Finomabbnál finomabb vidéki ízek kavalkádja, jó hangulat, ízlésesen felépített és berendezett standok jellemezték az idei OMÉK-ot. Néhány élelmiszeripari szereplőt és integrátort leszámítva a szakma azonban nagyon hiányzott.
Az OMÉK rövid története
A magyar mezőgazdasági kiállítások története a XIX. század elejéig nyúlik vissza. A gróf Széchényi István által 1829-ben szervezett „állatmutatás” volt az első a sorban, majd ezt követően rendszeressé váltak a kiállítások és vásárok.
Az első Országos Tenyész- és Haszonállat-kiállítást 1881-ben rendezte meg a MÁSZ jogelődje, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Ezzel a kiállítással vette kezdetét a rendszeresen megtartott országos mezőgazdasági kiállítások máig tartó sorozata. Ezek között a két legjelentősebb az 1885. évi Budapest Országos Általános Kiállítás, majd az 1896-ban rendezett millenniumi kiállítás voltak.
A két világháború között nem nagyon volt az előző évszázadban lezajlottakhoz hasonló méretű bemutató. A 2. világháború után az országos vásárokat 1960-ig évente, majd 2-3 évente, 1970-től 5 évente rendezték. A kiállítás neve 1970-től változott Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra (OMÉK).
A rendszerváltástól a regionális kiállítások komoly fejlődésnek indultak, az OMÉK küldetése pedig átalakult, országos jellegéből folyamatosan veszített.
1990-ben Budapesten, 1996-ban Gödöllőn rendezték meg, majd visszatértek Budapestre a Hungexpo helyszínére 2000-ben. A 74. OMÉK-ot 2005-ben is itt tartották. A következő rendezvényre 2011-ben került sor és azóta 2 évente szervezik, aminek hagyományosan a Hungexpo ad helyet. A 2021-ben rendezett 80. OMÉK már csak a Vadászati Világkiállítás fiókrendezvénye volt, ami a kiállítás jelentőségét tovább erodálta.
Egy közös stand és az ősonos udvar: ennyi jutott az állattenyészés bemutatkozására
Az idei OMÉK-on az állattenyésztést a szakmai szervezetek, a génmegőrzést pedig az őshonos udvar képviselte. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) a tagszervezeteivel egy közös standon volt jelen.
Mivel a kiállításról a tenyésztők távol maradtak, ezért sajnos szakmai érdeklődés alig volt.
Hol vannak már azok az idők, amikor a tenyésztőszervezetek tenyészállat bemutatókat, színes közönségprogramokat vagy akár show bírálatokat szerveztek az OMÉK-on és több pavilonban meg kültéren is több mint 10 ezer négyzetméteren mutatthatták be a legjobb tenyésztők a szakma csúcsát képviselő állataikat? Szinte minden hazánkban tenyésztett haszonállat fajta bemutatkozott annak idején és az ott szerzett díj a legnagyobb elismerésnek számított.
A regionális kiállítások mára az állattenyésztést, növénytermesztést, a gépgyártókat és forgalmazókat illetően túlnőttek az egykoron az ország legnagyobb kiállításának és vásárának tartott OMÉK-on.
Pedig bemutatóknak hely az lett volna bőven! A Hungexpo két éve teljesen újjáépített területén 7 pavilonban mintegy 35 ezer négyzetméteren, kiváló feltételekkel, világszínvonalon lehet(ne) kiállítást rendezni. Ehhez képest az idei OMÉK két pavilont (sem) foglalt el!
Az élelmiszergyártók és forgalmazók csúcstalálkozója
A Hungarian Food Summit az OMÉK egyik legfontosabb programja volt. A rendezvény célja, a magyar exportképes gyártók kapcsolatfelvételének elősegítése volt a környező- és a távolabbi európai és azon túli országok importőreivel. Az eseményre összesen 22 országból 87 cég 124 importtal foglalkozó szakembere érkezett, akik 46 magyar gyártócéggel találkoztak és tárgyaltak.
A díszvendég ország Szerbia volt
Szerbiával már egy ideje kiváló a kormányközi kapcsolat, ami a gazdasági együttműködésben is meglátszik. Ami a mezőgazdaságot illeti, mindkét ország jó természeti adottságokkal rendelkezik és keresi az export lehetőségeket. Jelena Tanasković szerb mezőgazdasági miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdasági termékek Magyarországra történő kivitele folyamatosan emelkedik. A szerb delegációval málnatermelők is érkeztek, akik szeretnének betörni a magyar piacra, ugyanis Magyarország sok málnát importál, de nem Szerbiából. Az OMÉK-ra méhészek, biotermékeket gyártók, pálinkakészítők és borászok is érkeztek.
A Kárpát medence legnagyobb termelői vására
A fókuszban ezúttal az élelmiszeripar egyes szereplői, közülük is elsősorban a kézműves termékek voltak, amikből szerencsére még gazdag a választék és itt is van mire büszkének lenni. Az ország minden szegletéből és a határon túlról is sok kistermelő hozta el ízletes és egészséges élelmiszerét.
Aki kilátogatott az OMÉK-ra, az garantáltan jól lakhatott, ízletes ételekkel. A jó kedv sem hiányzott, amit a finomabbnál finomabb pálinkákkal, borokkal, valamint kézműves sörökkel lehetett megalapozni és fenntartani. A jó hangulatról és a talpalávalóról a színpadokon fellépő és a pavilonokban is haknizó népzenét és könnyűzenét játszó zenekarok gondoskodtak.
A kiállítást szervező Agrármarketing Centrum (AMC) kiválóan elvégezte a feladatot, amit rábíztak. Rajtuk nem múlt az OMÉK sikere. Amit ebből a nagyon szerény költségvetésből ki lehetett hozni, azt megoldották.
Adjunk új nevet ennek a rendezvénynek!
Amennyiben a jövőben is marad ez a koncepció az OMÉK-kal kapcsolatban, vagyis a vidéki kézműves termékek bemutatása a fővárosiaknak, akkor célszerű lenne új nevet adni a rendezvénynek és akkor az állattenyésztőkben, valamint az agrárgazdaság többi szereplőjében nem maradna hiányérzet, illetve keserű szájíz.
