Magyar Állattenyésztők Szövetsége alapszabálya

2016. MÁRCIUS 3.

Hatályos: 2016. március 3-ai küldöttgyűlés határozata alapján


Budapest, 2016. március 3.

Farkas Sándor
elnök (képviselő)

Dr. Wagenhoffer Zsombor
ügyvezető igazgató (képviselő)

 

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.  

A szövetség elnevezése: Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Rövidített elnevezése: MÁSZ

Székhelye: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.

Alapítás éve: 1995.

Pecsétje: Körbélyegző a Szövetség nevével és emblémájával.

A szövetség emblémája:        

                                                  

A szövetség feletti általános törvényességi felügyeletet a szövetséget nyilvántartó bíróság látja el. A Szövetség működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

1.2. A szövetség pártpolitikailag semleges szervezet. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és támogatást nem fogad el tőlük. Párt érdekében politikai tevékenységet nem folytat, az országgyűlési képviselői választáson jelöltet nem állít, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe jelöltet nem állít, az Európai Parlament tagjának, a megyei jogú város képviselő–testületébe, valamint a polgármesternek nem állít jelöltet.

1.3. A szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú szervezet.

Ennek keretében a szövetség tevékenysége magában foglalja a következőket: tudományos tevékenység,

  • kutatás,
  • ismeretterjesztés,
  • kulturális tevékenység,
  • természetvédelem.

A szövetség az Állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 14§ c. pontjában meghatározott szövetség, mely a tenyésztőszervezetek koordinációját, továbbá a 19§ 2) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége ezekkel járul hozzá a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

1.4. A szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

1.5. A szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

 

2. A SZÖVETSÉG CÉLJA és FELADATAI

2.1. A szövetség célja:

  • A magyar állattenyésztés társadalmi, gazdasági elismertségének növelése.
  • Az évszázadok során létrejött állattenyésztési kultúra megőrzése, ápolása.
  • Az állattenyésztés ágazatpolitikai, fejlesztési, kutatási, szakképzési és támogatási koncepcióinak előkészítésében, elfogadtatásában és végrehajtásában történő aktív közreműködés.
  • A magyar állattenyésztők és állattartók érdekeinek képviselete, tevékenységük, fellépésük összehangolása.
  • Az egységes tenyésztésszervezeti rendszer folyamatos fejlesztése, erősítése, hatékonyságának növelése.
  • Aktív részvétel a nemzetközi állattenyésztési integrációkban.
  • Az állattenyésztés minőségi színvonalának javítása.
  • Az állattartás, állattenyésztés iránti érdeklődés fokozása, a szakmai hozzáértés növelése.
  • Az egészségesebb étkezési és életmódbeli szokások terjesztése, az állatok és az emberek egészségének védelme, javaslattétel az állatok kíméletes tartására és védelmére.

2.2. A szövetség feladata, hogy:

  1. Növelje az állattenyésztés iránti érdeklődést, és a tenyésztői munka minőségét,
  2. Lássa el mindazokat a feladatokat, melyeket tagszervezetei meghatároznak, és amire az illetékes szakminisztérium jogszabályban felhatalmazza, megbízza,
  3. Hatékony információáramlást tegyen lehetővé a tenyésztők és állattartók számára
  4. Működjön közre a főbb tenyésztési célkitűzések meghatározásában és megvalósításában a tagok igénye alapján;
  5. Működjön közre az állattenyésztés szakmai fejlesztésében, így
    • az állattenyésztés céljait szolgáló intézmények, létesítmények létrehozásában,
    • a szakirodalom és szaksajtó létrehozásában, terjesztésében,
    • a tenyésztési, tartási, takarmányozási, forgalmazási információ szolgáltatás és szaktanácsadás terén,
    • bemutatók, kiállítások, tenyészszemlék szervezése terén,
    • a szakmai képzésben és továbbképzésben,
    • az állattenyésztés népszerűsítésében.
  6. Segítse elő a tagszervezetek tevékenységének összehangolását,
  7. Segítse elő az állattenyésztő tagszervezetek közös célkitűzéseinek együttes megvalósítását,
  8. Képviselje a magyar állattenyésztést hazai és nemzetközi fórumokon, a minisztérium és a hatóságok előtt;
  9. Segítse elő a magyar állattenyésztők nemzetközi integrációkba való bekapcsolódását,
  10. Támogassa, és saját eszközeivel segítse az állatok, a természet, a környezet védelmét.
  11. Lássa el tagjai érdekvédelmét és érdekképviseletét
  12. Támogassa az állattenyésztési kultúra és a hagyományok ápolását
  13. Támogassa tagjait anyagi eszközökkel is a szervezetek megerősítése érdekében.​​​

