Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a hús globális társadalmunkban és gazdaságunkban betöltött szerepének és értékének meghatározásával kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket foglalja össze.
Kihívások és lehetőségek a hús globális társadalmunkban és gazdaságunkban betöltött szerepének és értékének meghatározásában
A hús társadalomban betöltött szerepe erősen vitatott. Összességében a tudományos bizonyítékok alátámasztják az állatoknak a környezetben és a húsnak az emberi táplálkozásban betöltött kulcsfontosságú szerepét, de a közösségi médián keresztül terjedő alternatív, radikális nézetek befolyásolják a közvéleményt. A hús gazdasági jelentősége és táplálkozásban betöltött szerepe ellenére mostanában a hús előállításának drasztikus csökkentésére, sőt olykor annak teljes beszüntetésére szólítanak fel, arra az érvre alapozva, hogy a növényi alapú élelmiszerek helyettesíthetik a húst a növekvő népesség élelmezési szükségleteinek kielégítése érdekében.
Egyes médiák, civil szervezetek és politikai döntéshozók túlzottan negatívan jelenítik meg a húst, félrevezető módon hivatkoznak bizonyítékokra, vagy megkérdőjelezhető feltételezéseken alapuló, kétes tartalmú és „célra vezető” tanulmányokat idéznek. Mindez egy ideológia által átitatott vitát váltott ki. A tudományos kommunikációnak azonban világosnak, következetesnek és közérthetőnek kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy a döntések valóban bizonyítékokon alapuljanak.
Ilyen negatív környezetben a kutatás finanszírozása és a forrásainak csökkentése veszélyezteti a húsipar innovációs képességét, valamint a hatékonyság, a biztonság, a minőség, az állatjólét, az állategészségügy és a környezeti fenntarthatóság javítását. E kihívások kezelése kulcsfontosságú, mivel a globális hústermelés az előrejelzések szerint 2030-ra várhatóan eléri a 373 millió tonnát és 2050-re további 2 milliárddal emberrel többet kell táplálni. Ezen túlmenően a fenntarthatósági program részét kell képeznie a legelő állatok hatékony felhasználásának a talajaink egészségének javítása, a szén-dioxid megkötésének fokozása, a vízvisszatartásnak és az aszályokkal szembeni ellenálló képességnek a javítása érdekében. Az állattenyésztés társadalmi szerepe egészségügyi, gazdasági és szociális szempontokat is magába foglal és ezért ennek megfelelően kell értékelni az ágazatot.
Az ipar és a tudományos élet közötti együttműködés kulcsfontosságú az innováció szempontjából. A fiatalok bevonása, a hagyományos korlátok áttörése, feloldása és az együttműködés előmozdítása minden szinten alapvető fontosságú. Ugyanakkor a számos kihívás kezeléséhez és a hosszú távra szóló megoldások megtalálásához nyílt párbeszédre és széles körű részvételre lesz szükség.
Javasoljuk, hogy olvassák el a témában az Animal Frontiers lapban megjelent, Rod Polkinghorne, Mohammad Koohmaraie, Collette Kaster, Declan Troy és Andrea Rosati szerzőktől származó, angol nyelvű, “Challenges and opportunities for defining the role and value of meat for our global society and economy“ című dokumentációt.
Forrás: NAK/Borovka Zsuzsa
