntarthatóbb és hatékonyabb felhasználásán. Mindezek ellenére az elmúlt években tovább erősödtek az állattenyésztési ágazatokkal és a gazdálkodókkal szembeni „zöld” szervezetek általi támadások.

A Húsba vágó tények kiadványsorozat Környezetvédelem című negyedik kötete az alábbi szenzitív kérdéseket érinti, és ezen felvetésekkel kapcsolatos tévhitek cáfolatait foglalja össze:

IGAZ AZ, HOGY AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HASZNÁLJA FEL A VILÁG ÖSSZES VÍZFORRÁSÁNAK 1/3-ÁT?

Az egyes áruk és szolgáltatások előállításához a teljes ellátási láncban felhasznált és beszennyezett víz mennyiségének mérésére használt mérőszám az úgynevezett vízlábnyom, mely háromféle vízforrást tartalmaz: a kék vizet (az állatok felszíni vagy felszín alatti forrásból származó vízfogyasztása és az öntözés), a szürke vizet (a szennyvíz tisztításából és újrafeldolgozásából eredő használt víz) és a zöld vizet (csapadék).
Gyakran állítják azt, hogy 1 kg hús előállításához 15 000 liter vízre van szükség. Az állattenyésztéshez köthető átlagos fogyasztást figyelembe véve azonban elmondható, hogy annak 93,5%-a zöld víz, amely a talajba beszivárogva és a növények által elpárologtatva visszatér a vízkörforgásba. Ez a folyamat mindenképp végbemegy, haszonállatokkal vagy azok nélkül. (1. ábra)

Valódi vízhiány csak a kék vízen alapulhat, tehát ha a zöld vizet kivesszük a számításból, a kutatók úgy vélik, hogy 1 kg marhahús előállításához 550-700 liter szürke és kék vízre van szükség. A francia Állami Agrártudományi Kutatóintézet (INRA ) szerint 1 kg marhahús előállítása valójában tehát körülbelül 50 liter igazi, kék vizet igényel. Ugyanezen megközelítés alapján a sertéshús 450 liter, a csirkehús 300 liter, a tojás 244 liter, a tej 86 liter „kék vizet” vesz igénybe a ciklusból. (2. ábra)

Fentiekre tekintettel tehát ha figyelembe vesszük a kék és a szürke vizet, amely versenybe szállhat az édesvízfogyasztással, a becslések szerint az állattenyésztés a globális vízkészlet 13%-át használja el, nagy részét az intenzív takarmányozáson keresztül.

A TAKARMÁNY-ELŐÁLLÍTÁS ÁLTAL LEKÖTÖTT TERMŐTERÜLET VERSENYZIK-E AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT FÖLDTERÜLETTEL?

Hangsúlyozni szükséges, hogy az állati takarmányozásra használt gabonafélék nem azonos minőségűek az emberi fogyasztásra használt gabonafélékkel, így azok nem versenyeznek egymással. Azon állítás pedig miszerint 1 kg marhahús előállításához 6-20 kg gabonára van szükség nem helytálló, ezek a számok Európában biztosan nem érvényesek, és a számítás világszinten is helytelen. Elmondható továbbá, hogy a FAO Több üzemanyag az élelmiszer/takarmány kibocsátáshoz című tanulmánya is egyértelműen rávilágít arra, hogy a takarmányozásra felhasznált növényi részek és alapanyagok 86%-a nem alkalmas emberi fogyasztásra.

A Friedman Táplálkozástudományi és Politikai Iskola néhány kutatója által nemrégiben készített, tíz különböző étrend öszszehasonlításán alapuló tanulmány kimutatt a továbbá azt is, hogy a kizárólag növényi alapú étrendre való áttérés hatására a talajhasználat beszűkülne, és a talajállapot romlana. A vegán étrendhez kapcsolódó földhasználatt al továbbá kevesebb embert lehetne táplálni, mint a mindenevő táplálkozáson alapuló földhasználattal. Ez tehát azt jelenti, hogy a vegetáriánus/vegán étrend nem biztos, hogy hosszú távon az emberiség számára a leginkább fenntartható megoldás lenne!

AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK SZENNYEZIK A FOLYÓINKAT ÉS TERMŐFÖLDJEINKET?

Az Európai Gyógyszerügynökség egyértelmű iránymutatásokat fogalmaz meg a felszín alatti vizek toxikológiai kockázatértékelésére. Ma már az állatgyógyászati készítmények megfelelő, a termék használati utasításával összhangban történő felhasználása nem járhat jelentős környezeti terheléssel. Minden olyan állatgyógyászati készítmény esetében ugyanis, ahol a környezeti kockázat nagyobb, mint a termék előnye, a használatbavételi engedély megtagadásra kerül.

NÖVEKSZIK AZ EU ÁLLATTENYÉSZTÉSÉNEK ÜHG-KIBOCSÁTÁSA?

Éppen ellenkezőleg, a FAO statisztikái szerint az unió állattenyésztésének – állatok emésztéséből származó – kibocsátása 1990 és 2014 között megközelítőleg a felére csökkent (3. ábra).


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint az unió kibocsátásának alig 6%-a származik az állattenyésztés ÜHG-kibocsátásából.

Összefoglalóan elmondható, hogy az állattenyésztési ágazatok környezetre gyakorolt káros hatásainak mérséklése területén már jelentős előrelépesek történtek. Ne feledjük: az állattenyésztőknek – amellett, hogy tevékenységükkel az eltúlzott számoknál jóval kisebb mértékben járulnak hozzá az ÜHG-kibocsátáshoz – a klímaváltozás súlyos károkat is okoz. Minden gazdálkodónak tehát segítséget kell nyújtani abban, hogy megismerhesse a mindennapi gyakorlatban használható korszerű eljárásokat, elérhetővé kell tenni számukra azon technológiai megoldásokat, amelyekkel termelésük nem csak jövedelmezőbbé, de egyúttal klímabarátabbá is válhat. Kiemelten fontos tehát, hogy az állattenyésztésben, -tartásban is minél nagyobb szerepet kapjanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a klíma- és környezetvédelmet szolgáló intézkedések.

Forrás: European Livestock Voice – Environment

A cikk a MÁL áprilisi lapszámában jelent meg.

Időjárás

Budapest

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Currently, there is no weather information available.

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB