Az első negyedév összességében vegyes képet mutatott az állattenyésztésben. Ennek kapcsán az aktualitások, a jövőbeli kilátások, a politikai helyzet várakozásainak értékelésére kértünk fel szakembereket. Tavaly a ragadós száj- és körömfájás miatt elmaradt az állattenyésztők ünnepe Hódmezővásárhelyen, idén azonban mindenki izgatottan várja az újdonságokkal teli kiállítás kezdetét.
Az időjárás hideg, helyenként csapadékos téllel indult, ami ugyan általánosan növelte a tartási és takarmányozási költségeket, de jót tett a kártevők elleni védekezésben, és a hótakaró segített megvédeni az őszi kultúrákat a fagykártól. A jelenlegi aszályos helyzet sem az őszi kultúráknak, sem pedig a most elvetett kapásoknak nem kedvez, nem beszélve a tömegtakarmány alapját képező pillangósokról és vetett ősgyepekről – osztotta meg lapunkkal Győri Zsolt, a Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete ügyvezetője.
A 2026-os év jelenlegi kilátásait véleményem szerint inkább az óvatos stabilizáció jellemzi. A termelésben a legtöbb esetben a hangsúly a költséghatékonyság javításán és a meglévő állomány termelési szintjének optimalizálásán van, nem pedig az állomány bővítésén. Tenyésztési szempontból – különösen a szarvasmarha- és lóágazatban – a hosszú biológiai ciklusok miatt a reakcióidő korlátozott. A genetikai előrehaladás, a reprodukciós mutatók javítása és az állategészségügyi biztonság kulcsfontosságú marad. A juhtenyésztésben a szaporulati eredmények és az ellenállóképesség javítása (vakcinázási programok, parazitológiai bélsárvizsgálatok) jelenthet előnyt.
A tejágazatban célzott válságkezelés szükséges, a sertéságazatban az importnyomás mérséklése és a piaci kiszolgáltatottság csökkentése, míg a baromfi ágazatban a járványvédelem és a gyors reagálás kulcskérdés. A juhágazatban az exportpiacok stabilizálása, a szarvasmarha-ágazatban a tejtermelők helyzetének rendezése és a húsmarha stabilitásának fenntartása, a lóágazatban pedig a kereslet élénkítése és az ágazati háttér támogatása lenne indokolt.
A tenyésztésszervezési támogatások megtartása, megerősítése és növelése a cél, mivel ezek alapozzák meg az ágazatok hosszú távú versenyképességét.
Hosszabb távon a legfontosabb a kiszámítható agrárpolitikai környezet. Stabil támogatási és szabályozási rendszer, amely figyelembe veszi az egyes ágazatok eltérő működését. Továbbra is fontos a beruházások ösztönzése a hatékonyság növelése érdekében (digitalizáció, automatizáció), valamint a tenyésztésszervezési támogatások megtartása, megerősítése és növelése, mivel ezek alapozzák meg az ágazatok hosszú távú versenyképességét. A genetikai előrehaladás, a teljesítményvizsgálatok, a törzskönyvezés és a szelekció mind olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül nem hoznak azonnali bevételt, ugyanakkor meghatározzák a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét. Az állategészségügyi és járványvédelmi rendszer és a hatóság megerősítése valamennyi állatfaj esetében kiemelten fontos. A feldolgozóipar fejlesztése – a hozzáadott érték növelése érdekében –, valamint a termelői együtt működések és a piacszervezés erősítése az alkupozíció javítását szolgálja. A generációváltás és a szakképzés támogatása pedig hozzájárul a munkaerőhiány enyhítéséhez.
MÉLYREPÜLÉSBEN A SERTÉSÁGAZAT
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ügyvezetőjének elmondása alapján a sertéságazat első negyedévét meghatározta a tavaly év végi értékesítési ár csökkenése. Az utóbbi néhány hét, a húsvéti időszak hozott némi fellendülést, de a termelést nem tudta átbillenteni pozitív irányba, illetve a forint erősödése is újabb értékesítési árproblémákat okozott. Több termelő hizlalás helyett a malacérékesítést választja, amivel veszteségeiket tudják csökkenteni. Az idei egy szűk év lesz a sertéstartóknak, talán nullára ki lehet hozni az évet, ha a nyári idő szak jobb értékesítési árakat hoz. Az Európai Unióban értékesítési problémák voltak, vannak és lesznek is, amit tovább súlyosbít az állategészségügyi, például a spanyol ASP-helyzet.
A sertéstartók bíznak abban, hogy az ágazat számára elérhető, nemzeti forrásból finanszírozott állatjóléti támogatásokat 2027-ben sikerül megújítani. A termelési értékhez viszonyítva ugyan csekély, 3%-os arányt képvisel a támogatás, azonban ilyen nehéz időszakban – mint az elmúlt fél év – mégis jelentős likviditási segítséget nyújt a gazdáknak, főleg az egyébként is tőkeszegény kis és közepes termelőknek.
