MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport véleménye, javaslatai
I.Horizontális Gyep Tematikus Előíráscsoport
1.Alap vállalások
1. táblázathoz:
Tápanyag-utánpótlás korlátozása / kijuttatható anyagok korlátozása: A hígtrágya is tápanyag, ami a 4. pontban már tiltott, ezért felesleges itt is kiemelni.
Tápanyag-utánpótlás korlátozása / kijuttatható anyagok korlátozása: Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.
Javaslat: Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékével, illetve kizárólag az adott gazdaság területéről származó takarmánnyal etetett állatállománytól származó szer- és szennyező anyag mentes, érett szervestrágyával és karámfölddel történhet.
Indoklás: A csak kaszált területeken a gyepek degradációja (természetvédelmi szempontból is!) figyelhető meg a N2000 szerves trágyázásra vonatkozó előírásainak bevezetése óta. A Gyepgazdálkodási Munkacsoport 2022-es cönológiai felmérései ezt bizonyították is, nemcsak a kaszálókon, a legelőkön is. Nemzetgazdasági szempontból kívánatos a növénytermesztés és az állattenyésztés helyes aránya. A növénytermesztők kialakult gyakorlatába, és nem illeszkedik sok helyen a szerves trágya használata. A csak, vagy javarészt gyepterületekkel rendelkező gazdaságok tevékenysége emiatt korlátokba ütközik, mivel nincs elegendő külső igény a trágyájukra, a saját (gyep) területére pedig nem helyezheti ki! A gyepeken a szervestrágyát nem lehet bedolgozni a talajba, ezért nagy tápanyag veszteség és csekély hasznosulás jellemzi. Termésmennyiséget növelő hatása kicsi és lassú. Emiatt a gyepgazdálkodásban nem trágyaként, hanem talajjavító (vízgazdálkodást és szerkezetet javító) anyagként kell tekinteni az érett szervestrágyákra, mint értékes szervesanyagokra.
Hasznosítási kötelezettség: A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani.
Kérjük, hogy ne legyen élesen elválasztva a gyepek legeltetéses használata a kaszálástól! Emiatt az „illetve” helyett az „és/vagy” szavakat kérjük használni a szövegben: A gyepterületeket legeltetéssel, és/vagy kaszálással kell hasznosítani.
Indoklás: A gyepek növényzetének kifejezetten jót tesz, ha a kétféle hasznosítás váltakozik ugyanazon a területen. Szakaszos (rotációs) legeltetési mód esetén szakmailag elképzelhetetlen és helytelen, ha a legelő egyes részein az első fűnövedéket nem kaszálják le. A nyári időszakban szükség van gyomszabályozó kaszálásokra is, az idény végén pedig szükséges lehet a tisztító kaszálás. A klímaváltozás miatt nagyon különböző évjáratok vannak, szárazságban előfordul, hogy a kicsi termésmennyiség miatt a kaszálón nem érdemes kaszálni, de legeltetni igen.
3. Szabadon választható vállalások
2. táblázathoz:
Kaszálási korlátozás / kaszálás módja: A vágásszélesség korlátozását nem tartjuk indokoltnak, sokkal inkább a munkagépek haladási sebességének korlátozását! Megfelelő a max. 8 km/h sebességkorlátozás. A vágásszélesség korlátozását kifejezetten csak a dobkasza használata esetén tartjuk indokoltnak.
Javaslat: Az alkalmazott vágásszélesség (méter) és sebesség (km/h) szorzata nem lehet több, mint 35!
Indoklás: A háború miatt bekövetkezett üzemanyag árrobbanás, és időnkénti hiány, valamint a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány indokolja, hogy minél kevesebb gépüzemóra ráfordítással takarítsuk be egy adott terület szálas takarmány termését. Környezetvédelmi vonatkozás: egy gép kevesebb üzemanyagot fogyaszt, és így kevesebb káros anyagot bocsájt ki egy kaszakombinációval, mint kettő vagy több gép ugyanakkora munkaszélesség mellett.
