Az uniós tagállamokban, hasonlóan a szarvasmarhához, jogszabályok írják elő a sertéságazatban az állatok nyomon követését biztosító informatikai rendszerek kialakítását és üzemeltetését. Magyarországon 2003 óta üzemel a sertés-ENAR-rendszer, melyet jelenleg a 83/2015. (XII. 16.) FM-rendelet szabályoz.
A jogszabály alapján a sertéseket legkésőbb szállításukat megelőzően a Nébih által engedélyezett füljelzőkkel, a központi rendszer által kiosztott azonosító számokkal meg kell jelölni. Ugyancsak kötelező az egyed jelölése annak tenyésztésbe vonásakor: tenyészkocasüldő és tenyészkan esetében az első vemhesítést, illetve az első fedeztetést vagy mesterséges termékenyítést követő hét napon belül (mindkét fülben, elektronikus jeladót tartalmazó füljelzővel). A hazai szabályozás az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a füljelzőkkel történő jelölés helyett lehetővé teszi a jelölőkalapáccsal történő jelölést is, ez azonban kizárólag az önálló tenyészetek közvetlen vágóhídi szállításai esetében megengedett, és külön engedélyhez kötött.
Ugyanezen rendelet előírásai alapján a sertéseket a tenyészetek közötti szállítás során szállítólevéllel kell kísérni, melyen fel kell tüntetni az indító és a fogadó tenyészet mellett a szállított egyedek azonosítóit is. A szállítások során egységes, 4 példányos szállítóleveleket kell használni. A regisztrált tenyészetek közötti állatmozgásokat be kell jelenteni a központi adatbázisba. A belföldi szállítások mellett bejelentéskötelezett az élőállat-export és -import is.
A szállításokhoz a hatóság által előírt formátumú, egységes, 4 példányos szállítóleveleket kell használni. Fontos megjegyezni, hogy a szállítások során az ENAR-szállítólevelek mellett ki kell állítani a más jogszabályok által előírt egyéb dokumentumokat is, mint például a tartói nyilatkozatot vagy az állategészségügyi bizonyítványt is.
A nyomon követés alapvető feltétele, hogy sertéstartó telepek pontos földrajzi adataikkal a központi adatbázisban regisztrálásra kerüljenek. A regisztráció során a tenyészet cím-, kapacitásés besorolásadatainak megadása mellett a tenyészet tartójának a Magyar Államkincstárnál vezetett nyilvántartásban szereplő – ügyfélazonosító számát is meg kell adni.
A sertéságazaton belüli nyomon követés a fenti jogszabályok szerint létrehozott informatikai rendszerek és adatbázisok integrációjával, összehangolt működésével valósul meg, a rendszerekben tárolt adatok hitelességét a kötött bizonylati rend, az egyes szereplőkre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás, illetve kötelezés, és a bejelentett adatokra lefutó belső adatbázis-ellenőrzések biztosítják. Az adatszolgáltatások jogszabályokban nem rögzített részleteit a hatóság által kiadott ún. ENAR-útmutató szabályozza. A továbbiakban sorra vesszük az ENAR-adatszolgáltatásokkal, a bizonylatok kitöltésével és beküldésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, kinek, mikor és milyen kötelezettségei vannak, és ezeknek milyen módon tud eleget tenni.
A teljes cikk a MÁL szeptemberi számában jelent meg.
