Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által a közelmúltban a brojlercsirkék szállítás közbeni jólétének javítása érdekében tett, nagyobb férőhely biztosítására vonatkozó javaslatának állatjóléti, gazdasági és környezetvédelmi hatásait elemezte. A cikk külön kitért egy új magyar tanulmány eredményeire, mely szerint a nagyobb szállítási tér valójában növeli az állatjóléti problémákat.
Amikor az állatok jólétéről beszélünk, általában az első dolog, ami az eszünkbe jut, a rendelkezésre álló férőhely nagysága. A legtöbb ember ösztönösen úgy gondolja, hogy ha a csirkéknek több mozgásteret biztosítunk, akkor az állatok automatikusan kevésbé lesznek stresszesek, egészségesebbek lesznek és kisebb az esélye a sérüléseknek is. Elmondható azonban, hogy a „több férőhely egyenlő a jobb állatjóléttel” állítás egy leegyszerűsítő és ösztönös megérzésre alapuló elképzelés. Ugyanez az érvelés formálta a brojlercsirkék szállítására vonatkozó legújabb európai irányelveket is. Ám, mint oly gyakran előfordul, jelen esetben is a valóság sokkal összetettebb, mint amilyennek látszik. A gyakorlatban a több férőhely nem feltétlenül eredményez jobb állatjólétet.
Váratlan eredményeket hozott egy magyar tanulmány: a nagyobb szállítási tér valójában több problémát okozhat
A szállítási körülmények jelentősen befolyásolhatják a brojlercsirkék jólétét, a hús minőségét és a gazdaságok működésének eredményességét. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a közelmúltban azt javasolta, hogy a brojlercsirkék jólétének javítása érdekében az állatoknak biztosítsanak több férőhelyet a szállítás során. Egy magyar gazdaságban végzett új tanulmány azonban tesztelte ezt az ajánlást, és a vizsgálat váratlan következtetéseket hozott: a nagyobb szállítási tér valójában növelte az állatjóléti problémákat.
A tanulmány összehasonlította a hagyományos, az EU jelenlegi előírásainak megfelelő, szabványos szállítóketrecekben alkalmazott állatsűrűséggel és az EFSA által javasolt alacsonyabb állatsűrűséggel történő szállítás hatásait, statisztikailag értékelte a csökkentett rakodási sűrűség hatásait magyarországi, kereskedelmi körülmények között. Összesen 176 198 nagysúlyú Ross 308 brojlercsirkét szállítottak rövid, 19 km-es távolságra, mérsékelt tavaszi hőmérsékleten (7-13 °C), 33 teherautóval. A kontrollcsoport teherautóinál az EU által meghatározott állatsűrűséget (160 cm²/kg; teherautónként 5 610 madár), míg a tesztcsoportnál a csökkentett, az EFSA által ajánlott állatsűrűséget alkalmazták (200-210 cm²/kg; teherautónként 4 334 madár).
Meglepő módon azon brojlercsirke-szállítmányok esetén, ahol nagyobb teret biztosítottak az állatoknak a szállítás során, azaz alacsonyabb állatsűrűséget alkalmaztak a szállítóketrecekben, rosszabb eredményeket kaptak, nagyobb volt az elhullás aránya, az állatok több sérülést szenvedtek és magasabb volt a vágóhídi kobzás mértéke a post mortem (vágás utáni) ellenőrzés során. A két kísérleti csoport között tehát jelentős különbségek voltak megfigyelhetők. Az alacsonyabb állatsűrűséggel szállított csoportban magasabb volt érkezéskor az elhullott állatok aránya (+69%), több volt a szárnysérülés (+61%), magasabb volt a zúzódások aránya (+98%) és nagyobb volt a selejtezett hasított testek aránya (+38%) is.
Az alacsonyabb állatsűrűséggel szállított csoportban előforduló magasabb sérülési- és elhullási arány azzal magyarázható, hogy a madaraknak a szállítóketrecekben nagyobb mozgástér állt rendelkezésre. A nagyobb rendelkezésre álló tér valószínűleg fokozott szárnycsapkodást, több állatmozgást és ütközést eredményezett a jármű mozgása közben, ami mechanikai sérülésekhez vezetett.
Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a szállítás során rendelkezésre álló tér növelése nem javítja az állatok jólétét, sőt, éppen ellenkezőleg, az növelheti a sérülések kockázatát, ami negatív gazdasági következményekkel jár a baromfiágazatra nézve és nagyobb környezeti hatást eredményez.
Korábbi tanulmányok ugyanerre a következtetésre jutottak
Jelen tanulmány eredményei megerősítik és statisztikailag alátámasztják egy korábbi magyar tanulmány következtetéseit, amely két gazdaság esetében vizsgálta a nagysúlyú brojlercsirkék szállítását és hasonló eredményekre jutott. Az említett korábbi kutatás eredményei alapján a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ha a madarak számára szállítás során kevesebb férőhelyet biztosítanak, akkor az valójában csökkenti a zúzódások előfordulását, mivel a szorosabb testkontaktus stabilizálja a madarakat, minimalizálja az esések kockázatát és csökkenti az egyensúly megtartásához szükséges mozgás mértékét.
