Az idei rendkívüli aszály súlyosan veszélyezteti a magyar állattenyésztés takarmányellátását, továbbá a termelő és különösen a tenyészállományok megőrzését.
Az őszi kalászosok a sokéves átlaghoz képest elfogadhatóan teljesítettek, ugyanakkor a tavaszi vetésű kultúrák – különösen a kukorica – súlyos károkat szenvedtek.
A rendkívül alacsony hazai kukoricatermés miatt 1,5 – 2 millió tonna importra szorulnak az állattenyésztési ágazatok (éves igényük kb. 600 ezer tonna) és a kukorica ipari felhasználói (éves igényük kb. 2,5 millió tonna).
A korlátozott kínálat miatt emelkedő belföldi takarmányárak az állattartás költségét jelentősen meg emelhetik, tovább rontva az ágazat szereplőinek amúgy is katasztrofális jövedelmi helyzetét.
A kérődző ágazatokat nemcsak a szemes, de a szálas- és tömegtakarmányok hiánya is sújtja. A Duna-Tisza közén több helyen a megszokott szénatermés 10-20 százalékát tudták csak betakarítani, a Nyugat-Dunántúlon mintegy 30 százalékos a kiesés. A széna piaci ára ennek következtében több térségben a duplájára vagy még annál is jobban megdrágult.
KÖZÖS KEZDEMÉNYEZÉS
A kormány előrehozott támogatásokkal, kárenyhítéssel, valamint adminisztratív és vis maior könnyítésekkel segítette ugyan a gazdálkodókat, de ezek az intézkedések nem ellensúlyozzák a dráguló, illetve nem hozzáférhető kukorica által okozott veszteséget.
A takarmányhiány és a piaci krízis a tej- és sertéságazatban okozza a legnagyobb veszteséget, aminek mértéke meghaladja a 150 milliárd forintot.
A SÚLYOS HELYZETRE TEKINTETTEL AZ ÁLLATTARTÓK ÉS TAKARMÁNYGYÁRTÓK SZAKMAI SZERVEZETEI KÖZÖS LEVÉLBEN FORDULTAK AZ AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁGÉRT FELELŐS MINISZTERHEZ, HOGY A KORMÁNY ENGEDÉLYEZZE AZ UKRÁN KUKORICA IMPORTJÁT.
Az idei évben legalább 1,5 – 2 millió tonna kukorica importra szorulunk, aminek a beszerzése legolcsóbban Ukrajnából lehetséges, ahol az árak a régiónkban jellemző szinthez képest jelentősen, mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabbak.
Természetesen az importra és a hazai takarmányokra egyaránt vonatkozik, hogy a toxinok és a takarmányok minőségét meghatározó paraméterek folyamatos vizsgálatára továbbra szükség van. Ebben nem lehet és szabad engedményeket tenni!
Európai versenytársaink, állattartók és takarmánygyártók hosszabb ideje vásárolják és használják az ukrán kukoricát és gabonát receptúráikban, amivel jelentős versenyelőnyhöz jutottak. Többek között ennek köszönhetően érkezik be hazánkban jelentős mennyiségű, olcsóbb import sertés- és baromfihús, kiszorítva a hazai piacról a magyar termelőket.
Rövid távon az ukrán import beengedése jelentheti a megoldást, hosszabb távon pedig a vetésszerkezetünk, a földművelési gyakorlatunk és ezzel párhuzamosan a takarmányreceptúrák módosítása, a gyepek szerepének erősítése, ideiglenes gyepek telepítése, vagyis a szárazuló klímához jobban alkalmazkodó növénytermesztési és állattenyésztési termelési rendszerek mielőbbi kialakítása és alkalmazása.
