Az európai gazdálkodók legerősebb érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca 2024. október 7-én és 8-án tartotta a Juh és Kecske Munkacsoporti és a Civil Dialógus Csoport ülését. Az üléseken többek között áttekintésre került az EU juh- és kecskepiaci helyzete, a világ juh- és kecskehúspiacának kilátásai, a közelmúltban kitört, a kiskérődzőket érintő állatbetegségek aktuális helyzete, továbbá a juh- és kecskeágazat számára a KAP-ból igénybe vehető jövedelemtámogatások.
Az EU tagállamaiban, valamint a legjelentősebb unión kívüli juh- és kecsketenyésztő országokban a kiskérődző ágazat jövőjét közép- és hosszú távon erőteljesen befolyásolhatja, hogy ezen országok napjaink legjelentősebb kihívásaira – mint például a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a hatékonyság és jövedelmezőség, az éghajlatváltozás, az állatbetegségek, járványok, a megváltozott fogyasztói szokások és az új társadalmi elvárások – hogyan tudnak reagálni. Éppen ezért a európai gazdálkodók legerősebb érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca által évente két alkalommal megtartott Juh és Kecske Munkacsoporti és Civil Dialógus Csoport ülésék kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy áttekintésre kerüljön az EU juh- és kecskepiaci helyzete, feltérképezzék a világ juh- és kecskehúspiacának kilátásait, továbbá, hogy a közös gondolkodás és az együttműködés révén hatékonyabban tudjanak fellépni a közelmúltban kitört, a kiskérődzőket érintő állatbetegségekkel szemben, valamint eredményesebben tudják kezelni az ágazatot hosszabb ideje sújtó olyan közös problémákat, mint például a kedvezőtlen gyapjúpiaci helyzet.
Az EU juh- és kecskeállományának alakulása
Az EU juhállományának létszáma 2023-ban tovább csökkent, az 55,908 millió volt, mely 2,53%-os visszaesést jelent a 2022-es évhez képest.
Az EU kecskeállomány létszáma szintén csökkenést mutatott, az 2023-ban 10,173 millió volt, mely 5,35%-os visszaesést jelent a 2022-es évhez képest.
A juh- és kecskevágások alakulása
Tekintettel arra, hogy az unió juh- és kecskeállomány létszáma történelmi mélyponton van a juhvágások száma 2024-ben (augusztusig) -5,35%-kal, a kecske vágások száma pedig -6,9%-kal csökkent a 2023-as évhez viszonyítva.
A juhvágások tekintetében a legjelentősebb csökkenés Olaszországban (-19,7%), Hollandiában (-18,7%), Spanyolországban (-9,9%) és Görögországban (-8,4%) volt.
A kecskevágások tekintetében pedig a legjelentősebb csökkenés Olaszországban (-35,2%), Görögországban (-8,1%) és Cipruson (-7,6%) volt.
A termelés alakulása
A tavalyi évben a termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosult, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Románia és Írország adta az EU teljes juh- és kecskehús termelésének, több mint kétharmadát.
A juhhús előállítás tekintetében a teljes termelés 25%-át (8,49 millió egyed) Spanyolország, 19%-át (5,275 millió egyed) Románia, 12%-át (4,109 millió egyed) Görögország, 11%-át (3,731 millió egyed) Franciaország és 9%-át (3,168 millió egyed) pedig Írország adta.
A kecskehús előállítás tekintetében a teljes termelés 31%-át (1,654 millió egyed) Görögország, 21%-át (1,152 millió egyed) Spanyolország, 20%-át (1,096 millió egyed) Románia és 12%-át (0,627 millió egyed) pedig Franciaország adta.
A legfőbb exportőrök és importőrök
A legfőbb juh- és kecskehús exportőrök Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Királyság volt, még a legfőbb importőrök pedig Kína és Hong-kong, az Egyesült Államok és az EU volt.
Önellátottsági szint alakulása
Az EU juh- és kecskehús önállottsági szintje 2021 óta folyamatosan csökken. Az előrejelzések szerint az idei évre a önellátottsági szint 89%-ra esik vissza, amely a 2016 évi értéknek felel meg.