E feladatok ellátásában a szövetség együttműködik az érintett állami és társadalmi szervekkel, az állattenyésztés és állati termék előállítás szereplőivel.

2.3. A szövetség feladatainak ellátására gazdálkodó szervezeteket hozhat létre.

2.4. A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. A szolgáltatások igénybevételének körülményeit, eljárását a Szervezeti és Működési     Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) vagy az adott szolgáltatásról szóló és a honlapon    közzétett tájékoztató tartalmazza. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatók naprakészen    tartása és a honlapon való közzététele az ügyvezető igazgató feladata.

2.5.  A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincs.

 

3. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

3.1 Alapító tagok: A szövetség alapításában közreműködő és a szövetséget létrehozó teljes jogú tagok:

                   1. Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége
                               cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
 2. Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége
                               cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
 3. Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége
                               cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
 4. Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége
                               cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
 

3.2. A szövetség teljes jogú tagja lehet, amennyiben a szövetség alapszabályát elfogadja:

a. Elismert tenyésztő szervezetek országos állatfaji szövetségei,

b. Elismert tenyésztő szervezet, amely egy vagy több állatfaj országos képviseletét látja el,

(A továbbiakban a) és b) együtt: tagok.)
A szövetség teljes jogú tagjainak, az éves tagsági díjat meg kell fizetniük. 
A szövetség tagjai egyidejűleg más szövetségnek is tagjai lehetnek.

A szövetség tagjai egyidejűleg más szövetségnek is tagjai lehetnek.

3.3. A szövetség pártoló tagja lehet minden olyan jogi személy és szervezet, valamint minden magyar és külföldi nagykorú személy, aki a szövetség alapszabályával egyetért és vállalja a szövetség erkölcsi és anyagi támogatását.

3.4. Tiszteletbeli tagok: olyan köztiszteletben álló, a szövetség érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyek, akiket a küldöttközgyűlés tiszteletbeli tagokká megválaszt.

3.5. A szövetségbe való felvétel a (3.2.), (3.3.) bekezdésbeli tagfelvételi kérelmeknél nem tagadható meg, ha azt olyan jogi személy kéri, amely a tagsági feltételeknek megfelel és a szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja.

3.6. Tagsági viszony létesítése és megszűnése

  1. A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes. A tagfelvételi kérelmeket az elnökségnek kell megküldeni.
  2. A tagfelvételi kérelmekről az elnökség egyszerű szavazattöbbséggel hozott elnökségi határozattal dönt.
  3. Teljes jogú tagok esetében a tagsági viszony a kitöltött és aláírt belépési nyilatkozattal, a tagdíj befizetésével létesíthető.
  4. Pártoló tagság a belépési nyilatkozat kitöltésével, a szövetség részére támogatás felajánlásával és annak éves összegének befizetésével létesíthető.    
  5. Tiszteletbeli tagot a szövetségi tagok bármelyikének javaslata alapján a küldöttközgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel választ.
  6. A teljes jogú, a pártoló, és a tiszteletbeli tagok tagsági viszonya megszűnik:
  • a tag szervezetből való kilépésével,
  • a tag jogutód nélküli megszűnésével, vagy halálával,
  • a tag kizárásával
  • a tagsági jogviszony szövetség általi felmondásával
  1. A szövetség tagja, tagsági jogviszonyát, az elnöknek címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor megszüntetheti.
  2. Kilépés és kizárás esetén a befizetett tagdíj nem jár vissza.
  3. Kizárható az a tag, aki (amely):
  4. az alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot súlyosan megsérti, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, illetve
  5. a közügyektől való eltiltás hatálya alá kerül.
  6. A tag kizárására az Elnökség tesz javaslatot a Küldöttközgyűlésnek. A kizárási eljárás megindításáról, okáról előzetesen értesíteni kell a tagot, amely ez ellen észrevételt tehet. A tag jogosult a kizárási eljárás során keletkezett iratokba betekinteni. A kizárásról a Küldöttközgyűlés végleges jelleggel, egyszerű szavazattöbbséggel határoz, amely ellen bírósági felülvizsgálattal lehet élni. A kizáró határozatot a taggal tértivevényes levélben közölni kell, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, a kizárás indokolását, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

