A sertéstartókat és tejtermelőket próbára fogja tenni 2026, miközben a húsmarha- és juhtartók, a méh- és lótenyésztők bizakodva tekinthetnek egyelőre az új esztendőre. A tenyésztési támogatások 2 milliárdos keretéért idén is küzdeni kell, miközben újra be kell bizonyítani: szükség van magyar tenyészállat-előállításra, és az erre fordított támogatás sokszorosan megtérül nemzetgazdasági szinten.
A tenyésztőegyesületek és a tenyésztők közös munkájának sikeres folytatásához, a fejlesztések megvalósításához a támogatások, a beruházási lehetőségek, az állatjóléti programok továbbra is kulcsfontosságúak – jelen tette ki Győri Zsolt, a Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesületének (KTE) ügyvezetője.
A sertéstartóknak és tejtermelőknek rosszul indult az új esztendő. Minden fillér kiadást át kell gondolniuk, és minden segítség, támogatás életmentő lehet.
Antal Gábor, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének (MSZSZ) elnöke úgy véli, hogy 2026-ban nagyon nehéz környezetben kell majd helytállni a sertés- és tejpiacon. A mindennapi működés feltételeinek biztosítása is sajnos nehézségekbe fog ütközni, mivel egy ideig az önköltség alatti árszinten lehet csak a termékeiket értékesíteni. Ez a mélyrepülés reményei szerint az év második felére megváltozik, de nagy feladat lesz túlélni ezt az időszakot.
A telepfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban a döntést először 2025 őszére ígérték, de a betervezett keret sokszoros túligénylése miatt és ennek az igénynek minél nagyobb kielégítése érdekében elhúzódtak a kis ÁTK és főleg a nagy ÁTK döntései. A sertéstartók és tejtermelők helyzete iszonyú nehéz jelenleg, ez elveszi a beruházási kedvet, ugyanakkor létszükséglet a folyamatos fejlesztés.
Aki leáll a fejlesztésekkel, az végérvényesen lemarad.
EURÓPA LEGMODERNEBB FEJŐHÁZÁT ÉPÍTETTÉK FEL
A Hód-Mezőgazda Zrt. számára nagy eredmény volt, hogy 2025. június végére sikerült befejezniük a vajháti tejtermelő telepen a fejési technológia korszerűsítését, amelynek keretében egy DeLaval 60-as karusszel fejőházat építettek. Jelenleg ez Európa legmodernebb fejőháza, elő- és utófürösztő robotokkal, mesterséges intelligenciával és sok olyan újdonsággal, amik a fejési munkát hatékonyabbá és könnyebbé teszik. Már rövid idő alatt jelentős eredményeket tudtak elérni az új technológiával. Adtak be ÁTK-pályázatokat mind a tejhasznú szarvasmarha-, mind a sertéstelepük fejlesztésére. Szárító korszerűsítésre is adtak be pályázatot, emellett takarmánykeverő üzemüket is tervezik fejleszteni, ez utóbbit önerőből. Antal Gábor vezérigazgató bízik benne, hogy ezek a projektek is meg tudnak valósulni, és tovább javul a termelés hatékonysága.
MAGYARTARKA-ÁRFIGYELŐ SEGÍTI AZ ÉRTÉKESÍTÉST
A Magyartarka Tenyésztők Egyesületénél tavaly ősszel elindítottak egy élőállat-felvásárlási árfigyelőt a termelés-ellenőrzött tenyészeteik adataira alapozva, melyeket közzétesznek közösségi felületeiken, annak érdekében, hogy az értékesítési árak kialakításában tudjanak segíteni, már ami a magyar tarka állatokat illeti. 2025-ben elkezdték a Wtarka számítógépes tenyésztési program teljes megújítását is, ami hosszú és viszonylag költséges fejlesztés, de mindenképp időszerű. A cél egy többlépcsős, a tenyésztési munkát támogató program készítése, ami nem csak a termelés-ellenőrzött tenyészetek számára lehet hasznos – hívta fel a figyelmet Kovács-Mesterházy Zoltán ügyvezető.
A MÉHTENYÉSZTŐK BIZAKODÓAK
A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületénél reménykednek benne, hogy a magyar méhésztársadalomnak továbbra is szüksége lesz a kiváló minőségű szaporítóanyagra, és a kereslet 2026-ban is stabil marad. Az egyesület folyamatosan dolgozik azon, hogy a tenyésztést segítő genetikai vizsgálatok lehetőségeit minél jobban kihasználják a gyakorlatban. Idén egy jelentős szoftverfejlesztést terveznek. Olyan rendszert szeretnének létrehozni, amellyel egyszeri adatbevitellel digitális származási bizonylatot tudnak kiállítani, automatizálhatják a számlázást, valamint postai címiratot tudnak nyomtatni. Mivel a méhanyák értékesítése sok esetben postai úton történik, ezért a papírok kitöltése jelenleg sok időt igényel. Digitalizált eszközökkel ezt az időt nagymértékben lehet csökkenteni, ezzel is hatékonyabbá téve a mindennapi munkát – nyilatkozta lapunknak Schrek Ottó, az MMOE elnöke.
AKI NEM TUD ALKALMAZKODNI, ELŐBB-UTÓBB ELBUKIK
A tavalyi év szélsőséges időjárása újra megmutatta, hogy a takarmányellátás stabilitása mennyire fontos a biztonságos állattartáshoz. A szélsőséges időjárás miatt sok helyen kevés szálastakarmány termett, a kukoricatermés is gyenge lett, a gabonapiac kiszámíthatatlan. Ezek a megpróbáltatások rávilágítanak, hogy az állattenyésztők sikerének kulcsa a tudatos, előrelátó tervezés, a tartalékképzés, a több lábon álló takarmánystratégia, korszerű tárolástechnológia, gyors és rugalmas gazdálkodási döntések. A szélsőséges időjárás arra figyelmeztet, hogy a hagyományos termesztési gyakorlatok mellett egyre nagyobb szerepe van a vízmegtartási technológiáknak, a talajkondicionálásnak, öntözésfejlesztésnek, a vetésszerkezet átalakításának és az alkalmazkodóképességet biztosító fajtaválasztásnak.
Az Alföld vízhiányos térségeiben igen nagy volt a terméskiesés, míg a Dunántúlon jobb eredményeket lehetett elérni, ami fokozta az országon belüli regionális különbségeket.
A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának januári lapszámában olvashatják