Az állatbetegségek aktuális helyzete
Az üléseken az állatbetegségek aktuális helyzete kapcsán elhangzott, hogy a szúnyogok által terjesztett Kéknyelv betegség (BTV) esetében a 3-as szerotípus továbbra is számos tagállamban (BE, NL, FR, DE, LU, DK, SE, AT, PT, CZ) terjed az EU-ban. Ez a szerotípus a többinél magasabb elhullási arányt mutat és jelentős termelékenység-csökkenést eredményez a juhágazatban. Három vakcinát állítottak elő és a tagállamok saját maguk kezelik ezek forgalmazását, mivel az állat-egészségügyi programnak nincs uniós társfinanszírozása. Van néhány olyan tagállam, amely már rendelkezik vakcinával és vannak olyanok is, akinek még nincs. A 8-as szerotípus új törzse szintén termelékenység-csökkenést okoz, különösen a juhok esetében. Ez a szerotípus Spanyolországban nagyon komoly gondot okoz.
Franciaországban mindkét szerotípus jelen van, ott regionalizációt alkalmaznak és a 3-as szerotípus ellen önkéntes vakcinálás folyik. A vakcina ára 8 €/állat (juh, szarvasmarha). Az új agrárminiszter 75 millió €-t allokált az állattartók veszteségeinek ellentételezésére. A már megtett intézkedések ellenére az országban nőtt a kitörések száma, 20-60% az elhullási arány. A 8-as szerotípus detektálására nagy hangsúlyt fektetnek, itt is szükségesnek tartják a vakcinát, illetőleg próbálják a magas átoltottsági szinten elérni és kiemelten fontosnak tartják, hogy a 3-as szerotípus elleni vakcina mindenki számára rendelkezésre álljon. Ezzel ellentétben Hollandiában az állományok 80-90%-a nem vakcinált, de az oltott egyedek is újra megbetegednek. Kiemelték, hogy a fertőzött egyedek/állományok életben tartása is nagyon költséges. Belgiumban júliustól rendelkezésre áll a vakcina, de még jelenleg is alacsony az átoltottság szintje. Olaszországban 20 ezer juh érintett a 3-as szerotípus által, de a 8-as szerotípus komolyabb problémát jelenthet. Az Egyesült Királyságban augusztustól több régióban is kitöréseket detektáltak, megfigyeléseket és zónázást alkalmaznak. A teszteléseket a kormány finanszírozza, ennek segítségével próbálják a fertőzött zónákból az egészséges állatokat kimenekíteni. A 3-as szerotípusra van vakcinájuk, de itt is alacsony még az átoltottsági szint. Németországban júliusban, augusztusban és szeptemberben nőtt a kitörések száma, főként az ország középső részén. A vakcinálás későn, csak szeptemberben kezdődött meg és jelenleg még sok bizonytalanság van a azzal kapcsolatban, pl. annak vemhes állatok esetében történő alkalmazása tekintetében. Bár a vakcinált állományokban az elhullás aránya alacsonyabb volt, de a tünetek erősek maradtak. A gazdálkodók az elhullott állatok után jelenleg nem kapnak kártérítést. Görögországban komoly szállítási korlátozást és zónázást vezettek be. Nincs vakcinázási program, a rendelkezésre álló vakcinák száma erősen limitált. Mindezek miatt komoly az aggodalom a gazdálkodók körében. Számos gazdálkodó feladja gazdálkodói tevékenységét, mert úgy érzik nem kapnak kellő segítséget. Az elhullott egyedek pótlására azonban pénzügyi forrást biztosítanak.
Összefoglalóan elmondható, hogy nem csak tagállami, hanem egy átfogó EU-s stratégia keretében, uniós szinten kell intézkedni. Magas hozzáférési szintet kell biztosítani minden tagállam számára a vakcinákhoz, minden tagállamnak ajánlott, hogy a saját hatóságaiknál szorgalmazzák ezt. Az alkalmazott intézkedések, valamint az állatok mozgatása tekintetében a tagállamok közötti megfelelő koordinációra van szükség. A megelőzésre és az immunizálásra kiemelt figyelmet kell fordítani. A tagállamok közötti kommunikáció tehát kiemelten fontos, illetőleg egy EU-s krízis alap létrehozása is segítheti a kitörések elleni küzdelmet, ez főleg azoknál a tagállamoknál lenne kiemelten fontos, ahogy a kormány jelenleg nem nyújt segítséget a gazdálkodóknak.
Forrás: NAK/Borovka Zsuzsa