A kizárás nem érinti a szövetségnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyéb a szövetség felé fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését. Ha a tag a tagdíj megfizetésének kötelezettségét a határidő lejárta után, írásbeli felszólítás és 30 napos póthatáridő ellenére sem fizeti meg, akkor a szövetség a tagsági Az írásbeli felszólítást tértivevényes levélben vagy emailen kell a tagnak kézbesíteni, ebben figyelmeztetni kell a tagot a fenti póthatáridőn belüli fizetés elmulasztásának következményére is. A felmon-dásról az Elnökség a soron következő ülésén dönt. Az Elnökség határozatával kapcsolatban a tagnak észrevételezési joga van, amelyet a határozat közlésétől számított 8 napon belül gyakorolhat. Vita esetén az Elnökség egyszer újratár-gyalja a tag felmondásának ügyét, és ismételt határozatot hoz.

3.7. Alapító és teljes jogú tagok jogai

  1. A szövetség küldöttközgyűlésén a 4. pontban meghatározott számú küldött útján képviseltetheti magát, részt vehet a határozatok meghozatalában, szavazati joga van, képviselője tisztségre választható.
  2. Véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, illetőleg az állattenyésztést érintő bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.
  3. A szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag jogosult a bíróság előtt megtámadni, a tudomására jutástól számított 30 napon belül.
  4. Azt a határozatot, amely az alapszabályba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti, bármely tag, bíróság előtt megtámadhatja a határozat hozatalt követő 30 napon belül, kivéve, ha a határozat hozatalhoz vagy szavazatával, vagy írásban hozzájárult.

- A kizárás nem érinti a szövetségnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyéb a szövetség felé fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését.

3.8. Alapító és teljes jogú tagok kötelezettségei

  1. a szövetség alapszabályának és szabályzatainak, valamint a küldöttközgyűlés és elnökség határozatainak betartása, tagjaikkal történő betartatása,
  2. a szövetségi célok elérésének, a szövetség tevékenységének elősegítése, erkölcsi és anyagi támogatása,
  3. a szövetségi hozzájárulás (szövetségi tagdíj) befizetése.

3.9. Pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

  1. A pártoló és tiszteletbeli tag jogai: véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget érintő bármilyen kérdésben, tanácskozási joga van.
  2. A pártoló és tiszteletbeli tag kötelezettségei:
  3. az alapszabály betartása,
  • a szövetség erkölcsi támogatása,
  • a szövetség tevékenységének elősegítése,
  • a pártoló-tagdíj befizetése.

 

4. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

4.1. A küldöttközgyűlés

4.1.1. A küldöttközgyűlés a szövetség legfőbb szerve. A tagok az érdekeiket a küldöttközgyűlésen közvetett módon, a természetes személy képviselőik (küldötteik) útján érvényesítik. A küldöttközgyűlést a tagszervezetek által delegált küldöttek alkotják. A küldöttközgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van. A képviseleti jog nem átruházható.

          A tagszervezetek az alábbi számú képviselőt delegálhatnak:

  • Alapító tagok, elismert tenyésztő szervezetek országos állatfaji szövetségei, vagy több állatfajt képviselő elismert országos tenyésztőszervezetek, szervezetenként 20 főt,
  • Egy állatfajt képviselő elismert országos tenyésztő szervezetek, szervezetenként 5 főt,

A küldöttközgyűlésre meg kell hívni a küldötteket, valamint tanácskozási joggal a tiszteletbeli, pártoló tagokat. A küldöttközgyűlés a szövetséget érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

4.1.2. A Küldöttközgyűlés nyilvános, azon bárki akár előzetes bejelentkezés nélkül részt vehet. A szövetség Küldöttközgyűlését más helyszínen is megtarthatja a székhelyén kívül.

