Az antibiotikumok a baktériumos fertőző betegségek kezelésére alkalmas gyógyszerek. Szinte mindenkinek ismerősen cseng Alexander Fleming neve, aki feledékeny tudósként szabadságáról visszatérve észrevette, hogy a laboratóriumban hagyott baktériumtenyészeteit penész támadta meg, és a penészfoltok körül a baktériumok elpusztultak.
Szerző: Csivincsik Ágnes – Nagy Gábor – Kovács Melinda
MATE One Health munkacsoportja
Az a kis véletlen vezetett a penicillin felfedezéséhez, és ezzel kezdetét vette az antibiotikumok intenzív kutatása, amely a múlt század ’50-es és ’60-as éveiben érte el csúcsát. A tudományos sikerek nyomán az egészségügyi szakemberekben kialakult az a meggyőződés, hogy az emberiség legyőzte a fertőző betegségeket. Ezt az eufórikus hangulatot az sem tudta beárnyékolni, hogy már a kutatások kezdeti éveiben leírták az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát. Azt a jelenséget, amikor a kórokozó ellenállóvá válik egy-egy hatóanyaggal szemben. Az antibiotikum-kutatás aranykorának nevezett évtizedekben, amikor évente sok-sok új hatóanyagot fedeztek fel, ez a jelenség nem tűnt aggasztónak. Az első nagyobb sokk a kórházi körülmények között kiszelektálódott meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsek megjelenésekor érte a kutatókat. Majd ezt további, sokszor több antibiotikummal szemben is ellenálló, ún. multirezisztens baktériumok felfedezése követte. A fertőző betegségek felett aratott végső győzelem helyett a baktériumos fertőző betegségek újra az életet veszélyeztető tényezővé léptek elő.
A rezisztenciagének megjelenése a baktériumközösségekben természetes jelenség, nem függ össze az antibiotikumok használatával, hanem spontán mutáció eredménye. Az antibiotikumok kiterjedt és rendszeres használata azonban evolúciós előnyhöz juttatja a rezisztenciagént hordozó baktériumokat, így ezek válnak dominánssá egy-egy adott baktériumközösségben. Ma már tudjuk, hogy ezek a gének akár élő baktériumok hiányában is képesek az ökoszisztémában áramlani. A kórházak szennyvizével, az állattartó telepek trágyájával a felszíni vizekbe, talajba juthatnak, majd a szántóföldi növényekkel vagy az élelmiszertermelő állatok termékeivel, de akár a vadon élő állatok húsával is visszajuthatnak az emberi közösségbe. Olyan egyének szervezetében is megjelenhetnek a rezisztens baktériumok, akiket soha nem kezeltek antibiotikummal.
AZ OKSZERŰ HASZNÁLAT JELENTŐSÉGE
Az antibiotikumok szerepe elvitathatatlan, amennyiben a használatuk kellően megalapozott. A XX. század egészségügyi forradalma, illetve a fejlett országokban ennek következtében jelentősen megnövekedett születéskori várható élettartam éppen az antibiotikumok széles körű hozzáférhetőségének köszönhető. Indokolatlan, nem megfelelő alkalmazásuk azonban a rezisztens génváltozatok megjelenését gyorsítja. Egyes becslések szerint a világ fejlett országaiban a közegészségügyben felhasznált antibiotikumok kb. 50%-át szükségtelenül alkalmazzák...cikk folytatása a májusi MÁL-ban.