Kaszálási korlátozás / területi korlátozás: Kisebb táblák esetén a 6 m és a min 10 % nem mindig tud teljesülni egyszerre! Pl: 50x200 m-es terület (10000 m2 ), a 6 m-rel a kaszálatlan sáv 1200 m2 , ami 12 %. Szabálytalan alakú tábláknál nehézkes a százalék kiszámítása.
Javaslat: Évente változó helyen kaszálatlan sávot kell hagyni, melynek minimális szélessége 6 m.
Indoklás: A gyomosodás, a fás szárú vegetáció megjelenésének elkerülése miatt szükséges évente változtatni a kaszálatlan sáv helyét a táblán belül. A százalék megadása kisebb és/vagy szabálytalan alakú táblák esetén betarthatatlan, illetve nehézkes, ezért elhagyását javasoljuk. A sávszélesség meghatározása szükséges, a 6 métert megfelelőnek tartjuk.
Legeltetési korlátozás / legeltetési sűrűség: A túl- és alullegeltetés tilalma alapelőírás legyen, ahogyan az volt a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat, ill. a Kölcsönös Megfeleltetés szabályai között. Ez nem lehet szabadon választható! Fura helyzetet teremtene, ha azoknak megengedett lenne, akik nem választják ezt a 13-as pontot. Kérjük törölni ezt a szövegrészt! Az eredeti szöveg helyes: Legeltetési sűrűség min. 0.2 ÁE/ha, max. 1,5 ÁE/ha a gyepek túllegeltetési tilalmának figyelembe vételével. Ha lenne országos gyepkataszter, akkor meghatározhatnánk, hogy gyeptípusonként, annak termőképessége alapján minimum és maximum mekkora lehet a legelő terhelése, mert a parcellanyilvántartó rendszerben meg lenne jelölve, milyen típusba sorolt gyep van a gazdálkodó adott területén. Kataszter hiányában ezt nem tudjuk megtenni. Így csak ennél a tól-ig megfogalmazásnál maradhatunk (0,2-1,5 ÁE/ha). Ez viszont ellenőrizhető, a túl- és alullegeltetés nem.
A fogalmak magyarázatánál javasolt borítatlan talajfelszín és gyomborítottság -mint az alul- és túllegeltetés mutatói- sok más tényezőtől is függenek, nemcsak a túl- vagy alullegeltetéstől, továbbá nem az adott gazdálkodási évben alakulnak ki, hanem több éven át tartó hibák következtében, ezért az adott évi gazdálkodás ezekkel a mutatókkal nem jellemezhető, nem szankcionálható szakmai szempontból. Ezek alapján nem javasoljuk az alul- és túllegeltetés szabadon választható előíráskénti bevezetését.
Javasolunk egy másik Legeltetési korlátozás / legeltetés módja előírást (akár a 13. helyett): Kizárólag szabad (pásztoroló) és/vagy szakaszos (szakaszváltó, rotációs) legeltetési mód alkalmazása. A legelőkertes legeltetési mód használata tiltott.
Indoklás: a legelőkertekben zajló legeltetés a pásztorhiány következményeként alakult ki az utóbbi időben. A gyepek nagyon gyors leromlásához, elgyomosodásához vezet, radikálisan átalakítja a környezetet. Ez nem lehet érdeke a gyepgazdáknak sem.
Legeltetési korlátozás / legeltetés módja: A Munkacsoport által javasolt szöveg az alábbi: Pásztoroló legeltetés alkalmazása az állatlétszámhoz igazodó emberi erőforrás igénybevételével, vagyis egy gulyához/egy nyájhoz legalább egy pásztor. Előírás, hogy a pásztor a legeltetés során acatoljon.
II. Vízvédelmi Tematikus Előíráscsoport
A gyepterületeken a vizek visszatartását elősegítené – külön TECS alkalmazása nélkül – az is, ha általános szabályként kerülne megfogalmazásra, hogy a belvízzel érintett területeket úgy tekintjük, hogy azokon megvalósul a hasznosítás és a vállalt előírások teljesülnek.