JAVULÓ TERMELÉSHATÉKONYSÁG
Pecze László, a Topigs Norsvin Közép-Európa ügyvezetője úgy fogalmazott: az év elejét a várakozás határozta meg, hogy mikor indul el a kereslet a sertéshús, ezáltal az élő vágósertés iránt. Az első negyedév végéig nem indult meg a keresletélénkülés, valamint a hónapok óta tartó árlemaradás a nyugat-európai átvételi árakhoz viszonyítva sem csökkent. A vágósertésárak általánosan önköltség alattiak egész Európában. Ettől maradtak el a hazai, valamint a régiós árak 0,10–0,25 euróval hasított kilogrammonként. Ezzel a régió sertéstartói finanszírozzák a húsipar árversenyét a Nyugat-Európából érkező dömping húsárúval szemben. Meglátásom szerint elkerülhetetlen a fordulat, de amíg jelentősebb hústételek nem hagyják el az uniót, addig a termelők kénytelenek elviselni a veszteség termelését.
A termelés volumenével kapcsolatban stabilitásra számítok. A megelőző évek beruházásai elkészültek, termelésbe álltak, a 2024-ben kiírt beruházási pályázat segítségével készülő fejlesztések idén még nem kerülnek beüzemelésre. A sertéstartás az elmúlt évek során jelentősen fejlődött mind a termelés színvonala, mind a termeléshatékonyság területén. Egyre jobban előtérbe kerül a költséghatékonyság, és ez a tenyészállat-, valamint termékenyítőanyag-piacot is elérte, élénkül a kereslet mind idehaza, mind a szomszédos országokban. Az elmúlt években lefolytatott állománycserék jól igazolták, hogy egy állománycsere vagy genetikai váltás során eredményesebb nem egy-két hangzatos mutatóra, hanem a teljes termelés költséghatékonyságát közvetlenül befolyásoló tényezőkre összpontosítani.
Az eddig hallottak és olvasottak alapján az agrárium területén is szakértőkből álló minisztérium felállására számítok, és optimista vagyok az új kormánnyal kapcsolatban. Amit várok, és több országban tapasztaltak alapján hatékonynak tartok, már rövid távon is, az a hatékonyságnövelő fejlesztések, beruházások motiválása a teljes mezőgazdaság, de az élelmiszeripar területén is. Emellett fontosnak tartom a nyílt, interaktív kommunikációt és felelősség megosztást az agrárkormányzat és az ágazati szereplők között.
NEMZETKÖZI SZARVASMARHAHELYZET
Az első negyedévet alapvetően továbbra is bizonytalanság és nyomás jellemezte a tejtermelő ágazatban. A tejpiac zavarai nem oldódtak meg, a felvásárlási árak ingadozása és a költségoldali kitettség továbbra is komoly kihívást jelent a termelők számára. A globális tejpiacon jól látható egy átrendeződés a három meghatározó termelési régió – Észak-Amerika, Európa és Óceánia – között – kezdte beszámolóját Bognár László, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének titkára.
A kilátások összességében óvatos optimizmusra adnak okot. A genetikai fejlesztési programjaink nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is bizonyítottak, ami stabil alapot ad a tenyésztési előrehaladáshoz. Kiemelten fontos, hogy a magyar holstein-fríz tenyésztése továbbra is Európa élvonalába tartozik, volumenét tekintve dobogós helyen áll.
A nemzetközi kapcsolatrendszerünk folyamatosan erősödik: Közép-Ázsia országaiban olyan komplex genetikai értékelési és genomikai szelekciós programokat dolgoztunk ki, amelyek iránt jelentős érdeklődés mutatkozik. Ezek a projektek nemcsak szakmai elismerést, hanem piaci lehetőségeket is jelentenek a magyar tenyészállat- és genetikai szolgál tatások számára.
Az erősödő versenyben a kiváló genetika és a jobb piaci alkalmazkodóképesség a sikeres túlélés záloga.
Az exportorientált rendszerek – különösen Ausztrália esetében – tovább erősíthetik az ázsiai piacokon zajló versenyt. Ezzel párhuzamosan az állategészségügyi kockázatok is növekednek: jelenleg is egy több országon áthúzódó, részben rejtetten kezelt ragadós száj- és körömfájásjárványról érkeznek hírek a Balkántól egészen Kínáig, ami súlyos piaci zavarokat és kényszervágásokat eredményez.
A legfontosabb elvárás politikai téren rövid és hosszú távon egyaránt az úgynevezett „agrárbéke” megteremtése és fenntartása. Az állattenyésztés – különösen a szarvasmarha-ágazat – sajátossága, hogy generációkban gondolkodik. A genetikai előrehaladás lassú, kumulatív folyamat: egy szakmai életút során mind össze néhány generációra tudunk érdemi hatást gyakorolni.
