Tejtermelők demonstráltak több mint ötven holstein-fríz és magyartarka növendék üszővel, valamint szopós borjúval a budaörsi Tesco áruház bejárata előtt. A gazdák petíciót adtak át az üzletlánc képviselőinek, amelyben kérték, hogy az áruház csökkentse polcain az import termékek arányát, és jobban részesítse előnyben a magyar tejtermékeket. A gazdálkodók több mint egy éve veszteségesen termelnek, ezért mindegyikük tönkremegy, ha nem lesz változás – nyilatkozta Hegedüs Imre a megmozdulás egyik szervezője. Az UHT tejek legnagyobb forgalmazója a Tesco, amely ígéretei ellenére sem változtatott értékesítési gyakorlatán - állítják az állattartók.
A termelők úgy gondolják, a kereskedőláncok piaci magatartása, amely a profitszerzést helyezi mindenek fölé, rendkívül káros a termelőkre és a fogyasztókra nézve is. Mivel a terméklánc egyes szereplőinek mérete (koncentrációja) nagyon eltérő, ezért jelentős különbségek alakultak ki az alkupozíciókban. Az élelmiszer kiskereskedelem döntő hányadát az áruházláncok bonyolítják, amelyek óriási piaci erőfölényben vannak a feldolgozókhoz és főként a termelőkhöz képest. Ennek eredménye, hogy elszakadtak egymástól a termelői és a bolti árak.
A tüntetés hatására Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette: a kormány vizsgálja annak lehetőségeit, hogyan lehet a minőség érdekében korlátozni a tej- és tejtermékimportot. Az a tapasztalat, hogy az import külföldi termékek sokszor rossz minőségűek. A kormány fokozott határ-, kereskedelmi és egészségbiztonsági ellenőrzéseket rendelt el.
Lázár János a piaci ellenőrzéseken kívül az alábbi intézkedésről is beszélt:
- a tej áfája 5 százalékra csökken 2017-től
- a hazai tejtermelők kiemelt támogatást kapnak
- a GINOP-ból források nyílnak élelmiszeripari beruházásokra
- a Vidékfejlesztési Programban eddig 159 milliárd forint élelmiszeripari forrásból 127 milliárdra nyújtottak be támogatási igényt mikro- és kisvállalkozások
- megnyílik a nagy cégek előtt a fejlesztési lehetőség
- megvizsgálják, hogyan kerülhet be a magyar tej a közétkeztetési rendszerbe.
A kormány erőfeszítéseit a tejtermelők méltányolják, ugyanakkor a bejelentett intézkedések rövid és középtávon nem jelentenek megoldást a gazdák bajaira. A többlet támogatások zömének kifizetése csak az év vége felé, az áfa csökkentés pedig jövőre lesz esedékes. Addig a tejen naponta kilónként 20-25 forint vesztesége keletkezik a termelőknek. A de minimis támogatásról, a sajtóban az terjedt el, hogy 15 F-ot jelent kg-ként. Ezzel szemben az igazság az, hogy ez a támogatás legfeljebb üzemenként 4,5 millió Ft lehet, ami akkor jelent 15 forintot tejkilónként, ha 30-35 tehenet tartanak a gazdaságban. A hazai tejtermelés több mint 80 százalékát a több száz tehenet tartó üzemek állítják elő. A 4,5 millió Ft de minimis támogatás egy 500 tehenet tartó üzem egy havi veszteségét tudja jobb esetben kompenzálni. A tejpiacon fellendülésre, az árak emelkedésére még jó pár hónapig nem lehet számítani.
A Nébih 9 kereskedőnél és 6 kereskedelmi láncnál vizsgálta a kiugróan alacsony áron kínált akciós UHT tejeket és trappista sajtokat. Az előzetes adatok alapján egy kereskedő és egy üzletlánc számíthat büntetésre tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt.
Az ellenőrzések kiterjednek a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és befizetésének teljesítésére is. E téren öt céggel szemben kellett eddig intézkedni, jellemzően azért, mert késve tettek eleget bevallási, illetve befizetési kötelezettségüknek. A felügyeleti díjjal kapcsolatos problémák miatt eddig 1,8 millió forint bírságot szabott ki a hatóság.
A NÉBIH szakemberei mintegy 60 cégnél vizsgálták, hogy befizették-e a kötelező marketing hozzájárulást a Tej Terméktanácsnak. Az ellenőrzések eredményeként két céget több mint 700 000 forint megfizetésére kötelezte a hatóság.