A jelenlegi tanulmány eredményei tehát azt mutatják, hogy az EFSA ajánlása – miszerint a szállítás során növelni kell az egy madárra jutó férőhelyet – nem javítja a legfőbb állatjóléti mutatókat mérsékelt hőmérsékleti viszonyok között. Ez az eredmény arra utal, hogy az általánosan előírt, minden szállítási helyzetre érvényes nagyobb férőhely biztosítása nem feltétlenül javítja az állatok jólétét és bizonyos környezeti feltételek mellett akár kontraproduktív is lehet, tehát ellenkező hatást válthat ki.
Kanadában, Dél-Koreában, Pakisztánban és Belgiumban végzett tanulmányok is alátámasztják ezt az érvelést, kimutatva, hogy a nagyobb rakodási sűrűség valójában előnyös lehet, különösen hidegebb hőmérsékleti viszonyok között. Ezért az optimális szállítási állatsűrűség függ az évszaktól és a hőstressz, valamint a rendelkezésre álló férőhely közötti egyensúly gondos megteremtését igényli, annak érdekében, hogy mind a hús minőségét, mind pedig az állatjólét magas szintjét meg tudjuk őrizni.
Összességében ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy a szabályozási kereteket az adott éghajlati és termelési körülményekhez kell igazítani, ahelyett, hogy egységes állománysűrűségi előírásokat alkalmaznánk minden körülményre.
Kevesebb madár szállítmányonként: nagyobb környezeti terhelés és növekvő gazdálkodási költségek
A magyar tanulmányban az „alacsony állatsűrűségű” csoport teherautónként mintegy 1300 madárral kevesebbet szállított, ami a szabványhoz képest 23%-os kapacitáscsökkenést jelent. Gazdasági szempontból az EFSA által ajánlott állatsűrűség alkalmazása egy láncreakciót váltott ki a hatások tekintetében: ugyanannyi madár szállításához további kilenc fuvarra volt szükség, ami magasabb üzemanyag-fogyasztást, megnövekedett munkaerő- és működési költségeket, valamint nagyobb környezeti lábnyomot eredményezett. Ugyanakkor az alacsonyabb állatsűrűségnél megfigyelt magasabb elhullási és hasított-test selejtezési arányok mérhető gazdasági veszteségeket eredményeznek, ami tovább rontja a rendszer fenntarthatóságát. A tanulmány becslései szerint az állatsűrűség 23%-os csökkentése több mint 12%-kal csökkentheti a szállítás jövedelmezőségét húskilogrammonként, ha ez nem jár együtt az állatok jólétének valódi javulásával.
Környezetvédelmi szempontból az állatsűrűség csökkentése szintén előnytelen, az magasabb költségekkel és fokozott károsanyag-kibocsátással jár. Ha minden szállítójárműnek többször kell megtennie ugyanazt az utat, az üzemanyag-fogyasztás és a CO₂-kibocsátás arányosan növekszik. Magyarország esetében a szállítási fordulók számának növekedése 28%-os emelkedést eredményezett az üzemanyag-fogyasztásban és a károsanyag-kibocsátásban. Európai szinten, ahol hetente több millió brojlercsirkét szállítanak, a kumulatív hatás hatalmas lenne: magasabb üzemanyag-fogyasztás, növekvő forgalom és emelkedő károsanyag-kibocsátás, ami egyértelműen ellentétes lenne a Zöld Megállapodás környezetvédelmi-lábnyom csökkentésére irányuló célkitűzéseivel.
Az állatjólét sokkal többet jelent, mint pusztán csak a rendelkezésre álló férőhely nagysága
A tanulság egyértelmű: az állatjólétet nem lehet négyzetcentiméterekre redukálni. Tehát egy olyan intézkedés, amely eredetileg az állatok megsegítését célozza, végül több kárt, magasabb költségeket és megnövekedett kibocsátást okozhat anélkül, hogy kézzelfogható előnyöket hozna. Ezért ajánlott, hogy ezeket az eredményeket az Európai Bizottság és az állatjóléti szabályozások kidolgozásában részt vevő szakpolitikai döntéshozók figyelembe vegyék.
A szállítási körülmények valódi javítása érdekében átfogóbb megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a hőmérsékletet, a szellőzést, az utazás időtartamát, az állatok súlyát, a rakomány stabilitását, a személyzet képzettségét és az eredményalapú mutatókat egyaránt. Csak ezeknek a tényezőknek az integrálásával érhetők el érdemi eredmények az állatok, a gazdák és a környezet számára. Több európai régióra kiterjedő, összehasonlítható jellegű, átfogó tanulmányok elvégzése segítené egy teljeskörű éghajlati és működési modell kidolgozását, amely modell értékes iránymutatást adna a baromfiszállítás terén az állatok jólétével kapcsolatos jövőbeli szakpolitikák kidolgozásához.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
