Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló területének jelentős része, mintegy 1 millió hektár gyepesedett terület. A KSH ennél kevesebbet mutat ki, de a hivatal nem tartja nyilván a teljes területet. A valósághoz hozzá tartozik, hogy nincs a mezőgazdaság által hasznosítva a teljes terület, annak kb. 10%-áról nem rendelkezünk információkkal. Az viszont ismert, hogy a KSH-nál nyilvántartott gyepterületnek több mint 60%-a természetvédelem által érintett, túlnyomó részben Natura 2000 besorolású.
A 2022-ben elvégzett országos gyepfelmérés, melyet a Magyar Állattenyészők Szövetsége keretében működő Gyepgazdálkodási Munkacsoport szervezett és irányított, kimutatta, hogy a felmért 24000 ha gyepnek a kétharmada (pontosan 66%-a) közepes és gyenge takarmányozási minőségű, valamilyen szintű felújításra szorul, de a jó minőségű takarmányt szolgáltató gyepek nagy részén is szükség lenne javításra.
Mit tehetünk, amikor nem optimális összetételű, állapotú gyepünk van? Jelen írásunkban csak a természetvédelem által nem érintett, úgynevezett konvencionális gyepterületeken lehetséges megoldásokat ismertetjük.
A beavatkozáshoz két, különböző technológiai eljárásokat alkalmazó és különböző költségű, eltérő idő múlva eredményt hozó, de a végcélt tekintve hasonlóan eredményes eljárás közül választhatunk:
- gyepfelújítás magvetéssel,
- gyepjavítás magvetés nélkül.
Tekintsük át először a magvetéses gyepfelújítás alapismereteit! A gyepfelújításnak is kétféle módjára van lehetőség:
- az eredeti gyeptakaró megszüntetése feltöréssel, és új gyep telepítése (gyeptörést követő telepítés), de lehetséges eddig szántóként művelt területen is új gyep telepítése, ekkor azonban nem gyepfelújításról beszélünk;
- az eredeti gyeptakaró megtartása, felülvetéssel történő felújítása.
Nagyon fontos áttekinteni a gyepfelújítás szakszerűségének kritikus pontjait. Ezek 4 pontban foglalhatók össze:
- mikor vessünk (időpont),
- mit vessünk,
- a gyepalkotók élettartama,
- a fajok száma a keverékben.
MIKOR VESSÜNK?
A vetés időpontjával kapcsolatban a gyakorlatban sok tévhit és bizonytalanság tapasztalható. Külön kell választani az új gyep telepítését és a felülvetést. A gyeptelepítés ideje lehetőleg a nyár vége – ősz eleje legyen, augusztus végétől szeptember végéig. Kerülni kell a tavaszi gyeptelepítést! A felülvetésnél viszont határozottan nem javasoljuk a tavaszi magvetést! Mindkét esetben sok kockázata van a tavaszi fűmagvetésnek, mely a gazda pénztárcáját súlyosan érintheti.
MIT VESSÜNK?
Rendkívül fontos és a gazdák által gyakran feltett kérdés, milyen összetételű magkeveréket vessenek. Ennek megválaszolása nem egyszerű, mert több tényezőt is figyelembe kell venni. Mindenekelőtt ismerni kell a telepítendő/felülvetendő terület ökológiai viszonyait, a talaj vízgazdálkodását (ökológiai fekvés), az átlagos éves csapadékmennyiségét és eloszlását, a talaj mésztartalmát (vagy annak hiányát), a terület domborzati viszonyait, lejtését, kitettségét. A keverék összetételét meghatározó tényező az is, mire akarjuk használni a gyepet, mi a telepítés célja.
A GYEPALKOTÓK ÉLETTARTAMA
A lazabokrúak közé tartozó pázsitfűfajokra jellemző, hogy 4-6 évig élnek. Ha nem engedjük a magpergetést – márpedig sem a legelőn, sem a kaszálón nem engedhetjük, amikor takarmány termesztés a célunk, hiszen a csírázóképes magvak jelenléte nagyon elvénült, kicsi emészthetőségű növényzetet jelent –, akkor természetes jelenségnek kell tekinteni a lazabokrú gyepalkotók 4-6 év utáni eltűnését. Ebből következik, hogy ennyi idő múlva természetesen felmerül a gyep felújításának szükségessége.
A tarackos pázsitfüvekre a hosszú élettartam jellemző, melyet a földben kúszó tarackok (módosult hajtások) biztosítanak. Valójában a faj szintjén tekintve a tarackosok szakszerű gyepgazdálkodás mellett nem tűnnek el a gyepből, legfeljebb borítási arányuk csökken az idő múlásával. Eltűnésük gazdálkodási hiba következménye lehet.
Néhány gondolatot kell szentelni a pillangósvirágú gyepalkotók élettartamának is. A herefélék közül a fehér here (Trifolium repens) indái révén hosszú távon fennmarad a gyepben. A vörös here (Trifolium pratense) bokros növekedésű, a természetben ugyancsak éveken át túlélő faj. A telepítéseknél viszont a kereskedelmi forgalomban csak a szántóföldön is használt vörös here magja kapható, amelynek élettartama 2 év. A lucernafélék közé tartozó természetes gyepalkotók (sárkerep lucerna, komlós lucerna, tarkavirágú lucerna), valamint a szarvaskerep (Lotus corniculatus) mészigényes fajok, emiatt csak a meszet tartalmazó talajokon élnek hosszabb ideig.
A FAJOK SZÁMA A KEVERÉKBEN
Gyeptelepítéskor 4-6 fajból álló keveréket tekintünk optimálisnak a legelőkön, de minél rosszabbak az adottságok és kisebbek az igények, annál kisebb fajszámmal is beérhetjük. A kaszálók telepítése során nincs szükség nagy diverzitásra – főleg szénakészítési cél esetén –, mert a közel azonos morfológiájú és vízleadási sebességű fajokból a legkönnyebb réti szénát készíteni, továbbá az intenzívebb használat miatti rövidebb élettartam gyors kezdeti fejlődésű, hamar termőre forduló, agresszív fajokat igényel, amelyekből nem lehet diverz keveréket létesíteni.
A felülvetés igényei jelentősen különböznek az új gyep telepítésétől. Tekintettel arra, hogy az eredeti növénytakaró megmarad, az abban élő fajokkal kell felvenni a versenyt az újaknak, gyors kezdeti fejlődésű, agresszív fajokkal kell felülvetni a gyepet. Ezekből nincs sok, a választék korlátozott. Nincs is szükség sok fajjal növelni az eredeti gyep diverzitását, a leginkább hiányzó 1-2 fűfajjal kell felülvetni. Esetleg akkor van szükség 3 fajra, ha a pillangós gyepalkotók borítása az eredeti gyepben kicsi, vagy teljesen hiányoznak a pillangósok.
A témáról bővebben a Magyar Állattenyésztők Lapja márciusi és áprilisi számában olvashatnak
