
Nyugaton a helyzet fokozódik?
A tavaly év végén kialakult súlyos sertés- és tejpiaci válság, az aszályos időjárástól és a járványos állatbetegségektől való félelem, valamint a bizonytalan kimenetelű globális kereskedelmi háborúk és megállapodások együttesen árnyékot vetnek az évkezdésre egyébként jellemző pozitív szemléletre.
Az állattenyésztők között most a tejtermelők vannak a legnehezebb helyzetben. Hol van már a nem is olyan régen még unalmasan stabilnak nevezett tejpiac? 2024 jó éve volt a tejtermelőknek, és 2025 is összességében az lett, még ha rosszul is végződött. 2026 nem indul jól, de ez a helyzet javulni fog reményeink szerint legkésőbb május-júniusra. A tejpiac és főleg a tejtermelés a leglassúbb és legrugalmatlanabb állattenyésztési piac és ágazat. A szarvasmarha biológiai sajátosságai miatt a termelés emelése és csökkentése csak hosszú hónapok alatt lehetséges. Az elmúlt 10 évben több mint 7 százalékkal nőtt az EU tejtermelése, miközben a fogyasztás inkább stagnált (a nyers tejé csökkent, míg a sajté nőtt). A tagállamokban a tej- és tejtermékfogyasztás a legmagasabbak között van a világon, ezért további emelkedés nem, inkább enyhe csökkenés várható ebben a régióban. A közvetlen értékesítés lehetősége, a tejautomaták beszerzésének támogatása ismét előtérbe került, de ez egy bizonyos napi mennység felett nem jelent megoldást. Az emberek többsége nem a friss, pasztőrözött, hanem az UHT-tejet preferálja. A költséghatékony termelés mindennél fontosabb lett. Vannak, akik kivárnak a beruházásokkal, és vannak, akik visszalépnek a támogatott fejlesztésektől. A féléves fixáras szerződések megkötése most nem reális, mint ahogyan a spotpiacot követő megállapodás sem. Mindenkinek engedni kellene: a termelőnek és a feldolgozónak is. A kiszámítható, hosszú távú stabil értékesítési kapcsolatok éppen az ilyen krízishelyzetekben tudnak legnagyobb segítséget adni. A magyar tejtermelők többsége az európai átlagnál hatékonyabban termel, ezért jobb esélyeik vannak a megmaradásra ebben az öldöklő versenyben.
A hazai sertéspiacon 500 forint alá csúszott be a hízó ára az év végére, ám az új év első hetében nem várt élénkülés indult el. Miközben a horvát határvidéken ASP-fertőzött vaddisznók kerülnek elő, január elején Aujeszky-fertőzés ütötte fel a fejét egy Somogy vármegyei nagy sertéstenyésztő vállalatnál. Magyarország 2015 óta mentes a betegségtől. Szerencsére ez a kitörés egyelőre nem veszélyezteti a mentes státuszunkat. A hazai vaddisznóállomány 30-40 százaléka lehet Aujeszky-fertőzött. A járványügyi nyomozás még tart, eredmény egyelőre nincs. Sertéshúsból az EU szintjén túltermelés van, így az exportpiacok megtartása, újak szerzése létkérdés minden tagországnak, termelőnek, feldolgozónak.
A húsmarha- és bárányárak továbbra is nagyon jók. A kéknyelv-helyzet szerencsére nem romlott, vektormentes időszak van december óta. A tavaly elrendelt megfigyelési zárlatokat lassan mindenhol feloldják. Jó volna, ha egész évben fennmaradna a keresleti piac, és kora tavasztól késő őszig dús legelőkön lehetne a jószágot tartani.
Hideg időt és rég nem látott mennyiségű havat hozott január első hete. Ezzel nincs baj, sőt, végre rendes tél van, fehér lepelbe borult a táj, kicsit lelassulhatunk a túlfeszített, rohanó világunkban.
Az új esztendőre minden Kedves Olvasónknak egészséget, békességet kívánok!
Dr. Wagenhoffer Zsombor









































