Régen volt arra példa, hogy karácsony után ne csökkenjenek a bárányárak, sőt idén még ehhez képest is emelkedtek a húsvéti időszakban. A magyar juhágazat elsőszámú terméke az élő pecsenyebárány, amelynek több mint 80 százalékát Olaszországba értékesítjük. Az olasz piac kulcsfontosságú a magyar juhágazat jövedelmezőségében.
A magyar juhágazat élőbárányban és friss bárányhúsban hosszabb távon is versenyképes maradhat, amennyiben sikerül a jelenleginél homogénebb árualapot kialakítani, a szaporasági mutatókat javítani és a szükséges technológiai fejlesztéseket megvalósítani.
Jelenleg 29 juh-, és 6 kecskefajtát tenyésztenek Magyarországon. Ekkora fajtaválasztékkal, ráadásul sokszor átgondolatlan keresztezésekkel, minőségi és versenyképes árualapot nem lehet előállítani. E helyett néhány fajtára kellene szakosodni és ezekkel tudatos árutermelő keresztezéseket végezni.
A juhlétszám és a juhászatok száma 2011 és 2017 között érzékelhetően emelkedett. A juhtartók száma 6500-ról, 8950-re nőtt. Ez nem a tartási kedv fokozódásának, hanem a közel háromszorosára emelt anyajuh támogatásnak (jelenleg a legfontosabb ezek között a 7500 Ft/egyed összegű uniós jogcím), és a „Földet a gazdáknak” programnak köszönhető. Az államtól bérelt vagy megvásárolt földterületek után ugyanis hektáronként legalább 0,5 állategység jószágot kellett beállítani (ez 7 db éven felüli juhot jelent minden 2 hektárra).
A 8950 juhtartó közül 2100-an tagjai a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetségnek (MJKSz). Ők összesen több mint 600 ezer juhot tartanak, ami a hazai állomány 60 százaléka. A törzskönyvezett juhok száma az elmúlt 4 évben örvendetesen nőtt, jelenleg mintegy 50 ezer a számuk, ami a nőivarú juhlétszám mintegy 5 százalékát teszi ki. Ennél több (55 ezer) törzskönyvezett juh utoljára 30 éve volt az országban! A törzskönyvezett állománnyal rendelkező juhászatok száma 2010 óta a duplájára nőtt, jelenleg 470 ilyen tenyészetet tart nyilván az MJKSz.
Tavaly indult először a tenyészkos és -bak beállítás támogatás. A lényege, hogy ún. kisösszegű (de minimis), egyszerűen igénybe vehető támogatásra jogosult az, aki tenyészkost vagy tenyészbakot (apaállatot) vásárol központi kos- vagy baknevelő telepről, illetve származási okmányon szereplő tenyésztőtől, vagy saját állományból tenyésztésbe állít. A támogatás mértéke a tenyészállat vételárának 75%-a. Növendék kos esetén ez az összeg legfeljebb 45 000 Ft, „A” törzskönyves kosnál 120 000 Ft, a „K” besorolású apaállatnál pedig maximum 90 000 Ft lehet.
A minőségi juhállomány és árualap kialakításának fontos lépése lenne, ha sikerülne 2019-től bevezetni - a fenti mintára - a tenyészjerke és -gödölye bállítás támogatását. A jogcím bevezetését az MJKSz és a Juh Terméktanács a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen kezdeményezték és tettek javaslatot az FM-nek. Döntés a következő hónapokban várható.
Az állattartótelep korszerűsítést (ÁTK) célzó támogatás juhágazati keretét a kormány 2017-ben 4 milliárd forintról 5,4 milliárdra emelte, aminek köszönhetően a pályázók döntő része nyert. A közeljövőben mintegy 360 juhtartó telepen kerülhet sor támogatott beruházásokra. Ebben az ágazatban a fejlesztések zöme 100 de inkább 50 millió Ft alatti beruházást jelent, ezért is fontos, hogy a jövőben meghirdetésre kerülő pályázatoknál az összeghatárt ehhez az igényhez igazítsák, lehetőséget adva minél több juhásznak az előrelépésre.
2014-ben készült el az az ún. Kiskérődző stratégia, amely a juh- és kecskeágazat közép- és hosszútávú fejlesztési céljait rögzítette. Az anyagot, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretei között működő Juhágazati Munkacsoport készített el, az agrárkormányzat is beépítette saját, hosszútávú koncepciójába. A stratégiában felsorolt legsürgetőbb célok között szerepel a tenyészállat beállítás támogatáson kívül, a juh- és kecskehús fogyasztás ösztönzés közösségi marketingjének erősítése, a juh- és kecskehús áfájának 5 százalékra csökkentése és a szakoktatás talpra állítása (juhászok képzése és továbbképzése). Ezekkel kapcsolatban még az idei évben kormányzati döntésre lenne szükség.
