A 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével készítettek interjút a magyar állattenyésztés jelenlegi helyzetéről, a kiállítás tapasztalatairól és az ágazat jövőjéről.
Első kérdésükre, miszerint milyen állapotban van ma a magyar állattenyésztés, Zászlós Tibor úgy fogalmazott: erre sokféle válasz adható. Ha azonban a genetikai tartalékokat és az állattenyésztésben rejlő genetikai lehetőségeket nézzük, akkor kiváló a helyzet. Mint mondta, a kiállításon is látható, hogy csodálatos állatokat mutatnak be, minden fajta legjobbjait, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményekre képesek.
A termelési eredményeket tekintve is a világ élvonalába tartozik Magyarország több ágazatban.
Legyen szó sertésről, tejhasznú szarvasmarháról, húsmarháról vagy nyúltenyésztésről, számos területen európai szinten is meghatározó eredményeket érnek el a hazai tenyésztők. Kiemelte, hogy holstein-fríz tejtermelésben Magyarország ma már a világ harmadik helyén áll. Felidézte azt az időszakot, amikor még úgy gondolták, Izraelt, Hollandiát vagy Dániát soha nem lehet utolérni. Ehhez képest ma már csak az Egyesült Államok és Kanada előzi meg Magyarországot.
Hangsúlyozta, hogy ebben döntő szerepe van a szorgalmas és céltudatos munkának, a precíziós állattartásnak, valamint a genomikai lehetőségek gyakorlati alkalmazásának. Ma már embrió szinten meg lehet becsülni, mire lesz képes egy állat a későbbi teljesítménye kapcsán. Ezeket a lehetőségeket a magyar tenyésztők igyekeznek kihasználni, és a legkorszerűbb technológiai ismereteket beépíteni a gyakorlatba.
A saját teljesítményvizsgálatoknak is komoly szerepe van, hiszen ezek jelentős exportpiacokat nyitnak meg. Az európai tenyésztők megbíznak a magyar rendszerekben, mert tudják: Magyarországon a vizsgálatokat tisztességesen végzik, nem kereskedelmi érdekek befolyásolják az eredményeket. Ez szigorú és következetes szakmai munka eredménye, amelyben partnerek voltak a tenyésztők és az ellenőrző hatóságok is.
A hazai szakma csúcsa
A kiállítás kapcsán elmondta: valóban a hazai állattenyésztés krémjét láthatta a közönség. Nemzetközi bírói csapat értékelte a bemutatott tenyészállatokat, és több esetben is rendkívüli elismerések érkeztek külföldi szakemberektől. Példaként említette azt a magyar tarka bikát, amelyről egy francia bíró így nyilatkozott: ha kicsit átfestenék, akár limousin fajtájúnak is elmenne. Ez különösen nagy elismerés egy kettős hasznosítású magyar tarka esetében.
A gazdálkodók hangulatáról szólva úgy fogalmazott: az állattenyésztő alapvetően mindig bizakodó és optimista, különben bele sem kezdene ebbe a munkába. Ugyanakkor a piaci hullámzások, az állatbetegségek és a nemzetközi kereskedelmi megállapodások komoly bizonytalanságot okoznak. A Mercosur-megállapodás kapcsán megjegyezte: bár léteznek védzáradékok és ellenőrzési rendszerek, sok kérdés továbbra is nyitott az importtermékek minőségével kapcsolatban.
Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországon rendkívül szigorú szabályozás mellett zajlik az állati eredetű élelmiszerek előállítása. A hormonális növekedésserkentők régóta tiltottak, az antibiotikum-használatot pedig szigorúbb szabályok korlátozzák, mint sok esetben a humán gyógyászatban. Ennek eredményeként a magyar húsbiztonságos és kiváló minőségű terméknek számít.
A Mercosur országokkal kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a térség jóval összetettebb annál, mint amit általában érzékelünk. Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay mellett több társult tag és megfigyelő ország is kapcsolódik a rendszerhez, így hosszabb távon komoly piaci hatásokkal kell számolni.
A sertéságazat helyzetéről szólva elmondta: hiába rendelkezik Magyarország kiváló genetikával és európai színvonalú tartástechnológiával, a nemzetközi piaci zavarok közvetlenül hatnak a hazai termelőkre is. Példaként említette, hogy amikor a spanyol sertéshús kiszorult a kínai piacról, az európai piacra áramló többlet komoly nyomást helyezett az árakra. Ugyanakkor ma már előny, hogy a magyar termelők ugyanakkor kerülnek válsághelyzetbe, mint nyugat-európai versenytársaik, és ugyanakkor is tudnak kilábalni belőle, mert elérték azt a szakmai szintet, amely az európai élvonalhoz tartozik.
A tejágazat problémáiról szólva hangsúlyozta: a magyar termelők alapvetően versenyképesek, azonban az élelmiszeripari feldolgozókapacitások sok esetben elavultak. A korszerű alapanyag-termelés önmagában nem elegendő, ha a feldolgozóipar nem tud megfelelő hatékonysággal és technológiai színvonalon működni. Ezért szerinte termékpályákban kell gondolkodni, ahol az alapanyagtermelés, a feldolgozás és a kereskedelem összehangoltan működik.
Az éghajlatváltozás és állattenyésztés
A klímaváltozás és az állattenyésztés kapcsolatáról szólva úgy fogalmazott: az ágazat rengeteget tett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért. A takarmányozás és a genetikai fejlesztések révén ma már jóval kisebb egy állat környezeti terhelése, mint korábban. Úgy véli, az állattenyésztést sokszor indokolatlanul teszik felelőssé a klímaváltozásért, miközben más ágazatok jóval nagyobb kibocsátást produkálnak.
Kritikusan szólt az alternatív tejtermékek körüli kommunikációról is. Szerinte az ökológiailag fenntarthatóbbnak tekintett növényi italok környezeti terhelése jóval fokozottabb, mint a hagyományos tejé, miközben a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában az előállításukhoz szükséges technológiai és adalékanyag-háttérrel.
A generációváltás kapcsán elmondta: az agrártársadalom valóban erősen elöregedőben van, ugyanakkor a fiatalok érdeklődnek az ágazat iránt. Fontos azonban megmutatni számukra, hogy a modern állattenyésztés már nem a „gumicsizmás, trágyaszagú” világot jelenti, hanem magas technológiai színvonalú, innovatív és kreatív tevékenységet. Úgy fogalmazott: az állattenyésztő valahol művész is, aki képes meglátni egy állatban azt, mivé válhat néhány generáció múlva.
Végezetül a kiállítás színvonaláról elmondta: a tavalyi kihagyás után különösen látványos volt az előrelépés. A genetikai fejlődés, az állatok megjelenése és az állattenyésztés színvonala is hatalmasat fejlődött az elmúlt években. Mint fogalmazott: „nem lineáris, hanem lassan exponenciális a fejlődés – és ez a jövő.”