4.1.3. Az elnök a küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer összehívja.

          A küldöttközgyűlést össze kell hívni, ha:

  1. azt a tagok legalább egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével kezdeményezi, illetve amennyiben a Felügyelő Bizottság indítványozza, vagy ha ezt a bíróság elrendeli.
  2. ha a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  3. ha a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
  4. ha a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.​

4.1.4. Az elnök köteles az ülés előtt legalább 15 nappal, visszaigazolható e-mail vagy tértivevényes levél útján közölni a Szövetség tagjaival, az Elnökség és a Felügyelő   Bizottság tagjaival, valamint az ügyvezető igazgatóval, hogy a Szövetség           Küldöttközgyűlést tart. A meghívó kiküldésére úgy kell sort keríteni, hogy azt          legalább 8 nappal a Küldöttközgyűlés időpontja előtt kézhez tudják venni a         tagok.

            A meghívó legalább a következőket tartalmazza:
  1. a Szövetség nevét és székhelyét;
  2. az ülés pontos idejének és helyszínének megjelölését;
  3. az ülés napirendjét (olyan részletességgel, hogy abból az ülés témái egyértelműen kiderüljenek).
  4. az esetleges határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttközgyűlés helyét és időpontját, valamint napirendjét.

A meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és a Szövetség szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4.1.5. A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Ha a Küldöttközgyűlés és nem határozatképes, a legkésőbb egy hónapon belül ismételten összehívott Küldöttközgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.1.6. A Küldöttközgyűlés határozatait, a 4.1.8. pontban megfogalmazott minősített többséget igénylő döntéseken kívül, a jelenlevő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.​

4.1.8. A szövetség alapszabályának módosításához, a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló Küldöttközgyűlési döntéshez, más szervezettel történő tulajdonosi és tagi jogviszony létesítéséhez, egyesülésének elhatározásához, továbbá az Elnökség tagjainak visszahívásához a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.1.9. A Küldöttközgyűlés levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt és szükség esetén szavazatszámláló bizottságot (legalább 3 fő) választ. A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. A jegyzőkönyvből a Küldöttközgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható kell, hogy legyen; ennek érdekében tartalmazza az alábbi elemeket: az ülés helye, időpontja, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása, a napirend kiegészítésére vonatkozó indítványok, a napirend elfogadása, az ülés berekesztésére vonatkozó jegyzőkönyvi fordulat, dátum, keltezés, aláírások. A Küldöttközgyűlés alatt – a döntések meghozatala előtt – gondoskodni kell a határozatképesség vizsgálatáról.

4.1.10. A határozatok a szövetség irodájában megtekinthetők. Az Ügyvezető Igazgató az érintettekkel e-mailben vagy postai levél küldése útján közli a rájuk vonatkozó döntéseket a határozat meghozatalának napjától számított 15 napon belül.

4.1.11. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a. az Alapszabály módosítása;

b. a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c. az Elnökségi tagok, a Szövetség elnökének, társelnökeinek és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása 4 éves időtartamra, valamint visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, munkájukról történő beszámoltatás;

d. az éves költségvetés, az éves beszámoló és a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentés elfogadása;

e. a következő évi munkaterv és tervezett költségvetés elfogadása;

f. a jelenlegi és korábbi Szövetségi, Elnökségi és Felügyelő Bizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

g. a végelszámoló kijelölése;

h. más szervezettel történő tulajdonosi vagy tagi jogviszony létesítése vagy megszüntetése, gazdasági társaság alapítása

i. a küldöttközgyűlés által választott tisztségviselők, valamint az Ügyvezető Igazgató évenkénti beszámoltatása

j. döntés a tag kizárásáról az elnökség javaslata alapján

k. A szövetségi tagdíj mértékének és a fizetés rendjének meghatározása  A jelenlegi és korábbi szövetségi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

4.1.12. A küldöttközgyűlés a szövetség elnökévé, elnökségi tagjává, Felügyelő Bizottság elnökévé és tagjává - a közgyűlés küldöttei közül választhat. A küldöttközgyűlés a szövetség más szerveinek elnökévé, tagjává, vagy tisztségviselőjévé bármely nagykorú személyt megválaszthat.

