Nagyon nehéz éveken vannak túl a termelők, és sem a klíma, sem a gazdasági, sem pedig a politikai helyzet nem akar tartósan enyhülni vagy kedvező irányt venni. A gazdatüntetések azonban ez utóbbiban változást hozhatnak.
A klímaváltozást hazánkban mindenki érzi a saját bőrén, amikor áprilisban júniusra jellemző idővel tör ránk a nyár. A makrogazdasági és a globális zöld politikai játszmákban az európai mezőgazdaságot, és különösen az állattenyésztést részben már feláldozták. Reméljük, hogy amit most látunk, az még nem a végjáték, és jó volna, ha a politikusok széles körének mielőbb leesne a tantusz, hogy mi forog itt kockán!
MIKÖZBEN EU-SZERTE A POLITIKUSOK JELENTŐS RÉSZE A ZÖLD FORDULTRA KONCENTRÁL, ÉS AZ ÉLELMISZER-INFLÁCIÓVAL VAN ELFOGLALVA, EGYRE JOBBAN SODRÓDUNK BELE AZ ÉLELMISZER-ÖNELLÁTÁSRA KÉPTELEN ÁLLAPOTBA.
Egy lidérc kísérti az Európai Uniót, és ez a Green Deal, amitől az európai szocialisták rettegnek – írta nemrég a Brüsszel szócsövének tartott Politico klímapolitikával foglalkozó újságírója. Cikkében kifejtette, hogy az elmúlt egy évben szövetségek alakulnak ennek a kísértetnek az elűzésére: populisták és konzervatívok, nacionalisták (szerintem inkább nemzeti érzelműek – a szerk.) és gazdálkodók, francia centristák és német liberálisok – mindannyian azt hangoztatják, hogy a zöld politika biztonsági háló nélkül az embereket pénzügyi csődbe sodorja.
Én erre csak annyit tudok mondani: Jó reggelt! Csakhogy fel tetszettek ébredni!
A spanyol miniszterelnök az európai baloldali pártok konferenciáján kijelentette: vége az olcsó orosz energia, , az USA által biztosított olcsó biztonsági és olcsó kínai termékek modelljének. Azt is elmondta, hogy miközben a balliberális pártok folyamatosan szavazókat veszítenek Európa-szerte, ők azért sikeresek az országukban, mert a zöld ügyeknél és politikánál előrébb helyezik az emberek jólétét.
A gazdatüntetések fő kiváltója pedig éppen az EU Bizottsága és az egyes tagállamok globalista kormánya által erőltetett zöldítés, az ukrán vámmentes importdömping, az unión belüli mezőgazdasági termelés leépítése és kiszervezése harmadik országokba, valamint a támogatások csökkentése.
Az EU-tagországok több mint felében a szűnni nem akaró termelői tiltakozások világossá tették, hogy a következő években azok a kormányok és pártok lesznek sikeresek Európában, amelyek úgy tudják a gazdaságot zöldebb útra terelni, hogy közben nem teszik tönkre a mezőgazdaságot, és az átállás terhét elsősorban nem az emberekkel, hanem a legtöbb fosszilis energiát felhasználó ágazatok nagy szereplőivel fizettetnék meg. Nem könnyű feladat, de nem lehetetlen, csak a jelenleginél felelősségteljesebb és felkészültebb politikusok kellenének hozzá, na meg persze szélesebb körű társadalmi támogatottsággal bíró kormányok.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
