A 33. Európai Holstein és Vörös Holstein Konferenciát 2026-ban Varsóban rendezték meg A jövő tejtermelő gazdasága – innovációk, kihívások és inspiráció a következő generáció számára címmel. A rendezvény házigazdája a Lengyel Szarvasmarha-tenyésztők és Tejtermelők Szövetsége volt, az Európai Holstein és Vörös Holstein Konföderációval közösen. A konferencia szakmai programja egyértelműen jelezte, hogy az európai tejhasznú szarvasmarha-tenyésztés előtt álló legfontosabb kérdések ma már nem választhatók szét egymástól: a genetikai előrehaladás, a klímaalkalmazkodás, a metánkibocsátás csökkentése, az adatvezérelt tenyésztés, a gazdaságátadás és a társadalmi elfogadottság közös rendszerben értelmezendő.
A varsói konferencia különös jelentőséget kapott azáltal, hogy Lengyelország első alkalommal adott otthont az EHRC szakmai találkozójának. A háromévente megrendezett EHRC-konferencia nem csupán előadások sorozata, hanem az európai holsteintenyésztés egyik legfontosabb szakmai fóruma, ahol tenyésztőszervezetek, kutatók, tenyésztők, fiatal gazdálkodók és ágazati szakemberek vitatják meg a fajta jövőjét meghatározó kérdéseket.
A konferencia nyitó gondolataiban is hangsúlyosan jelent meg, hogy a tejtermelés jövője nem kizárólag technológiai kérdés. A fenntartható termelés, az állatjóllét, a környezeti terhelés mérséklése, a családi gazdaságok generációváltása és a digitális eszközök gyakorlati alkalmazása együttesen határozzák meg az európai tejágazat versenyképességét.
A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓ: NEMCSAK UTÁNPÓTLÁS, HANEM SZEMLÉLETVÁLTÁS IS
Az első szekció a fiatal gazdálkodók, a generációváltás és a jövő gazdáinak motivációja köré épült. Eeva Harhala finn tejtermelő személyes hangvételű előadásában azt mutatta be, mit jelent ötödik generációként átvenni és továbbvinni egy családi gazdaságot. A 70 tejelő tehénnel, 50 üszővel és 120 hektár mezőgazdasági területtel működő finn gazdaság példája jól érzékeltette, hogy a gazdaságátadás nem pusztán tulajdonjogi vagy technológiai folyamat, hanem személyes döntés, hivatástudat és hosszú távú felelősségvállalás is.
Fraederk Meppen német gazdálkodó és vállalkozó előadása a siker tervezhetőségére irányította a figyelmet. Németországban a tejtermelő gazdaságok száma mintegy 15 évente megfeleződik, ami önmagában is jelzi a strukturális nyomást. Az előadás üzenete ugyanakkor nem pesszimista volt: a tudatos menedzsment, a komfortzónából való kilépés, az üzleti gondolkodás és a kommunikációs képesség ma már ugyanúgy a siker része, mint a jó takarmányozás vagy a genetika.
Thomas Duffy ír fiatal gazdálkodó és ágazati vezető európai agrár politikai szempontból közelítette meg a generációváltást. Rámutatott, hogy a Közös Agrárpolitika következő reformja lehetőséget kínálhat a fiatal gazdálkodók belépésének érdemi támogatására, de ehhez nehéz politikai döntésekre is szükség van: újra kell gondolni a támogatási prioritásokat, a gazdálkodói státusz meghatározását, valamint a nyugdíj- és földhasználati kérdések összefüggéseit.
A szekció egyik fontos tanulsága az volt, hogy a fiatal gazdálkodók megtartása és bevonása nem különálló „ifjúsági téma”, hanem a tenyésztőszervezetek, a gazdaságok és az egész tejágazat stratégiai kérdése.
KLÍMAALKALMAZKODÁS: A REZILIENCIA TENYÉSZTÉSI ÉRTÉKKÉ VÁLIK
A második szekció a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a reziliens holstein tehén tenyésztését állított a középpontba. Franziska Keßler német kutató a reziliencia genetikai értékelésének lehetőségeit mutatta be. A reziliencia ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az állat képes a rövid távú zavaró hatásokra – például takarmányozási, egészségügyi vagy környezeti stresszre – stabilan reagálni, majd minél gyorsabban visszatérni a normál termelési szintre.
A német vizsgálat csaknem 4000 holstein tehén automata fejési rendszerből származó napi tejtermelési adatait elemezte. A laktációs görbétől való eltérések alapján olyan mutatók képezhetők, amelyek a termelés stabilitását és a regeneráció gyorsaságát jellemzik. Az eredmények alapján a reziliencia örökölhetősége elegendő lehet ahhoz, hogy a tulajdonság a jövőben szelekciós programok részévé váljon.
Maria Jesús Carabaño spanyol kutató a hőtűrés genetikai szelekciójának összetett kérdéseit tárgyalta. A holstein fajta nagy termelőképessége miatt különösen érzékeny a hőstresszre. Bár a ventilátorok, párásítók és egyéb istállótechnológiai megoldások sokat segíthetnek, szélsőséges melegben ezek sem képesek teljes mértékben kivédeni a termeléscsökkenést és a jólléti problémákat. A hőtűrésre irányuló genetikai szelekció ezért hosszú távú, költséghatékony kiegészítő eszköz lehet.
Az előadás ugyanakkor óvatosságra is intett. A hőtűrés és a termelési szint között a holstein populációkban kedvezőtlen genetikai kapcsolat is megjelenhet, ezért a hőtűrés nem kezelhető leegyszerűsítve, egyetlen tulajdonságként. A nagyobb felbontású adatok – például az automata fejőrendszerekből, szenzorokból, genomikai és metabolomikai vizsgálatokból származó információk – pontosabb értékelést tehetnek lehetővé.
Raffaella Finocchiaro az olasz holstein populáció hőtűrési indexének fejlesztését ismertette. Az olasz kutatásokban a termelési adatokat 137 meteorológiai állomás klímaadataival kapcsolták össze, és a hőmérséklet–páratartalom-index alapján vizsgálták a termelési reakciókat. Az eredmények szerint a tejtermelés csökkenése 70 feletti THI-értéknél válik markánssá, míg a zsír- és fehérjetulajdonságok már alacsonyabb hőterhelésnél is érintettek. Az új olasz hőtűrési index gyakorlati értékét jól jelzi, hogy a magasabb indexű tenyészbikák lányai nyári időszakban mintegy 0,9 kg-mal kevesebb tejet vesztettek naponta, mint az alacsony hőtűrésű bikák utódai.
A teljes beszámolót a MÁL július-augusztusi lapszámában olvashatják
