Immár hatodik alkalommal, 2023. augusztus 25 és 27-e között került megrendezésre a Magyar Szürke Szarvasmarha a Kárpát-medencében Nemzetközi Konferencia. Az idei évben az esemény helyszíne a romániai Nagyvárad, fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter volt.
A programsorozat elindításával a kezdeményező Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete (MSZTE) és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége célja az volt, hogy a Kárpát-medencében őshonos magyar szürke szarvasmarhát, illetve a Hungarikumokat népszerűsítsék, valamint, hogy az MSZTE tagjai által felhalmozott tudást, jó gyakorlatokat továbbadják a hazai és külföldi tenyésztőknek. Az idei rendezvény fő célkitűzései a jelenlegi és jövőbeli problémákat érintő kérdések megtárgyalása, az új KAP főbb pillérjei, a versenyképesség javításához szükséges legfontosabb feladatok áttekintése és a gazdákat érintő támogatások voltak. Fontos cél volt az is, hogy az ágazat résztvevőinek lehetőségük legyen a kötetlen beszélgetések alatt olyan kapcsolatok kiépítésére, melyek alapjai lesznek a későbbi nemzetközi szakmai együttműködéseknek.
Érdemes volt ellátogatni a konferenciára, mivel nem csak a hungarikumokkal és a helyi értékekkel, de az őshonos magyar szürke szarvasmarha fajtával is megismerkedhettek a látogatók, és betekintést nyerhettek a hazai és határon túli magyar családi gazdálkodók életébe, mindennapi munkájukba.
A rendezvény moderátora Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnök asszonya volt. A napot Nagy Géza, az MSZTE elnöke nyitotta meg, majd Guba József az Erdélyi Húsmarha-tenyésztők Egyesületének (ACBCT) elnöke köszöntötte a négy országból érkezett agrárágazati képviselőket és az agrárium iránt érdeklődő vendégeket. Egy éve döntöttek úgy az erdélyi magyar szürke szarvasmarhát tartók, hogy összefognak és Egyesületet alapítanak a fajta fenntartásának védelmében, mivel a magyar szürke szarvasmarha tökéletesen illeszkedik a helyi tartási körülményekhez.
Az első előadásban Szabó Ödön parlamenti képviselő Bihar megye kincseiről mesélt, valamint megyei, térségi és települési értékeket ismertetett meg a közönséggel, külön kiemelve a micskei szólásmondásokat, amelyek bekerültek a helyi értéktár nyilvántartásába. Példaként az alábbiakat hozta:
„A víz Köbölkúton is lefele folyik.” – Akkor használják, ha valami megcáfolhatatlan hangzik el.
„Hevül, mint Rapaport a kávétól.” – Rapaport Sándor, régi zsidó gazdálkodóra utalnak vissza, aki rendkívül sok kávét ivott, amitől rendszerint felment a vérnyomása és kipirult.
A második előadó Kovács Edit volt, az ACBCT-től, aki idén végzett a kolozsvári egyetem állattenyésztő szakán, és diplomamunkájaként egy összehasonlítást végzett egy hasonló létszámmal rendelkező magyarországi magyar szürke szarvasmarha tenyészet és a saját állományuk között, melyet képekkel, illetve takarmányozási és értékesítési számításokkal mutatott be. Őt követte Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke, aki beszámolt Szerbia jelenlegi marha állományáról, az ottani takarmányhelyzetről, a gazdákat érintő nehézségekről. Beszélt Szerbia tervezett Európai Uniós csatlakozásáról, és ennek várható hatásáról a szerbiai magyar gazdálkodó családokra. A negyedik előadó Bergendi Artúr volt, a Szlovák Húsmarha Tenyésztők Egyesülete vezetőségi tagja, aki az új KAP hatásairól számolt be, illetve a szlovák állatlétszámról és helyi állattenyésztő gazdákat érintő problémákról. Ezután dr. Józsa Csilla a NÉBIH laboratóriumi referense, a DNS alapú származásellenőrzési munkájáról tartott előadást. Ebben fény derült arra, hogy magyar szürke szarvasmarhák esetén történik a legtöbb DNS vizsgálat Magyarországon, második helyen a limousin, harmadik helyen pedig a Holstein-fríz fajta egyedei állnak.

Emellett háromdimenziós képen mutatta be a szarvasmarha fajták, a tehéncsaládok, illetve a genetikai vonalak egymás közötti távolságát.

Technikai felszereltségükről és a modern vizsgálati lehetőségekről, azok pozitív és negatív hatásairól tájékoztatta a közönséget. Az előadók sorát Borics Imre, az MSZTE szaktanácsadója zárta, aki a magyar szürke szarvasmarha történetéről mesélt, a kezdetektől egészen napjainkig.
Az előadások után egy kerekasztal beszélgetésen osztották meg gondolataikat a szakértők, melynek idei témája; „Az új uniós agrártámogatási rendszer tapasztalatai a Kárpát-medencében” volt. Dr. Mezei Dávid, tanácsadó moderálásával és vezetésével tárgyalták meg a szakemberek az Európai Uniós támogatások jövőjét, a marhatartókat érintő egyes országokban történő változásokat, támogatásokat. Magyarország részéről dr. Motika Dezső, agrárjogász, Szlovákiából Bergendi Artúr, Romániából Stefan Marius a Bihar Megyei Agrárkamara képviselője csatlakozott a beszélgetéshez. A program során megismerhettük az egyes országok agrárpolitikáját, a különféle támogatási rendszereket, és az agráriumban dolgozók jelenlegi helyzetét.
A rendezvény végén a résztvevők autóbusszal közösen látogattak el a nagyváradi várba, amely során személyes, szakmai kapcsolatokat is építhettek ki egymással. A vár meglátogatása után a résztvevők tovább indultak Guba József, az ACBCT elnökének telepére, ahol betekintést nyerhettek egy szürkemarha tenyészetbe, a helyi tartástechnológiába. A tulajdonos elmesélte hogyan kezdett bele a szürkemarha tenyésztésébe, hogyan találkozott a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületével. Beszélt az erdélyi marhatartók nehézségeiről, takarmányhelyzetéről. Az est zárásaként a csapat Szalárdra utazott, ahol a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által szervezett gálaműsor keretében, egy borkóstolóval egybekötött ünnepi vacsora közben meghallgathatták Sáfár Mónika, Jászai Mari-díjas művésznő előadását.
Másnap a résztvevők megnézték a nagyszalontai bölény rezervátumot. A hallgatóság megtudta, hogy hatalmas méretük és vadságuk miatt minimálisra csökkentik az gondozóval való érintkezést, és emiatt egy komplett karámrendszert alakítottak ki betonelemekkel megerősített kezelőfolyosóval, válogató kapukkal. Az állatokat élve, félbevágva vagy hentesáruként értékesítik, illetve késztermék pl: hamburger húspogácsa készül belőlük, amelyeket leginkább az osztrák Octoberfesten sütnek meg.
Biztosak vagyunk abban, hogy azok, akik részt vettek az idei konferencián, nem csak új információkkal gyarapodtak, de felejthetetlen élményekkel tértek haza a nagyváradi útról. Reméljük, hogy jövőre legalább ennyi lelkes tenyésztőt és érdeklődőt fogadhatunk majd a „VII. Magyar Szürke Szarvasmarha a Kárpát-medencében Nemzetközi Konferencián” is.
Vezérkép forrása: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete
A szövegben szereplő illusztrációk dr. Józsa Csilla előadásából származnak, amelyet a rendezvényen vetített ki.











































