A lipicai ló tenyésztésében minden évben, a fedeztetési szezon előtt szakmai bizottság párosítási szemlét tart, amely a lótenyésztés egyik legfontosabb lépése. Célja, hogy a lehető legjobb genetikai adottságokkal rendelkező utód szülessen a kiválasztott egyedek párosításából.
A szemle során meghatározásra kerül, hogy az adott párosítási szezonban mely törzskanca, illetve törzskancajelölt mely törzsménnel kerül fedeztetésre, továbbá kijelölik azokat a genetikai, küllemi és teljesítménybeli tulajdonságokat, amelyeken a tenyésztés során javítani kívánnak. A párosítási tervben minden esetben „A” és „B” törzsménopció is szerepel, figyelembe véve a vemhesülési arányok gyakorlati tapasztalatait, mivel előfordulhat, hogy a kanca nem termékenyül meg az első ként kijelölt fedezőméntől.
A szakmai bizottság döntése során több szempontot együttesen értékel. A küllemi tulajdonságok közé tartozik a testfelépítés, az arányosság és a csontozat minősége. A teljesítmény tekintetében figyelembe veszik a sporteredményeket és a munkakészséget, míg az egészségi állapot vizsgálatakor kiemelt szerepet kap az örökletes betegségek kizárása és az általános kondíció.
ÖSSZETETT FELADAT
A szilvásváradi lipicai lóállomány genetikai értéke világszinten is kiemelkedő, a lovassportokban elért eredményei alapján pedig magasan az első helyen áll a fogathajtó szakágnak köszönhetően. A Ménesgazdaság jogszabályban meghatározott legfontosabb feladata a génmegőrzés, azonban ebbe könnyű belekényelmesedni, csupán a meghatározott ménvonalak és kancacsaládok egyedszámát figyelembe véve. Ez azonban nem garantálja a minőséget, ugyanis a génmegőrzésnek értékmegőrzésnek is kell lennie. Lovaink értékét pedig a 21. században már nem elsősorban a hadászat, a mezőgazdaság vagy a közlekedés, sokkal inkább a lovassportban betöltött szerepük határozzák meg, mely a sportban elért eredményeket jelenti.
TRADÍCIÓ ÉS FEJLŐDÉS
A párosítási szemle során kettős cél érvényesül: a tradíció megőrzése – a barokk jelleg, a kompakt testfelépítés, az erő és az elegancia fenntartása –, valamint a sportirányú tulajdonságok erősítése. A törzskönyvek részletes elemzése a párosítási terv előkészítésének szerves része, különös tekintettel a rokontenyésztés elkerülésére és a bevált genetikai vonalak erősítésére.
A sporteredmények kiemelkedő szerepe mellett természetesen meg kell említenünk az elmúlt évek tenyésztési nagydíj győzelmeit is. 2024-ben megtört ismét a jég, emberemlékezet óta nem nyert lipicai kanca hódmezővásárhelyi tenyésztési nagydíjat.
A veszélyeztetett kancacsaládok tekintetében a Ménesgazdaság alkalmazta először a petesejtleszívás vívmányát, melynek köszönhetően kevesebb energiabefektetéssel és kockázattal őrizhetjük meg értékeinket.
EGYEDI ÉS ÁLLOMÁNYSZINTŰ ERŐSÍTÉS A CÉL
A szemle gyakorlati részeként a kancaállomány elővezetésre kerül, ahol a szakértők élőben is szemrevételezik az egyedeket, és értékelik az előzetesen elkészített párosítási tervet, mindig szem előtt tartva a tenyésztés hosszú távú céljait. Szükség esetén módosítják a kijelölt törzsmént, ha az adott kanca aktuális állapota, fejlettsége ezt indokolja. Ilyenkor különösen fontos szempont, hogy a kiválasztott mén képes legyen korrigálni az esetleges hiányosságokat, miközben erősíti a kanca kedvező tulajdonságait.
A döntéshozatal során a bizottság figyelembe veszi a tenyésztési célok hosszú távú hatásait is, így nemcsak az egyedi párosítás sikeressége, hanem az egész állomány fejlődése is meghatározó. A végleges párosítási terv ezért egy komplex szakmai összegzés eredménye, amely ötvözi a genetikát, a küllemi és teljesítménybeli elvárásokat, valamint a gyakorlati tenyésztési tapasztalatokat.
SZIGORÚ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT
Az Állami Ménesgazdaság Szilvásváradon 2026. január 1-jétől – az elmúlt 100 év követelményeit és tapasztalatait alapul véve – bevezetésre került a tenyészkancák hároméves kori teljesítményvizsgálati rendszere (munkaképesség-vizsgálat), amelynek célja a tenyésztésre való alkalmasság megítélése, valamint a fajta genetikai értékeinek hosszú távú megőrzése. Ez a vizsgálat a jövőben tovább erősíti azt a szemléletet, hogy a származás mellett a legjobb képességű kancák kerüljenek tenyésztésbe. A vizsgálat két fő szakaszból áll: az első lépésben a tenyésztésbe állíthatóság megállapítása, míg a második lépésben a tényleges tenyészérték és az örökítőképesség megállapítása kerül értékelésre.
Az első szakaszban küllemi bírálat és sajátteljesítmény-vizsgálat (STV) zajlik. A küllemi bírálat során részletesen értékelik a típust, a fajta- és nemi jelleget, a testfelépítés arányosságát, a csontozatot, valamint a mozgás minőségét lépésben és ügetésben. Az STV célja, hogy a jelöltek fenotípusos megjelenése és viselkedése alapján képet adjon azok használhatóságáról és tenyésztési értékéről, ezt követően az egyedek szakágspecifikus kipróbálásra kerülnek.
A vizsgálat gyakorlati része egy 120 napos próbaidőszak, amely során a lovak fokozatos kiképzésen mennek keresztül. Az első 30 nap az alapkezeléshez és felszereléshez való szoktatásról szól, majd húzópróba következik, amely során az indítási és húzási készséget értékelik. A húzópróbát követően a bizottság döntése alapján az egyed további képzése fogatban vagy nyereg alatt folytatódjon 90 napig.
A teljes beszámolót a Magyar Állattenyésztők Lapjának áprilisi számában olvashatják