4.1.13. A küldöttközgyűlés - a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseken túlmenően - dönt minden olyan kérdésben, amelyet az elnökség, illetve valamelyik küldött a közgyűlés elé terjeszt, vagy a jogszabály a hatáskörébe utal. A szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozóival kötendő szerződésekhez nem szükséges a küldöttközgyűlés jóváhagyása.

4.1.14. Amennyiben a választott személy jogviszonya megszűnik az általa képviselt (tag) szervezetnél, úgy a személy képviseleti joga a Szövetségben megszűnik A választott személy által képviselt szervezet tagsági viszonyának megszűnésével, a választott személy képviseleti joga is megszűnik.

4.2. Az elnökség

Két küldöttközgyűlés között a szövetség legfelsőbb testülete az elnökség, amely a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével a szövetséget érintő valamennyi kérdésben dönthet.

4.2.1. Az elnökség 20 tagú. Az elnököt a közgyűlés közvetlenül választja. Az elnökség további 19 tagját a tagszervezetek jelölik, és a küldöttközgyűlés választja meg.

A jelölés módja az alábbiak szerint történik: alapító faji szövetségek 4-4 tagot, a többi teljes jogú tag 1-1 személyt jelöl szervezetenként. A 19 tagból, a két fő társelnököt a küldöttközgyűlés közvetlenül választja meg.

4.2.2. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

a. Az elnökségi tag jogai:

  • az elnökségi tagok testületként stratégiai ügyekben hozhatnak döntéseket, és ellátják az Alapszabályban rájuk ruházott feladatokat;
  • véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a Szövetséget érintő bármilyen kérdésben, szavazati joga van;
  • részt vehet a Szövetség küldöttközgyűlésén és a Szövetség rendezvényein.

b. Az elnökségi tag kötelezettségei:

  • szakmailag támogatni a Szövetséget és elősegíteni annak tevékenységét, működését.

 A szövetség ügyvezető igazgatója tanácskozási joggal állandó résztvevője az elnökségnek.

4.2.3. Elnökség ülésezési rendje, határozatképessége

a.  Az elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik.  Az elnökség ülését össze kell hívni, ha azt tagjainak legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével kezdeményezi.

b. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség ülését az elnök legalább 8 nappal az ülés előtt visszaigazolható e-mail útján hívja össze, amelyben közli az elnökségi ülés pontos helyét, időpontját és napirendjét. A meghívó kiküldésére úgy kell sort keríteni, hogy azt legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézhez tudják venni a tagok.

c.  A Meghívó legalább a következőket tartalmazza:

  • a Szövetség nevét és székhelyét;
  • ülés pontos idejének és helyszínének megjelölését;
  • az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy abból az ülés témái egyértelműen kiderüljenek.

d.  A kisebbségi véleményről bármely elnökségi tag kérése esetén tájékoztatni kell a Szövetség tagjait.

e.  Amennyiben az elnökségi ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, az 8 napon belül újra összehívandó. Erről a meghívóban a tagokat tájékoztatni kell.

f.  Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.        Ha egy Elnökségi tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat        meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell       hagyni.

g.  Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvből az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható kell, hogy legyen, ennek érdekében tartalmazza az alábbi elemeket: ülés helye,     időpontja, levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása, napirend kiegészítésére vonatkozó indítványok, napirend elfogadása, napirendi pontonként – legalább az Ectv. 37. § (3) bekezdés a)    pontjában rögzített tartalmi szempontok, ülés berekesztésére vonatkozó    jegyzőkönyvi fordulat, dátum, keltezés, aláírások. A jegyzőkönyveket időrendi sorrendben irattárazni kell, amelyet az Elnökség tagjai és a küldöttek megtekinthetnek.​

h.  Az elnökségi határozatok a Szövetség irodájában megtekinthetők.
Az Ügyvezető Igazgató az érintettekkel – az elnökségi határozat megküldésével – közvetlenül írásban (e-mail vagy postai levél útján) is közli a rájuk vonatkozó döntéseket a határozat meghozatalának napjától számított 15 naptári napon belül.

