A hazai ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) első kitörésének hivatalos bejelentése március 7-én megtörtént, ugyanakkor már az előző napon a telepek és a kereskedők jóvoltából „fénysebességgel” terjedt a hír, hogy RSZKF-fertőzött állatokat találtak GYMS vármegye egyik tejelőmarha-telepén. Ennek köszönhetően több exportra szánt élőállat-szállítmányt már nem indítottak el, vagy nem is kezdtek el berakodni. Ezek a felelős döntések később jól jöttek a piacok megnyugtatásához és az újranyitások elrendelésében.
A RÉMHÍREK TERJEDTEK A LEGGYORSABBAN
A kitörések híre lassabban terjedt a hivatalos (Nébih, AM, EU) csatornákon, mint a „jól értesült” termelők, szolgáltatók, kereskedők egy más közötti kommunikációjával. Ez utóbbinál gyakran fordult elő – készakarva vagy akaratlanul – rémhírterjesztés. Ennek táptalajt adott a hiányos, esetenként félreérthető hivatalos kommunikáció, továbbá az általánosan rossz közhangulat.
EGY IDŐRE KETTÉSZAKADT AZ ORSZÁG
A fogékony élő állatok mozgatását, kereskedelmét az első hetekben az országos főállatorvos határozatai tiltották, majd a fokozatos oldásokat követően derült ki, hogy hova és milyen feltételekkel lehet élőállatot, illetve állatiterméket, szénát, szalmát szállítani. Hamar kettészakadt az ország, és a korlátozás alá tartozó területeken túl szinte az egész Dunántúlra kiterjedően nehezen vagy egyáltalán nem akarták a fogékony élő állatokat felvásárolni. Szerencsére ez az állapot nem tartott hosszú ideig és miután a vírus terjedése megállt, sorra oldódtak ezek a korlátok.
ELTÚLZOTT HATÁRLEZÁRÁSOK
Március első felében az exportcélországok megtiltották a magyar és szlovák fogékony élőállat-, állatitermék-, valamint a széna- és szalmaszállítmányok beléptetését a határaikon. Voltak egészen extrém döntések, amikor pl. Románia még a hal- és baromfi szállítmányokat sem akarta beengedni, vagy amikor Ausztria 23 határátkelőjét egyszerűen lezárta, nem törődve az emiatt kialakult közlekedési káosszal.
LÁTVÁNY ÉS A HATÉKONYSÁG
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a fő közlekedési utakon elhelyezett fertőtlenítő szőnyegek járványvédelmi hatása csekélynek tekinthető, ugyanakkor jelentősen korlátozza a forgalom áteresztő képességet, torlódásokat eredményez, ráadásul a megoldások hiányosságai (a szőnyegek rögzítése nem volt megfelelő, és sok esetben nem biztosították a fertőtlenítőszer folyamatos utántöltését sem) inkább rontották a közhangulatot, mint megnyugtatták az embereket. Mindazonáltal a telepítésük a fertőzött telepekhez vezető közutakon indokoltnak és hasznosnak bizonyult.
JÁRVÁNYVÉDELEMNEK ÁLCÁZOTT POLITIKAI REAKCIÓK
Lengyelországban már a hivatalos bejelentést megelőző napon hírt adtak arról, hogy Magyarországon RSZKF-fertőzött állatokat találtak. Ez a zavarba ejtő jólértesültség elsősorban annak volt köszönhető, hogy a fogékony állatfajokat illetően a két ország között intenzív élőállat- és állatitermék-kereskedelem zajlott, főként vágómarha, sertés, nyers tej, tejtermékek vonatkozásában. Abban, hogy a lengyelek ilyen gyorsan lezárták piacaikat a magyar (és szlovák) áruk előtt, minden bizonnyal a politikai megfontolások is jelentős szerepet játszottak.
A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának augusztusi számában olvashatják