Ezért a legfontosabb a kiszámítható, stabil szabályozási és támogatási környezet. Az ágazat nem tűri a hirtelen irányváltásokat, a kapkodó intézkedéseket vagy a gyakori szabályozási változásokat. A jól működő programok és kezdeményezések folytonosságának biztosítása, a szakmai párbeszéd fenntartása, valamint a kommunikációs és érdekérvényesítési csatornák nyitva tartása kulcsfontosságú. A hibák és korábbi döntések korrekciója szintén fontos, de ezt kizárólag szakmai alapokon, az ágazati szereplőkkel együtt működésben célszerű végrehajtani.
OPTIMALIZÁLÁSRA VAN SZÜKSÉG
A magyar tarka tenyésztői számára a tej és a vágómarha piaca egyaránt fontos, ezért vegyes a megélésem. Egyrészt a tejpiacon realizálódott az árzuhanás, amit december elején prognosztizáltak, de talán a tömeges felszámolások elmaradtak. Ez a vágó marhapiac stabilitása miatt is fontos fejlemény. A „kialkudott ” árak nagyon széles sávban mozognak, ami azonban túlmutat a piaci sokkon. Többen, többféle stratégiával próbálják túlélni a helyzetet – mondta Kovács-Mesterházy Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője.
A hízómarha- és a tenyészállatpiacon továbbra is kitart a kedvező ár, amire nagy szükségünk is van, főleg ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen időjárást, mert eddig úgy néz ki, a takarmányhozamok alacsony volta miatt magas önköltségre leszünk kénytelenek kalkulálni. A kevés tavaszi csapadék mellé növekedett a szeles napok száma, így nem merész jóslás, ha kevés (és ezáltal drága) tömegtakarmányt vizionálunk 2026-ra. A gazdálkodásunk tervezésekor nagyobb figyelmet kell fordítanunk az időjárás hatásaira, nem pusztán a szántóföldön, hanem az istállókban is.
Mivel továbbra is magas költségszint mellett termelünk, egyre fontosabb lenne, hogy a gazdálkodók adatalapú döntéseket hozzanak a továbbélésük érdekében. Mindenkinek meg kellene találni azt az optimális termelési szintet, ahol a legeredményesebb gazdálkodást tudja folytatni, s ez nem feltétlenül jelenti a hozamok maximalizálását.
Az új kormány számára a legfontosabb egy korrekt leltár készítése, s ha ez megvan, akkor várható bármilyen intézkedés. Az egyéni reményem az, hogy sikerül átállítani az agráriumot az alapanyag-előállító gazdálkodásról, a magas minőséget képviselő feldogozott terméket értékesítő élelmiszer-gazdasággá.
Amit fontosnak tartok a rövid távú intézkedések tekintetében az az, hogy életet leheljenek a kifizető ügynökség működésébe, ugyanis nagyon várunk támogatói okiratokat, kifizetési határozatokat, majd egy világos, betartható ütemtervet a különböző támogatások kifizetését illetően, segítve ezzel a gazdálkodás tervezhetőségét.
AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY NEM ELHANYAGOLHATÓ
A másfél éve kezdődő fellendülés továbbra is kitart a juh- és húsmarhaágazatokban. Tavaly karácsonykor az euróárfolyam még kedvező volt a bárányértékesítésnél, a forint erősödése azonban meglátszik, kb. 200 ft /kg csökkenést tapasztaltunk mindkét fajnál – közölte Csomai Géza, a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének (LBTE) elnöke.
Állategészségügyi oldalról nyugalmas évet kívánunk magunknak, mert a tavalyi év egyik állattenyésztési ágazatot sem kímélte. A villámok most is csapkodnak körülöttünk – RSZKF, bőrcsomósodáskór, kéknyelv –, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezek a betegségek ne jussanak be a hazai telepekre. Ezzel kapcsolatban mindenki másképp gondolkodik, vannak állományszintű kéknyelv elleni vakcinázások, van, aki a fertőtlenítésre fektet jóval nagyobb hangsúlyt. Az importállatoknál mindenképp be kell tartani az állategészségügyi előírásokat, azzal jelentősen csökkenthetjük a betegségek behurcolásának kockázatát.
Az új kormány szakembereinek nehéz dolguk lesz, mert a szakmabeliek látják a jelenlegi rendszer és az ágazatok hiányosságait. Bóna Szabolcs olyan szakember, aki releváns tapasztalattal rendelkezik, megjárta a mennyet és a poklot is, ezért reménykedhetünk benne, hogy átlátja az ágazatot, és meglesznek hozzá az eszközei, hogy az állattenyésztők számára pozitív irányba tudja terelni a támogatások és a stratégiák menetét.
A MÁSZ és tagszervezetei szaktudásukkal, tapasztalatukkal és elkötelezettségükkel kívánnak segíteni az új kormánynak, hogy a magyar állattenyésztés hosszú távon is versenyképes és fenntart ható maradjon.
A teljes cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának májusi számában olvasható
