Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású, uniós partnerekből álló, Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága által elfogadott, Hogyan biztosítható az uniós állattenyésztési ágazat fenntartható jövője az élelmezésbiztonság, a gazdálkodók alkalmazkodóképessége és az állatbetegségek tükrében című anyagának legfőbb elemeit mutatja be.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága átfogó jelentést fogadott el arról, hogyan lehet biztosítani az uniós állattenyésztési ágazat fenntartható jövőjét az élelmezésbiztonság, a gazdálkodók alkalmazkodóképessége és az állatbetegségek jelentette kihívások közepette. A dokumentum világosan fogalmaz: „Állattenyésztés nélkül Európa élelmezésbiztonsága veszélybe kerülne”. A jelentés felvázolja mind a jelenlegi helyzetet, mind pedig azt a szakpolitikai irányt, amelyet az Uniónak követnie kellene.
EGY KULCSFONTOSSÁGÚ, MÉGIS NYOMÁS ALATT ÁLLÓ ÁGAZAT
Az állattenyésztés korántsem tekinthető marginális szektornak. Az európai mezőgazdasági termelés összértékének mintegy 40%-át adja, és mintegy 4 millió munkahelyet biztosít, főként a vidéki térségekben. Az EU a világ egyik legnagyobb hústermelője és a legnagyobb tejtermelője. A jelentés hangsúlyozza, hogy az ágazat nem csupán élelmiszer-előállításról szól, hanem a vidéki térségek gazdasági stabilitásáról, a földhasználatról és az ellátási láncok biztonságáról is.
Mindezek ellenére az ágazat hosszú ideje nyomás alatt áll: csökken az állatállomány, kevesebb a gazdálkodó, és egyre nagyobb gondot jelent a generációváltás is. A gazdák jövedelmezősége alacsony, a költségek nőnek, a szabályozási terhek pedig egyre súlyosbodnak. A társadalmi elvárások – magasabb állatjóléti normák, kisebb környezeti lábnyom, nagyobb átláthatóság – tovább növelik a nyomást, mindeközben a felmerülő többletköltségeket a piac nem kompenzálja megfelelően.
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM: PROBLÉMA VAGY LEHETŐSÉG?
A dokumentum elismeri, hogy az állattenyésztés hozzájárul a kibocsátásokhoz, ezért fejlődnie és javulnia kell, ugyanakkor kihangsúlyozza a szektor pozitív környezeti szerepét is. A legeltetéses rendszerek például segíthetik a szénmegkötést, hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség fenntartásához, és meg őrizhetik azokat a vidéki térségeket, amelyek máskülönben elnéptelenednének. A szervestrágya értékes erőforrás, a biogáz pedig megújuló energiaforrás lehet.
A jelentés óva int a leegyszerűsítő megoldásoktól, például az állatállományok általános csökkentésétől, amely akár ellentétes hatást is kiválthat: a vidék elnéptelenedését, a biodiverzitás csökkenését vagy a bozóttüzek kockázatának növekedését. A cél nem az állattenyésztés megszüntetése, hanem a fejlesztése!
AZ ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK SZEREPE
Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a hús, a tej és a tojás továbbra is fontos tápanyagforrások. Kiváló minőségű fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat biztosítanak, amelyek bizonyos élethelyzetekben – gyermekkorban, várandósság alatt, időskorban – különösen fontosak. A dokumentum bírálja azokat a narratívákat, amelyek szilárd tudományos bizonyítékok nélkül állítják, hogy az alternatív termékek teljes mértékben helyettesíthetik az állati eredetű élelmiszereket.
Az új élelmiszeripari technológiák – például a laboratóriumban előállított „hús” – kapcsán a jelentés óvatosságra int: a technológia fenntarthatósága, az ipari szintű kapacitásbővítés lehetőségei nem egyértelműek, és a fogyasztói elfogadottság továbbra is bizonytalan.
A teljes cikk a MÁL májusi számában olvasható
