„Az állatok érdekében és védelmében” címmel január 31-én tartott sajtótájékoztatót Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, egyben az esemény házigazdája, valamint dr. Vetter Szilvia a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság alelnöke.
Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a kormány célja tovább fejleszteni az emberekben az állatvédő szemléletet. A kormány kiemelten fontosnak tartja a felelős állattartást.
2010 óta különböző pályázatok útján közel 3 milliárd forint uniós és nemzeti támogatást kaptak a természet- és állatvédő szervezetek.
2013 közepétől külön jogszabály rendelkezik az állatkínzásról, az orvvadászatról és az orvhalászatról. Az előírások megszegése akár 2-3 év letöltendő szabadságvesztést is vonhatnak maguk után.
Sikerült jó kapcsolatot, szakmai párbeszédet kialakítani a civil szervezetekkel – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott, majd hozzátette ennek ellenére 2016-ban az állatvédő szervezetek demonstrációt tartottak, a BTK további szigorítása érdekében. Az Igazságügyi Minisztérium koordinációja alatt létrehozták a „Hallgassuk meg egymást!” fórumot, ennek keretében több mint 20 civil szervezet folytat rendszeres egyeztetést 3 (oktatási, jogalkotási és hatósági) munkacsoportra tagozódva.
A NÉBIH szakmai közreműködésével létrehoztak egy applikációt, amelynek a „Vigyél haza” nevet adták. Ez az alkalmazás, melyet több mint 10.000 lakos töltött le, az elveszett kutyák megtalálását, hazakerülését, gazdira lelését segíti elő.
Idén először a költségvetésben külön fejezetként szerepel az állatvédelem, amelyre 40 millió forintot különített el a tárca – tájékoztatott Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Ezt a forrást az állatmenhelyek, eb rendészeti telepek korszerűsítésére, az állatok ivartalanítására fordítják. A téma iránti érzékenységet már óvodás korban kell fejleszteni. Ehhez készítettek egy kiadványt „Harmóniában együtt” címmel, ami magába foglalja az állatok tartásával, védelmével kapcsolatos tudnivalókat.
A kutyák eltűnése ellen vagy a könnyebb megtalálás érdekében vezették be azt az intézkedést, hogy a 4 hónaposnál idősebb kutyusokat kötelező ellátni egyedi jelöléssel (chip - melyet az állatorvosnál igényelhet a gazdi) és nyilvántartatni. Ennek köszönhetően folyamatosan csökken az elkóborolt kutyák száma. Az eb rendészeti telepeken az elveszett kutyák száma öt évvel ezelőtt még elérte a 30 ezret, 2015-re ez a szám 20 ezer alá csökkent. Az ilyen állatbefogadó telepeken az elmúlt évek során 20%-kal nőtt az örökbefogadások száma, a korábban vizsgált adatok alapján az 55%-os örökbefogadási kvóta 75%-ra növekedett.
További intézkedéseket is bevezettek, mint a kutyák elkülönített részlegen tartása és a tilalom a láncon tartásról.
Néhány évvel ezelőtt közösen indították el a NÉBIH, az Állatorvostudományi Egyetem és a Földművelésügyi Minisztérium azt a tevékenységet, amelyben több mint 1000 menhelyi kutyát ivartalanítottak.
Az állattartók, gazdik felelős állattartását elősegítendő indult el a NÉBIH által létrehozott „Szabad a gazdi” program. A másik megvalósult fontos terület a vakvezető kutyák kiképzése, amelyre létrehozták a „Látótárs” programot. Kevesen tudják, hogy egy vakvezető kutya kiképzése 2 évet vesz igénybe, melyet a NÉBIH finanszíroz.
Az állattartói felelősség tudatosítása és az állatjóléti előírásokról történő tájékoztatás nem csak a társállatot tartók körében fontos, hanem a mezőgazdasági haszonállatokat tartó gazdáknál is. Ezt a célt szolgálta az a korábbi intézkedés, hogy a nagy létszámú állatot tartó telepeken kötelező állatjóléti felelős alkalmazása. A képzés államilag támogatott, melyen az elmúlt években összesen 4900-an vettek részt.
dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy az egyetem, nemcsak állatorvosokat képez az első naptól kezdve, ahogy belép a diák a kapun és megkezdi tanulmányait, hanem állatvédőket is. Ezt történelmi példával támasztotta alá. 1870-ben alakult meg a „Pesti Állatvédő Egyesület” és 1905-ben Kukuljevič József állatorvos elindította az „Állatvédelem” című havi folyóiratot.
Az ÁOE rektora bejelentette, hogy 2017-től az állatvédelem már nem fakultatív, hanem kötelező tantárgy lesz, amelyet emelt óraszámban fognak oktatni magyar, angol és német nyelven. Ezzel párhozamosan ettől az évtől elkezdődik az állatvédelmi szakállatorvos képzés is.