Véleményünk szerint ez nagyon fontos, előremutató javaslat, hiszen a vízzel borított gyep a vízállás teljes ideje alatt és még a felszáradás idején sem hasznosítható, hiszen tilos a gyepfelszín károsítása. Ugyanakkor a hosszabb ideig vízzel borított belvizes gyepek növényzete át fog alakulni (megnő a sás, gyékény, nád borítása). Kérdés, hogy a jövőben ezeket nem támogatható területnek nyilvánítják e? Továbbá, a jövőben az ilyen vízállásos és átalakult gyepek kiesnek a legeltethető területből, a kaszált széna minősége gyenge lesz, ennek hátrányát az állattartó felé nagyobb támogatási (kompenzációs) összeggel kellene elismerni.
III. MTÉT Gyep Tematikus Előíráscsoportok
A korábbi 3 MTÉT TECS összevonását helyesnek tartjuk, támogatjuk. A bevezetésre javasolt új MTÉT Gyep TECS elnevezése (Gyeprezervátum TECS) riasztó, jobb lenne Gyepmegőrzési program TECS-nek hívni.
2. MTÉT gyep zonális alap vállalások
5. táblázathoz:
A vágásszélességgel és kaszálási sebességgel kapcsolatban a 2. táblázat, Horizontális gyep TECS szabadon választható vállalások pontban leírtakat javasoljuk itt is figyelembe venni.
A 10 cm-es tarlómagasság előírását támogatjuk.
A kaszálás és legeltetés megkezdésének bejelentési kötelezettségével kapcsolatban: A kaszálás vagy legeltetés megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban vagy elektronikus úton (ügyfélkapu, e-mail) be kell jelenteni a működése szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak a kaszálás vagy legeltetés pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.
Javaslat: A kaszálás megkezdése előtt legalább 3 munkanappal írásban vagy elektronikus úton (ügyfélkapu, e-mail) be kell jelenteni a működése szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját. A legeltetési idény megkezdését legalább 3 munkanappal a kihajtás előtt írásban vagy elektronikus úton (ügyfélkapu, e-mail) be kell jelenteni a működése szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak.
Indoklás: A legeltetési idény megkezdésének (a kihajtás tervezett időpontjának) bejelentési kötelezettségével egyetértünk. Az idényen belüli szakasz/területváltások 5 munkanappal korábban való bejelentési kötelezettsége kivitelezhetetlen adminisztratív teher, elhagyását javasoljuk. Védett terület esetében a legeltetési-kaszálási engedélyt meg kell kérni, ahol ezt a hatóság előírhatja. Nem védett terület esetében igen kicsi az esélye annak, hogy a rendkívül leterhelt természetvédelmi őr érdemben tud foglalkozni a bejelentéssel. Így csak egy újabb, felesleges adminisztratív teher keletkezik. Pásztoroló legeltetés esetén akár naponta is alkalmazkodik a pásztor a természeti körülményekhez. Jó időben az állástól távolabbi legelőket használja. Viharos időben az állás közelében marad, főleg, ha van fedett szárnyék, ahová behúzódhat a jószág. Kerüli a mély fekvésű, felázott gyepeket, azok felvágásának tilalma miatt. Egyre jobbak a meteorológiai előre jelzések, de 5 munkanappal előre azért még nem megy! Szakaszváltó legeltetési mód esetén (főleg a nyári időszakban) 2-3 naponkénti áthajtás is szükséges lehet, így irreleváns az 5 nappal korábbi bejelentés. A gyepkezelési terv szerinti gazdálkodás feloldaná ezeket a problémákat, helyben lehetne dönteni.
A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
Egyetértünk azzal, hogy a fogasolás/gyepszellőztetés engedélyhez kötése kikerül az előírások közül. Elegendő tiltani a gyepfelszín maradandó károsítását.
