Jó időszakot hagytunk magunk mögött idén. Az elmúlt 2-3 évben az állattenyésztőknek nem volt különösebb bajuk az önköltségben legnagyobb aránnyal szereplő takarmányárakkal. Ez a tény, a hatékonyság javulása, valamint a felvásárlási árak emelkedése – vagy legalábbis az önköltséggel párhuzamos mérséklődése – a legtöbb állattartó gazdaságot jövedelmezővé tette. Ennek vetett véget az év végi piaci fordulat a sertés- és tejszektorban.
2022-től megfigyelhető, hogy a növénytermesztésben inkább csökkent, az állattenyésztésben inkább nőtt a jövedelmezőség. A kép persze ennél sokkal összetettebb, mivel komoly eltérések vannak az egyes növény- és állatfajok szintjén, de összességében érzékelhető a trendfordulás. Ettől még nem akarnak állattenyésztők lenni a növénytermesztők, és nem állt meg az állattartó gazdaságok számának csökkenése sem. Az állattenyésztés kibocsátásának aránya ezek ellenére folyamatosan növekedni tudott az elmúlt években a mezőgazdaságon belül, és tavaly megközelítette, idén pedig meg is haladhatja a 40 százalékot. Ennek oka, hogy a versenyképes üzemek hatékonysága jelentősen nőtt, így kevesebb állattal tudnak többet előállítani.
Az állattenyésztés kibocsátásának részaránya a mezőgazdasági főágazatok között 2025-ben elérheti a 40 százalékot, ami kimagasló érték az elmúlt 20 évet tekintve.
ÉLŐ MARHÁRA, BÁRÁNYRA FOLYAMATOS VOLT A KERESLET
A húsmarha- és a juhtartók összességében jó évet zárhatnak, amennyiben tudtak az év nagyobb részén legeltetni és volt – illetve van – elegendő takarmányuk nemcsak a téli időszak, de az aszályos nyári hónapok átvészeléséhez is. A járványok miatt elrendelt korlátozások ellenére a felvásárlási árak az év nagyobb részében magasan, a végén pedig rekordszinten voltak. Ennek köszönhető, hogy az éves mérleg mindent összevetve végül pozitív lett. A húsmarhák száma idén újra pici emelkedésnek indult, a juhok létszámcsökkenése pedig megállt, és kis pozitív elmozdulás volt tapasztalható a tenyésztési kedv vonatkozásában.
SERTÉS- ÉS TEJFRONTON ROSSZ VÉGE LETT AZ ÉVNEK
A sertés- és tejágazatban ugyanakkor nagyon felemás lett az összkép. Éves szinten a jobbaknak ugyan kijön pozitívra a mérleg, de az utolsó hónapok árzuhanása és a középtávú kilátások nagyon nehéz hónapokat vetítenek előre. Pedig nem indult rosszul az év, és még az RSZKF negatív piaci hatásai sem okoztak volna jelentősebb bevételcsökkenést a termelőknek, ám az utolsó negyedévben nagyon rossz irányt vett a tejtermelés és sertéstartás jövedelmezősége. Rég nem tapasztalt árzuhanás figyelhető meg Európában a tejet és a sertéshúst illetően. Az okok összetettek: belső (túltermelés, kereslet csökkenése) és külső (piacvesztés, vámok) körülmények egyaránt közrejátszanak. De még ezek együtt sem indokolnak ekkora áresést. A hirtelen és sokak számára váratlanul jött áresésben a globalizált piac és kereskedelmi láncok manipulációja, hisztériája és eltúlzott reakciói egyaránt szerepet játszanak. Amikor tőlünk nyugatra túltermelés alakul ki, akkor borítékolni lehet, hogy a felesleg egy része dömpingáron nálunk landol, és leveri a belső felvásárlási árakat. Most is ez történik a sertéshús és a tejtermékek piacán.
Az uniós sertéspiac állapota alapvetően attól függ, hogy sikerül vagy sem 3. országokban piacot találni a termékeknek.
A teljes cikket a MÁL decemberi számában olvashatják