 i.   A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 j.  Megszűnik az Elnökségi tagság

  • határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • visszahívással;
  • lemondással;
  • az Elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • az Elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • az Elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

k.  A Küldöttközgyűlés az Elnökségi tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. Az    Elnökségi tag megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a Küldöttközgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

4.2.4. Az elnökség jogkörei

a. Ellenőrzi a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását;

b. Meghatározza a szövetség tevékenységét, elfogadja a szövetség éves munkatervét;

c. Előkészíti a küldöttközgyűlést, gondoskodik a küldöttközgyűlés összehívásáról, Meghatározza az éves költségvetés bevételi és kiadási előirányzatát,

d. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége éves beszámolóját az elnökség a Felügyelő Bizottság írásbeli észrevételeinek figyelembevételével, és mindezek megvitatása után hagyja jóvá minden évben legkésőbb május 31-ig.

e. Előkészíti és a küldöttközgyűlésnek jóváhagyásra előterjeszti a szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ);

f. Díjakat alapít és adományoz;

g. Javaslatot ad a küldöttközgyűlésnek a szövetség tiszteletbeli tagjaira;

h. Határoz a tagok, és pártoló tagok felvételéről, k

i. Szakbizottságokat hoz létre, megbízza az elnököt, a tagjait felkéri, illetve koordinálja és beszámoltatja azokat tevékenységükről;

j. Megállapodásokat jóváhagy az állami, társadalmi és más szervezetekkel, intézményekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról;

k. Felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a szövetség irodájának munkája felett, beszámoltatja az ügyvezető igazgatót;

l. Kinevezi az ügyvezető igazgatót; valamint dönt a felmentéséről

m. Valamennyi - odatartozó - határozatról, ajánlásról és intézkedésről beszámol a küldöttközgyűlésnek.

n. Dönt a tagok felvételéről és javaslatot tesz a tag kizárására.

4.2.5. A tisztségviselők

4.2.5/1. A szövetség elnöke:

a. az Elnök a Küldöttközgyűlést és az Elnökségi üléseket összehívja és ezeken az üléseken elnököl,

b. képviseli a szövetséget az állami és társadalmi szervek előtt;

c. ellátja a küldöttközgyűlés és az elnökség által rábízott, valamint az SZMSZ előírásai szerint reá háruló feladatokat;

d. az elnökség nevében munkáltatói jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett.

4.2.5/2. Az elnök gondoskodik:

a. olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Küldöttközgyűlés, és az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható;

b. az a) pontban felsorolt döntéseknek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozásáról;

c. a szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés biztosításáról;

d. a Szövetség működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, és beszámolói közlésének nyilvánosságáról a szövetség hivatalos honlapján történő közzététellel, a székhelyen történő kifüggesztéssel, illetőleg megkeresés esetén személyre szóló levélben vagy szóban is.

4.2.5/3. A szövetség társelnökei:

a. képviselik a szövetséget az állami és társadalmi szervek előtt;

b. ellátják a küldöttközgyűlés és az elnökség által rábízott, valamint az SZMSZ előírásai szerint reá háruló feladatokat, elsősorban az oktatási és kutatási munka szakmai irányítását

c. az Elnök akadályoztatása esetén ellátnak minden olyan feladatot, melyet az alapszabály, vagy jogszabály az elnök hatáskörébe utal.

d. Ha az elnök megbízatása két küldöttközgyűlés közötti időszakban bármilyen oknál fogva megszűnik, a következő küldöttközgyűlésig ellátják az elnök feladatait.

