1996 és 2009 között Keszthelyen minden év októberében Szabó Ferenc professzor úr és munkatársai húsmarhatenyésztési tanácskozást szerveztek, amelyet az ágazat elsőszámú rendezvényeként tartott számon a szakma. A Charolais Tenyésztők Egyesülete kezdemé-nyezésére a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége a MÁSz közremű-ködésével, hagyományteremtő szándékkal országos húsmar-hatenyésztési tanácskozást szervezett. A Zalakaroson megtartott rendezvényre több mint kétszázan jöttek el az ország minden szegletéből.
A hatalmas érdeklődés is jelzi, az ágazat sikeres pályán van. Nem lehet még egy olyan szektort találni a magyar állattenyésztésben, amelyen ekkorát lendített az uniós csatlakozás! Az egykor marginális szektornak tekintett húsmarhatartás mára a többi állattenyésztő által irigyelt „sláger” ágazat lett, amely annak, aki jól műveli a szakmáját, tisztességes jövedelmet tud hozni. A húsmarhák piacán idehaza, kisebb átmeneti megtorpanásokat leszámítva, folyamatos a kereslet a tenyész-, a hízó- és a vágóállatokra egyaránt. A magyar felvásárlási árak 10-15 százalékkal tartósan felette vannak a tőlünk északra vagy keletre lévő országok árainál. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy nálunk nagyobb az üzemméret, így könnyebb egy-egy kamiont megrakodni, másrészt jó az állomány állategészségügyi státusza, ami a negatív eredményű vérvizsgálatokon túl abban is megnyilvánul, hogy a továbbtartásra szánt állatok közül kevesebb betegedik meg vagy hullik el. További előnyünk a szervezettebb keretek között folyó tenyésztés, ami nagyban köszönhető a tenyésztőszervezetek által végzett munkának. Az elmúlt években érzékelhetően nőtt a minőségi tenyésztés és árutermelés iránt elkötelezett termelők száma. Éppen a mostani konferencia az egyik ékes bizonyítéka annak, hogy milyen nagy igény van a szakma részéről azokra az információkra, amelyekkel a tenyésztés, árutermelés színvonala növelhető. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nálunk van a székhelye a régió legnagyobb élőállat felvásárló és marhahizlaló cégének, amelynek jelentős hatása van a belső árak alakulására.
A magyar húsmarhaállomány évek óta tartó növekedésében és a tenyészetek számának emelkedésében a fent említett tényezőkön túl egyértelműen fontos szerepe van a támogatásoknak is. A legjobb tenyészeteket leszámítva a húsmarhatartók zömének stabil jövedelmezősége a támogatásoknak köszönhető. Jó hír, hogy az ágazatnak nyújtott (anyatehén, hízóbika és extenzifikációs) támogatások összértéke a korábbi 17 milliárd forintról 24 milliárd forintra növekszik 2015-ben. Egyedre vetítve ez anyatehén esetén összesen a két (termeléshez kötött és nemzeti kiegészítés) jogcímen 95 500 Ft-ot, hízóbikáknál 76 200, az extenzifikációs támogatás esetén 43 500 Ft-ot jelent, amennyiben valaki mind a termeléshez kötött, mind pedig a 2006 évi bázison fizetett támogatást igénybe tudja venni. Bármennyire is szerettük volna elérni, sajnos a nemzeti kiegészítést csak bázis alapon lehet kifizetni, ebből nem engedett Brüsszel, jóllehet a magyar húsmarha tartók és hizlalók között szép számban vannak olyanok, akik nem fogják tudni igénybe venni ezeket a jogcímeket.
Szép jövő előtt állnak a magyar húsmarhatenyésztők, amennyiben az eddigieknél is jobban odafigyelnek a termelési mutatóik javítására, a minőségi tenyésztésre és árutermelésre. Ezen kívül a sikeres jövő záloga, hogy a tenyésztőszervezetek hogyan tudnak a tagsággal és egymással együttműködni a jövőben. A magunk részéről mi azon dolgozunk, hogy ez sikerüljön. Ennek első bizonyítéka volt a zalakarosi húsmarhatenyésztési tanácskozás.
Wagenhoffer Zsombor
