2026. augusztus 19-én, nemzeti ünnepünk alkalmából Bóna Szabolcs Miniszter úr az Életfa Emlékplakett Bronz Fokozat elismerést adományozta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke részére, a magyar állattenyésztés fejlesztése, a tenyésztő közösségek szolgálata, valamint a vidéki gazdaság megerősítése érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységéért. Ennek kapcsán beszélgettünk a szakemberrel.
Mire emlékszik vissza szívesen szakmai életútjából?
Amikor áttekinti az ember az életpályáját és az eddigi tevékenységét, akkor azt kell mondjam, hogy az életem során a sors vagy a Jóisten, olyan embereket vezérelt körém, akik hasonló identitással, szakmai felfogással, erkölcsi értékkel rendelkeztek, mint én. Ezáltal eredményesen tudtam a kollégákkal, beosztottakkal, vezetőkkel együtt dolgozni.
Életpályám első szakaszában a tapasztalatszerzés és a tanulás volt az elsődleges, mert akárhol voltam a vezetői hierarchiában, mindig úgy véltem, hogy az ismeretek megszerzése, a kreativitás, a látó gondolkodás a legfontosabb. Amikor egyetemistaként Bábolnára kerültem a diplomadolgozatom megírása kapcsán, Burgert Róbert mondása nagyon mély nyomot hagyott bennem. Azt tanácsolta, hogy ne higgyünk azoknak, akik azt mondják, nem lehet változtatni. Ehhez tartom magam azóta is, mert úgy vélem, mindig van lehetőség a változásra, változtatásra.
Ne higgyünk azoknak, akik azt mondják, nem lehet változtatni.
Az első komolyabb munkahelyem az Annamajori Célgazdaság volt, ahol az akkori parancsnok fiatalokat gyűjtött maga köré. Hagyta a kreativitásunkat kibontakozni, így a csapattal megalkottuk azt a struktúrát, ami a továbbfeldolgozottsági szintek emelését jelentette. Az ott töltött két évtized alatt többek között saját pékséget, vágóhidat, zöldségfeldolgozót, illóolaj lepárlást és turisztikai célú huszártanyát hoztunk létre. Ezek a fejlesztések amellett, hogy jövőbe mutatóak, eredményesek is voltak. A tejtermelésünk színvonaláért több alkalommal díjakat vehettünk át. Az Annamajorban töltött közel 20 év alatt váltam szakemberré, ott tanultam meg a rendszerben gondolkodást és azt a fajta vezetői magatartást, amely során megfelelő határok felállítása mellett a beosztottakat is hagyni kell kibontakozni.
A csőd szélén táncoló gazdaságból szép lassan eredményes céget építettünk fel.
A ’90-es években számos európai ország büntetés-végrehajtását és elítélt foglalkoztatási megoldásait láthattam testközelből. 43 évesen ott volt bennem a kíváncsiság, a tenni akarás vágya. Amikor elfogadtam a csőd szélén álló Mezőfalvai Zrt. vezetését, a külföldi tanulmányutakból és a saját tapasztalataimból is sokat merítettem, miközben kollégáimmal szép lassan egy eredményes gazdaságot építettünk fel, amire ma is büszke vagyok. Váratlanul ért, és nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az elért munka elismeréseként Fejér megye Közgyűlése 2014-ben a megye díszpolgárává választott.
2018 óta tölti be a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöki pozícióját. Milyen sikereket értek el ez idő alatt? Milyen tanulságok szűrhetők le a tagszervezetekkel való közös munkából?
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökének lenni az egyik legmagasabb szakmai elismerés. Első ciklusom megkezdése óta az volt a fő törekvésem, hogy szervezetileg egységes arculatot teremtsünk, növeljük a Szövetség társadalmi presztízsét és szakmai elfogadottságát. Bízom benne, hogy ez sikerült, bár még rengeteg feladatunk van, de érezhetően növekedett a MÁSZ társadalmi elismertsége. Bármelyik szakigazgatási szerv vagy épp szakmaközi szervezet bizalommal kikérte és kikéri a véleményünket bármely szakmai kérdésben.
A MÁSZ elismertsége a tagszervezetek összehangolt munkájának köszönhetően folyamatosan növekszik.
Természetesen ez nem valósulhatott volna meg a tagszervezetek, a tenyésztőszervezetek segítő és összefogó közreműködése nélkül. Néha ugyan nehéz összehangolni a munkát, de végül mindig sikerül együtt gondolkodni és közös megoldást találni. A tagszervezetek élén kiváló emberek és szakemberek dolgoznak, akik elkötelezett vezetők, kompromisszumkészek, tenni akarnak a saját egyesületükért és a magyar állattenyésztésért. Nagyon fontos a közös érdekek keresése, az együttműködés erősítse, illetve a sokszínűség előnyeinek kihasználása.
A teljes interjú a MÁL szeptemberi számában olvasható
