Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az európai állattenyésztési szakértőkből álló Északi-tengeri Klaszter által az Európai Bizottságnak megküldött nyílt levél főbb üzeneteit foglalják össze. Felhívják a figyelmet arra, hogy az európai szakpolitikák az állattenyésztési ágazat stratégiai értékét még mindig nem ismerik el teljes mértékben.
Számos európai állattenyésztési szakértő nyílt levelet írt az Európai Bizottságnak és több mezőgazdasági miniszternek, amelyben arra szólítják fel őket, hogy a redukcionizmus helyett az innovációra összpontosítsanak. A jelenlegi, az állatállományok létszámának csökkentésére irányuló szakpolitikák ugyanis ahelyett, hogy javítanák a fenntarthatóságot, valójában egy stratégiai jelentőségű ágazat károsodásának kockázatát hordozzák magukban.
Az elmúlt években az európai állattenyésztés körül zajló vita egyre hevesebbé vált. Egyrészt egyre nagyobb a nyomás az állattenyésztési ágazat környezeti hatásainak csökkentésére, másrészt egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a túlzottan korlátozó szakpolitikák gazdasági, társadalmi és stratégiai következményei. Ebben a helyzetben egy európai, agrár- és állattudományi kutatókból álló csoport egyértelmű állásfoglalást tett és nyílt levelet intézett az Európai Bizottsághoz. Ebben bizonyos, általuk károsnak vélt állattenyésztési szakpolitikák felülvizsgálatát kérik és arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy alapjaiban gondolják újra a jelenlegi megközelítést. A vita középpontjában egy kulcsfontosságú gondolat áll: az állattenyésztési ágazatnak a valóban fenntarthatóvá tétele nem szólhat csupán az állatállományok létszámának csökkentéséről. Ennek a megvalósításához az innováció, a technológia és a tudás iránti erős elkötelezettségre van szükség.
Egy gyakran alábecsült európai érték: miért nem a csökkentés a helyes út
A dokumentum szerzői kiemelik az úgynevezett „Északi-tengeri Klaszter” jelentőségét, amely olyan országokat foglal magába, mint Dánia, Hollandia, Belgium és Németország. Ez a térség a világ egyik legfejlettebb állattenyésztési központját képezi és kulcsfontosságú szerepet játszik az élelmiszer-termelésben, a technológiai innovációban és az európai gazdaságban. Az elmúlt évtizedekben ez a régió a világ egyik legkifinomultabb agrár-állattenyésztési rendszerét fejlesztette ki, ahol az egyetemek, kutatóközpontok és vállalatok integrált módon működnek együtt a teljes értékláncban: az állatgenetikától és takarmányozástól kezdve a gazdaságok irányításán át egészen az élelmiszer-feldolgozásig. Ez a rendszer sokkal több, mint egy egyszerű termelési ágazat: ez egy valódi „innovációs ökoszisztéma”, amely képes a legmagasabb színvonalú, kiváló minőségű élelmiszerek előállítására, folyamatosan csökkenteni az egységnyi termékre jutó környezeti terhelést, valamint technológiákat és szakértelem exportálni világszerte.
Ennek ellenére a szakértők szerint az állattenyésztési ágazat stratégiai értékét az európai szakpolitikák még mindig nem ismerik el teljes mértékben. Az elmúlt években számos olyan kezdeményezés indult, amelyek az állatállományok létszámának csökkentésére irányultak a kibocsátások és a környezeti terhelés mérséklése érdekében. A nyílt levél szerzői szerint azonban az állatállományok csökkentésére összpontosító megközelítés valójában gyengíti az ágazatot, árt a gazdaságnak, nem javítja érdemben a környezeti eredményeket és lassítja az innovációt. Először is, az európai termelés visszafogása nem szünteti meg az állati eredetű termékek iránti globális keresletet. Az európai állattenyésztés már most is fenntarthatóbb, mint sok más régióban és az állatállományok létszámának egyszerű csökkentése könnyen oda vezethet, hogy a termelés máshová tevődik át, olyan országokba, ahol alacsonyabbak a környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjóléti normák. Ez pedig összességében még kedvezőtlenebb környezeti hatást eredményez.
Elmondható továbbá, hogy az ágazat leépítése alááshatja annak innovációs képességét is. Kevesebb beruházás, csökkenő kutatási tevékenység és a szektornak a fiatal tehetségek számára csökkenő vonzereje együttesen lassíthatják azt a technológiai fejlődést, amelyre szükség van az állattenyésztés fenntarthatóságának fokozásához. A gazdasági és társadalmi következmények szintén jelentősek lehetnek: a versenyképesség romlása, a foglalkoztatás csökkenése és a vidéki térségek hanyatlása. Az Északi-tenger régiója a globális állattenyésztésnek csak viszonylag kis részét adja, ugyanakkor ez a térség kiemelkedik azzal, hogy a legmagasabb környezetvédelmi és állatjóléti előírásokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az európai állattenyésztési rendszerek hatékonyságának és fenntarthatóságának további javítása pozitív hatásokkal járhat globális szinten, különösen akkor, ha a kifejlesztett technológiákat más termelési környezetbe is átültetik. Ezzel szemben a termelés csökkentése a legfejlettebb régiókban a globális előrehaladás lassulásának kockázatát hordozza magába.
A kihívás nem az, hogy kevesebbet termeljünk, hanem hogy jobbat - Az innováció, mint fő hajtóerő
Ha a mennyiségi csökkentésnek egyértelmű korlátai vannak, milyen más alternatívák lehetségesek? A dokumentumot készítő kutatók válasza egyértelmű: az innovációba kell befektetni. Ez például azt jelenti, hogy javítani kell a takarmányok hasznosulásának hatékonyságát, olyan technológiákat és fenntartható gyakorlatokat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenthető az ágazat kibocsátása, a digitalizáció révén optimalizálni kell a gazdaságok működését, növelni kell a melléktermékek és a körforgásos gazdaság modelljeinek értékét, valamint az egyetemek és az ipari szereplők közötti együttműködés révén meg kell erősíteni a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás közötti kapcsolatot. A fenntartható állattenyésztés kihívását nem lehet leegyszerűsítő megoldásokkal kezelni. A környezeti hatások csökkentése elengedhetetlen, de ezt úgy kell megvalósítani, hogy közben más, ugyanolyan fontos szempontok – például az élelmiszer‑biztonság, a stratégiai autonómia, a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió – ne sérüljenek.
A nyilatkozatot aláíró szakértők az Északi-tengeri Állattenyésztési Kiválósági Klaszter fontosságának és stratégiai értékének nyilvános elismerésére szólítanak fel, elfogadva a térség gazdasági és környezeti teljesítmény terén betöltött globális vezető szerepét, valamint olyan szakpolitikák kidolgozását szorgalmazzák, amelyek az innovációra épülnek és reális határidőket tartalmaznak. Kérik továbbá, hogy a forrásokat a technológiai fejlesztések és azoknak a gyakorlatba történő átültetése felé irányítsák át. Az aláírók szakértelmüket is felajánlják a kezdeményezés támogatására és üdvözölnek minden párbeszédre irányuló lehetőséget.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