Javaslat: A gyepboronálást (nem a szántóművelésnél használt fogassal végezve, hanem kifejezetten gyepboronával) és a gyepszellőztető késes hengerrel végzett gyepszellőztetést ne tekintsék a felszín maradandó károsításának.
Indoklás: A gyepboronák fogainak rövidsége és az állandó gyepek talajának tömörödöttsége miatt ezek az eszközök nagyon sekélyen járnak, a fű sarjadása előtti boronálás nem károsítja a bokrosodási csomót. A gazdáknak nem érdekük, hogy maradandóan károsítsák a gyepfelszínt, sőt abban érdekeltek, hogy ne károsítsák, ezért érdemes megbízni abban, hogy csak olyan időszakban boronálnak, amikor az nem káros a gyepfelszínre. Ugyanilyen okból a gyepszellőztető hengerrel (vegetációs időn kívüli munka) sem végeznek maradandó felszínkárosítást.
Villanypásztor, kerítés, karám csak a működése szerint érintett nemzeti park igazgatóság előzetes írásos nyilatkozata alapján létesíthető, illetve alkalmazható.
Javasoljuk az előírás elhagyását.
Indoklás: Felesleges adminisztratív korlátozás, melynek a betartását a mai gazdasági- és munkaerőhelyzet gyakran ellehetetleníti.
3. MTÉT gyep zonális területspecifikus vállalások
6.táblázathoz:
Alföldi madárvédelmi területeken a támogatásba vont alföldi madárvédelmi területi lehatárolással érintett teljes terület legfeljebb 50%-án a működése szerint érintett nemzeti park igazgatóság eseti írásos nyilatkozata alapján kíméleti területet jelölhet ki, ahol csak június 15. után folytatható legeltetés.
Javasoljuk egységesen 30%-ra csökkenteni a kíméleti területeket. Az ilyen előírások rendkívül megnehezítik a szakszerű gyepkezelést, sok hasznos biomassza kárba vész és még a gyep növényzetére nézve is káros (a magasra növő fajok térnyerését segíti elő, átalakítva ezzel a gyepet). Ezen kívül ütközik az alullegeltetés tilalmával is. Ellehetetleníti a legeltetés szervezését, hiszen a jószágnak június 15. előtt is szüksége van zöld fűre.
Javasoljuk, hogy ne általánosságban tiltsák a legeltetést egy bizonyos időpontig, hanem a legeltetésnek a legelőkertes módszerét tiltsák, mert az káros a növényekre és a fű közötti állatvilágra. A többi legeltetési mód (pásztoroló-, szakaszváltó legeltetés) szakszerű kivitelezése a túllegeltetés tilalmának kötelezővé tétele mellett szükségtelenné teszi a legeltetési időszak korlátozását.
Javasoljuk, a szöveg módosítását a következő szövegrész beszúrásával: …érintett nemzeti park igazgatóság által kezdeményezett eseti írásos nyilatkozat alapján…
Indoklás: Az előző AKG hasonló témában kiadott előírása értelmezési problémákat vetett fel. Az volt a tapasztalat, hogy nem is mindig válaszolt a NPI az ilyen irányú megkeresésekre, a rengeteg ügyirat miatt. Mindkét fél számára felesleges bürokratikus teher az előírás. A jelen vállalás előírása már korrektebb, azonban a felesleges adminisztráció elkerülése miatt javasoljuk kezdeményező félként egyértelműen megjelölni a NPI-t!
Fenti javaslataink vonatkoznak a Hegy- és dombvidéki madárvédelmi területekre is!
MTÉT gyeprezervátum program TECS
7. táblázathoz:
A gyepkezelési terv bevezetését támogatjuk, de javasoljuk, hogy kidolgozásánál a gazdálkodó szaktanácsadó segítségét vehesse igénybe. Az egyeztetésen a szaktanácsadó is részt vehessen.
