A tenyésztésszervezési támogatások átszervezése – miszerint az első fél évben törzskönyvezési, a második fél évben teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési feladatok elvégzésére igényelhető támogatás – megbolygatta a szervezetek költségvetését és jövőbeli terveit. Amennyiben a támogatás keretét nem sikerül a Minisztériumban megemelni, fennáll a visszaosztás lehetősége. A visszaosztásban érintett tenyésztőszervezetekkel beszélgettünk, hogyan érinti őket a változás.
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) 33 juh- és 5 kecskefajta tenyésztőszervezete. Az igényelt támogatást a teljesítmény vizsgálatok (TV) finanszírozására, a tenyészállatok küllemi bírálatának és a tenyészértékbecslés (TÉB) elvégzésére használták fel. A jelenlegi helyzetben nem az a kérdés, hogy mire kívánják majd felhasználni a támogatást, hiszen az előbb említett tevékenységek már megtörténtek. Mivel ezeket a tenyésztési munkaműveleteket elvégezték, ezek költségei már megjelentek a szövetségnél, ahogy a többi egyesületnél is – osztotta meg lapunkkal Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatója.
Kovács-Mesterházy Zoltántól, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének (MTE) ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a magyar tarka esetében termelésellenőrzést végeznek és végeztetnek, évente két alkalommal indítanak ivadékteljesítmény-vizsgálatot, folyamatosak a küllemi bírálatok és a sajátteljesítmény-vizsgálatok, valamint a hizlalási és a vágási adatok gyűjtése. A különböző vizsgálatok és adatgyűjtések eredményeképpen tej-, hús- és fitnesztulajdonságokra végeztetnek tenyészértékbecslést. Minden vizsgálatot és értékelést a kettős és a húshasznosítású állományoknál is elvégzik, és természetesen náluk is folynak a genomvizsgálatok, az arra alapozott TÉB is, ezt mára a teljes termelésellenőrzött állományra kiterjesztették.
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) a teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés szinte minden jogcímét kihasználja – kezdte összefoglalóját dr. Török Márton ügyvezető. Ide tartozik például a hústermelés-ellenőrzés, a tenyészértékbecslés, a genomvizsgálat, a küllemi bírálat, az ultrahangos vizsgálat, valamint a sajátteljesítmény-vizsgálat (STV) is. A központi STV-t a tenyésztők igényeinek megfelelően indítják és veszik be a támogatásba, az idei évben ez a tétel nincs az igénylésükben. Az MCTE alaptevékenysége a törzskönyvezés, de az azt szolgáló teljesítményvizsgálat, valamint a végső célt jelentő tenyészértékbecslés teszi ki az egyesület munkájának és költségvetésének nagyobb részét. A normatíva tehát nagyon fontos a szervezet megfelelő színvonalú működéséhez.
A Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületénél (LBTE) a támogatásra kapott összeget a jogszabályban foglaltaknak megfelelően arra használják, hogy a Magyarországon szervezett és végrehajtott teljesítményvizsgálatok költségeit ne a tenyésztőknek kelljen teljes egészben kifizetni, ezeket a terheket csökkenteni tudják – fogalmazott dr. Szücs Márton, az LBTE ügyvezető igazgatója. Az évek során – az infláció, a béremelések és az üzemanyagárak alakulását követve – ezt nagyjából előre lehetett tervezni a szervezetek költségvetésében. Az állam az egyesületeken keresztül az egyes költségtételek legfeljebb 70% át fedezi, a fennmaradó részt pedig a tenyésztőknek kell kipótolniuk. Az LBTE a támogatásból fizeti például a teljesítményvizsgálatot végző kollégák fizetésének egy részét, a vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, a céges autók fenntartását, a vírushelyzetre való tekintettel a megfelelő egyszer használatos védőfelszerelést, munkaruházatot. Kisebb összeget fordítanak tenyészértékbecslésre, a genomikai értékbecslést az egyesület piacosította.
HA NINCS TÁMOGATÁS, A TENYÉSZTŐKRE TÖBB TEHER HÁRUL
Mivel a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az állami támogatáson felüli részt a tenyésztőknek szükséges finanszíroznia, ezért ha a visszaosztásos rendszer lépne életbe, akkor az a tenyésztők költségeit növelné. A teljesítmény vizsgálatok ára ugyanis nem csökkenne a forrással párhuzamosan. Tehát ha az egyesületek kevesebb pénzt kapnak az államtól, a tenyésztők költségeit kisebb mértékben tudják csökkenteni. Végső soron a tenyésztőknek kerülnek majd többe azok a szolgáltatások, amik a minőségi tenyészállat-előállítás alapját képezik, és amik szinte már napi gyakorlattá váltak.
Amennyiben a keret 1,8 milliárd forint marad, nagy valószínűséggel nem tudják elkerülni, hogy esetleg a jövő évben emelni kell az elvégzett szolgáltatások díjain, ami végsősoron a tenyésztőknek jelent elsősorban plussz terhet. Nem szeretnék ha így lenne, de ha nem megy másképp, akkor az is előfordulhat, hogy ehhez a közel sem optimális lépéshez kell folyamodni. Az állattenyésztők ezt a jelenlegi gazdasági körülményeik között nem tudják egyedül finanszírozni, működtetni, ehhez szükséges az állami szerepvállalás. E nélkül nem tudjuk fenntartani a nemzeti tenyésztést!
A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának augusztusi számában olvashatják
