Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb videóinterjút tett közzé, melyben Andrea Bertaglio kampánymenedzser Dr. Philippe Chamineau-val, az Európai Állattudományi Szövetség korábbi elnökével a szaporodásbiológiáról, valamint a melatoninnak a juhok és kecskék reproduktív képességére gyakorolt hatásáról beszélgetett.
Andrea Bertaglio a „European Livestock Voice” (ELV), azaz az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport kampánymenedzsere az Európai Állattudományi Szövetséggel (EAAP) együttműködésben elindított videóinterjú-sorozat ezen epizódjában Philippe Chemineau professzorral – francia agronómus, az EAAP korábbi elnöke és a Francia Mezőgazdasági Akadémia tagja – készített interjút, melyben a szakértő a szaporodásbiológiai kutatások területén eltöltött több évtizedes pályafutása során szerzett ismereteket, tapasztalatokat osztja meg.
Chemineau professzor közel 50 évet töltött el az INRA-nál, a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézetnél – a mai INRAE-nál –, ahol vezetői pozíciókat töltött be a kutatás és az irányítás területén. Munkája elsősorban a juhokra és kecskékre összpontosult. A szakértő a vele készített interjúban kiemelte, hogy a szaporodásbiológia képezi az állattenyésztés alapját: ellések nélkül nincs sem tej-, sem hústermelés. Az olyan technikák, mint a mesterséges termékenyítés, jelentős genetikai előrehaladást tettek lehetővé.
A beszélgetés egyik legérdekesebb témája Chemineau régészekkel, valamint paleontológusokkal való együttműködése volt. Maga az ötlet a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) tudósainak csoportjától származik, amely együttműködésnek a célja annak feltárása, hogy a neolitikus korban a pásztorok alkalmaztak-e az ivarzási cikluson kívüli tenyésztési technikákat. Az ősi fogleletek oxigénizotóp-elemzésének eredményei arra utalnak, hogy már 5000 évvel ezelőtt is a mediterrán térség állattartói úgy manipulálták az ivarzási ciklusokat, hogy az ellések időpontját az őszi esőzéshez és a takarmány elérhetőségéhez igazítsák – ez egy korai példa az állatállományok környezeti feltételekhez való alkalmazkodására.
Dr. Chemineau hangsúlyozta, hogy ez az ősi tudás teremtette meg a modern állattenyésztés alapjait. Véleménye szerint a fenntarthatóságról szóló mai vitákban nem szabad figyelmen kívül hagyni a történelmet, mivel számos úgynevezett innováció valójában mély múltbéli gyökerekkel rendelkezik.
Chemineau professzornak a melatoninnak és a fénynek az ivarzási ciklus módosítására, eltolására gyakorolt hatásaival kapcsolatos munkája szintén rendkívül érdekes. A mérsékelt égövi területeken a juhoknak és a kecskéknek a hosszú nyári nappalok idején leáll az ivarzása. Dr. Chemineau laboratóriumában végzett kutatások hozzájárultak a melatonin, mint a sötétség által kiváltott kulcsfontosságú hormon beazonosításához. Olyan módszereket fejlesztett ki, amelyeknél szabályozott világítási programokkal vagy melatonin alkalmazásával befolyásolhatóvá váltak az ivarzási ciklusok – ez ma már bevett gyakorlatnak számít az ágazatban.
Bár a melatoninnak az állatjólétben betöltött szerepét is tanulmányozzák jelenleg, azonban azt napjainkban elsősorban a termelés fokozására használják. Chemineau kitér a hormonális szinkronizációval kapcsolatos etikai és környezeti aggályokra is, amely módszert ma is széles körben alkalmazzák Európa szerte. Kutatócsoportja alternatív megoldásokon dolgozik, például a dió-kivonatokból nyert természetes progeszteron használatán, illetve a hímivarú állatoknak a nyájba történő időzített behelyezésével történő ovulációserkentésen. Az eddigi kutatási eredmények ígéretesek, bár a vizsgálatok még folyamatban vannak.
Egy gyakori tévhitet tisztázni kell: az alkalmazott hormonok nem növekedésserkentő szerek, hanem természetes eredetű anyagok – mint például a progeszteron –, amelyeket kizárólag az ivarzás szabályozására használják. A mesterséges megvilágítási programok alkalmazása szintén széles körben elterjedt, hormonmentes módszerré vált napjainkra, különösen a kecsketartó gazdaságokban.
Zárásként Chemineau professzor kihangsúlyozta az interjúban a szaporodásbiológia alapvető fontosságát az állattenyésztési rendszerekben, valamint azt a jelentős történelmi, tudományos és innovációs hátteret, amely a nagyközönség által gyakran félreértett gyakorlatok alapját képezik. Reméli, hogy egyre többen felismerik e terület komplexitását és mélyebben is foglalkoznak majd a témával. Mi pedig természetesen ugyanezt reméljük.
Dr. Philippe Chemineau-val készült videóinterjút, magyar nyelvű felirattal ITT érhetik el.
Bízunk abban, hogy a folyamatosan bővülő tartalmú felületeink szélesítik az állattenyésztéshez, állatitermék-előállításhoz kapcsolódó ismereteket, sokrétűbb perspektívát nyújtanak a társadalom egésze számára és ezáltal hozzájárulnak az ágazat minél szélesebb körű elfogadottságának megteremtéséhez.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