4.3. A szövetség ügyvezető igazgatója:

a. intézi a Szövetség napi ügyeit, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntéseket meghozza;

b. lehetőséget teremt az arra jogosultaknak a Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésre;

c. gondoskodik a külső kapcsolatok megfelelő ápolásáról;

d. gondoskodik a Szövetség működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, és beszámolói közlésének nyilvánosságáról (a székhelyen történő kifüggesztéssel), illetőleg megkeresés esetén személyre szóló levél vagy szóbeli közlés útján.

e. előkészíti a szövetség küldöttközgyűléseit és elnökségi üléseit, és végrehajtja a döntéseit

f. elkészíti a Szövetség éves szakmai beszámolóját, költségvetését és azt az Elnökség, elé terjeszti

g. gondoskodik a küldöttközgyűlési határozatok kihirdetéséről és szervezi a határozatok megvalósítását;

h. előkészíti a Szövetség Alapszabály szerinti szerveinek megalakítását, tisztségviselőinek megválasztását

i. szervezi a szövetség rendezvényeit;

j. vezeti a szövetség központját, irányítja annak tervszerű munkáját;

k. felel a szövetség szabályszerű működéséért, a szövetség gazdálkodásáért;

l. munkáltatói jogot gyakorol a szövetség központjának beosztott munkatársai felett;

m. a 2011. évi CLXXV. törvény szerinti felelős személyként általános és önálló jogosultsággal képviseli a Szövetséget;

n. ellátja az SZMSZ előírásai szerint reá háruló egyéb feladatokat.

4.4. A Felügyelő Bizottság

4.4.1. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, beleértve annak elnökét. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek         cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Szövetségvezető tisztségviselője.​

4.4.2. A Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttközgyűlés választja. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony annak elfogadásával jön létre.

4.4.3. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani.

4.4.4.  A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

4.4.5. A Felügyelő Bizottság köteles a Küldöttközgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Küldöttközgyűlés ülésén ismertetni.

4.4.6. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

4.4.7. A Felügyelő Bizottság közvetlenül a küldöttközgyűlésnek van alárendelve, mástól utasításokat nem fogadhat el.

4.4.8. A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnöktől, valamint az Ügyvezető Igazgatótól jelentést, a szövetség egyéb alkalmazottaitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá betekinthetnek a szövetség könyveibe és irataiba, és azokat megvizsgálhatják.

4.4.9. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Szövetség vezető tisztségviselőjéhez intézi.

4.4.10. A Felügyelő Bizottság feladatai:

a. Figyelemmel kíséri a szövetség jogszabály és Alapszabály szerinti működését.

b. Ellenőrzi a szövetség pénzügyi gazdálkodását, a költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását;

c. A Felügyelő Bizottság tagjai a Magyar Állattenyésztők Szövetsége irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthetnek, az Elnökségi tagoktól és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége munkavállalóitól felvilágosítást kérhetnek, a szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatják és szakértővel megvizsgáltathatják.

d. Megvizsgálja a szövetség zárszámadását, és véleményét közli a küldöttközgyűléssel.

4.4.11. A Felügyelő Bizottság megállapítása és javaslata alapján a szövetség illetékes testülete köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni, és minderről a Felügyelő Bizottságot értesíteni.

4.4.12. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

  • a szövetség működése során, olyan jogszabálysértés vagy az érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé;
  • az Elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merül fel.

4.4.13. Az intézkedésre jogosult testületet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belüli ülésre – össze kell hívni. Ha az összehívásról szóló értesítést húsz napon belül nem küldik el a testület tagjainak, akkor annak összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

4.4.14. Ha az arra jogosult testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

4.4.15. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről írásban és szóban szükség szerint, de évente legalább egyszer írásban is jelentést tesz a küldöttközgyűlésnek.

4.4.16. A Küldöttközgyűlést, illetve az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belüli ülésre – össze kell hívni. Ha az összehívásról szóló értesítést húsz napon belül nem küldik el az illetékes szerv tagjainak, akkor a testület összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

4.4.17. Ha a Küldöttközgyűlés, illetve az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az ügyészséget, mint a törvényességi ellenőrzésre jogosult szervet.

4.4.18. Megszűnik a Felügyelő Bizottsági tagság

a. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c. visszahívással;

d. lemondással;

e. a Felügyelő Bizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f. a Felügyelő Bizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásá hoz szükséges körben történő korlátozásával;

g. a Felügyelő Bizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

4.4.19. A Küldöttközgyűlés a Felügyelő Bizottsági tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. A Felügyelő Bizottsági tag megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a Küldöttközgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Felügyelő Bizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

4.5. A szövetség szakbizottsága:

A szövetség a szakmai és más jellegű munkájának elősegítése érdekében szakbizottságokat hozhat létre, amelyek szervezetének és működésének részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza. A szakbizottságok elnökeit és tagjait az Elnökség bízza meg, illetve kéri fel. A szakbizottságok elnökei meghívott, tanácskozási jogú tagjai az elnökségnek. Funkciójuk megszűntekor az elnökségi meghívásuk is megszűnik.

5. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

5.1. A gazdálkodás irányításáért az Elnök és az Ügyvezető Igazgató külön-külön és együttesen is felel. A napi gazdasági ügyek jogszerű viteléért, a pénzügyi-számviteli fegyelemért az Ügyvezető Igazgató felel.

5.2. A szövetség nonprofit gazdasági társaságot hozhat létre a céljai elérésére szükséges anyagi fedezet biztosítására.

5.3. A szövetség a céljai megvalósításáért végzett munkáért térítést fizethet.

5.4. A szövetség az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

5.5. A szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

5.6. A szövetség az Elnökség tagjait, a Felügyelő Bizottság tagjait, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

5.7. A szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

5.8. A szövetség

  1. vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
  2. az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

5.9. A szövetség a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

5.10.  A szövetség bevételei:

  1. az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
  2. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  3. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  4. a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
  5. a tagdíj;
  6. egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
  7. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

5.11. A szövetség költségei:

  1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  2. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  3. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  4. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

5.12. A szövetség bankszámlája felett az Elnök és az Igazgató önállóan rendelkeznek.

5.13. A szövetség bármilyen formában való megszűnése esetén vagyona a tartozások kiegyenlítése után - ha a megszűnést kimondó küldöttközgyűlés másként nem rendelkezik - az alapító tagok illetve jogutódjaik tulajdonába kerül.

5.14. Más szervezettel való tulajdonosi vagy tagsági jogviszony létesítése esetén vagy egyesüléskor a szövetség vagyona a Küldöttközgyűlés rendelkezése szerint kezelendő.

5.15. A szövetség vagyona csak a 2. pontban felsorolt feladatokra használható, a küldöttközgyűlés határozata alapján.

5.16.  A gazdálkodás részletes szabályait a Szövetség Számviteli Politikájában rögzíti.

6. GARANCIÁLIS IRATKEZELÉSI, NYILVÁNTARTÁSI ÉS BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

6.1. A szövetség a nyilvántartási, iratkezelési és beszámolási feladatokat folyamatosan el kell végeznie.

6.2. A szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

6.3. A szövetség köteles az éves beszámoló részeként közhasznúsági mellékletet készíteni.

6.4. A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

  1. a költségvetési támogatás felhasználását;
  2. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  3. a cél szerinti juttatások kimutatását;
  4. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  5. a szövetségvezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  6. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

6.5. A szövetség éves beszámolójába bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

6.6. A szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait honlapján nyilvánosságra hozza.

7.ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

7.1. A Küldöttközgyűlés, az Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1 § (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  1. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás.

7.2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  1. a szövetség elnöke, vagy az Elnökség tagja,
  2. a szövetség egyéb választott szervének tagja,
  3. a szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, kivéve, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
  4. a szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
  5. az a)–d) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

7.3. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

7.4. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetvezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetvezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

7.5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.6. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai azon nagykorú, természetes személyek lehetnek, akik a Ptk. 3:22 §-ban előírtaknak megfelelnek, nem állnak bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés alatt, közügyek eltiltásának hatálya alatt, akiknek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

ZÁRADÉK

Ezt az Alapszabályt jelen formájában a küldöttközgyűlés 2016. március 3-án megtartott ülésén a 38 /2016 (03.03.) számú határozatával fogadta el.

Időjárás

Budapest

Today, március 24, 2017
10:00-13:00

Részben felhős

Részben felhős
16 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Today, március 24, 2017
10:00-13:00

Részben felhős

Részben felhős
18 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Today, március 24, 2017
10:00-13:00

Részben felhős

Részben felhős
18 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Today, március 24, 2017
10:00-13:00

Részben felhős

Részben felhős
19 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Today, március 24, 2017
10:00-13:00

Szép idő

Szép idő
19 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Today, március 24, 2017
10:00-13:00

Felhőtlen

Felhőtlen
17 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB