A sertéságazatban is terjed a precíziós technológia, de vajon mekkora teret nyert magának hazánkban? Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre, a sertéstartók körében végeztünk kérdőíves felmérést, amelyben arra voltunk kíváncsiak: jelenleg használnak-e precíziós eszközöket, vagy tervezik-e a közeljövőben ezen eszközök beszerzését.
A kérdőívet 178 sertéstartó töltötte ki, ők a hazai kocaállomány 22%-át, a hízósertés-állomány 38%-át tartják a KSH 2022. decemberi állományadatai szerint. A kérdőívet kitöltők között voltak tenyésztéssel, hizlalással vagy mindkettővel foglalkozók, zárt, kifutós zárt és szabadtartást alkalmazók, magyar fajtákat és hibrideket tartók egyaránt. Egyesek évtizedek óta foglalkoznak sertéstartással, mások csupán néhány éve indították gazdaságukat. A gazdaságok mérete is változatos: kis-, közepes és nagyvállalat egyaránt megtalálható a válaszadók között az ország minden vármegyéjéből.
A válaszadók 61%-a több évtizedes sertéstartási gyakorlattal rendelkezik. Az elmúlt években a sertéságazat szereplőinek több világpiaci esemény (magas takarmányárak, alacsony vágósertés-felvásárlási árak, magas energiaárak) negatív hatásával kellett szembenéznie az egyre szigorúbb európai uniós állatjóléti előírások mellett, mégis jelentős azon sertéstartók aránya – 17% –, akik az elmúlt 9 év során kezdték el a sertéstenyésztést és/vagy –hizlalást.
NAGYOBB TELEP, KOMOLYABB GÉPESÍTÉS
A sertéstartó telepek gépesítettsége, automatizáltsága főként a nagyobb állatállományt tartó gazdaságokra jellemző. Az automatikus vezérlés a telepeken főként a szellőztetéstechnológiára jellemző, a világítás szabályozására kevésbé, míg az etetéstechnológia mindössze a telepek 36%-án működik gépi vezérléssel. A számítógép által irányított tartástechnológiai elemek könnyen „felokosíthatók”, távolról is működtethetővé válnak, azonnali beavatkozást tesznek lehetővé, amennyiben a megfelelő internethozzáférés biztosítható a telepen. Azon telepek aránya, ahol a szellőztetés, a világítás, az etetés, a trágyaeltávolítás és a tartástechnológia vezérlése is automatizált, mindössze 5%. Ezen telepek a koca- és/vagy hízósertéslétszám alapján nagy sertéslétszámú telepek
ÖSZTÖNÖZNI KELL A GAZDÁKAT
Összességében elmondható, hogy a magyarországi sertéstelepeken jelen vannak a precíziós eszközök, függetlenül a hasznosítási iránytól, az állomány nagyságától és a tartásmódtól. A precíziós tartástechnológia jelenleg a nagy állatlétszámú sertéstelepekre jellemző, és ezekben a gazdaságokban a precíziós fejlesztésekre nagyobb a hajlandóság, mint a kisebb állománnyal termelő gazdaságokban. A kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hogy a kisebb állatlétszámú telepeken a precíziós eszközök használatának ösztönzése szükséges, meg kell ismertetni a termelőket a digitalizált adatok elemzéséből és a precíziós technológia használatából származó előnyökkel, állománynagyságtól függetlenül támogatni kell azon gazdaságok fejlesztését, amelyek a jövőben is sertéstenyésztéssel, -hizlalással akarnak foglalkozni, mert ezek az eszközök versenyképesebb, kiszámíthatóbb jövőt és optimálisabb termelést biztosíthatnak számukra.
A teljes cikket a februári Magyar Állattenyésztők Lapjában olvashatják
